Az Ab ennek alapján elfogadta a jogkorlátozás legitim céljaként a koronavírus-járvány leküzdését, egészségügyi, társadalmi és gazdasági hatásainak csökkentését, a károk enyhítését. A jogalkotó pedig eleget tett az alaptörvényből fakadó azon kötelezettségének is, hogy a veszélyhelyzet alapjául szolgáló járványhelyzet változásával rendszeresen felülvizsgálja a korlátozó intézkedések szükségességét - állapították meg. Az Ab vizsgálta azt is, hogy az egészségügyi önrendelkezési jogot sértik-e a támadott rendelkezések. Ezzel kapcsolatban azt állapította meg, hogy mivel az oltás felvételét a kormányrendelet nem tette kötelezővé, nincs érdemi összefüggés a támadott szabályozás és az emberi méltósághoz való jog, illetve azon belül az önrendelkezési jog között sem. Az Ab mindezek alapján az indítványokat elutasította. Az Ab határozata megjelenik a Magyar Közlönyben, és bárki által elérhető a testület honlapján: is. Az Ab közölte azt is, hogy határozata az ügyben benyújtott valamennyi alkotmányjogi panaszra vonatkozik.
( 22/2003. 28. ) AB határozat) Az egészségügyi önrendelkezési szabadság része az orvosválasztás joga is, amelyet sértett a körzethatárok módosításával kapcsolatos rendelkezés, miszerint a betegek választott orvosuktól automatikusan átkerültek az új körzet szerinti háziorvoshoz. Az önrendelkezési jog részét képezi a betegnek az a döntése, hogy egészségügyi ellátásában — egyes törvényi kivételektől eltekintve — kizárólag azok a személyek vehetnek részt, akik közreműködésébe az érintett beleegyezett. ( 56/2000. ) AB határozat) Az önrendelkezési jog magában foglalja ugyanakkor a konvencionális orvosi beavatkozás helyett a "nem konvencionális" orvosi beavatkozás választását is. ( 684/B/1997 AB határozat) Az egyes reprodukciós eljárások (mesterséges megtermékenyítés, dajkaterhesség) azonban nem illetnek meg alapjogként senkit. ( 750/B/1990) Az általános személyiségi jog, illetve az önrendelkezés szabadságához való jog nem terjed ki arra, hogy az államnak lehetőséget kellene biztosítania bármilyen tetszőleges egészségügyi beavatkozás elvégeztetésére.
A nyilatkozat abban az esetben érvényes, ha pszichiáter szakorvos - egy hónapnál nem régebbi - szakvéleményben igazolja, hogy a személy döntését annak lehetséges következményei tudatában hozta meg. A nyilatkozatot kétévente meg kell újítani, és azt a beteg bármikor visszavonhatja. Szerveink sorsa A beteg írásbeli beleegyezése szükséges bármely - a beavatkozással összefüggésben - életében eltávolított sejtjének, sejtalkotórészének, szövetének, szervének, testrészének - egészségügyi ellátásával össze nem függő - bármilyen célú felhasználásához. Nem kell ugyanakkor a beleegyezés ahhoz, ha sejtjeit vagy eltávolított szerveit a szokásos módon semmisítik meg. A betegnek - az egészségügyi törvény keretei között - joga van arra, hogy halála esetére rendelkezzen a holttestét érintő beavatkozásokról. A beteg megtilthatja, hogy holttestéből szervet és szövetet átültetés, egyéb gyógyító célú felhasználás, kutatás vagy oktatás céljából eltávolítsanak. ( Dr. Barcsai Tímea, jogász)