A vár bejárata Fogadtalak, búcsúztatlak... Egy különleges felvétel: a Belsővár /a vár északnyugati bástyája - felújításnak köszönhetően - teljesen bejárható. Egyedüli szépség hiba: a teljesen építészeti környezetbe idegen és elütő korlát (posztmodern), amely biztos olcsó és biztonságos, de... Szóval inkább tessék örülni, hogy már lehet sétálni ott, ahol több mint fél évszázada óta nem lehet. Belsővár: rálátás a középkori alapokra (Kerektorony) Kováts Valéria régész '60-as évekbeli feltárása nyomán Más látószögből a Kerektorony Északi oldal, egy izgalmas jelenet: vita folyik a szultán sátrának helyéről és a sírhelyéről a Türbé helyzetéről... Tessék jól figyelni! Szigetvári vár képek. A fák között a távolban, a kéklő domb előtt kitetszik a Turbéki-templom csúcsa (ahová a templom épült a hagyomány szerint ott állt a szultán sátra majd Türbéje). Teljesen jól látszik. S onnan is teljesen jól ráláttak a várra. Ez a perspektíva egyedüli a vegetáció fedése és a mesterséges tereptárgyak, épületek miatt, ma már a templom irányából nem láthatjuk a várat.
Tinódi Lantos Sebestyén énekei – máig ható üzenetükkel. Vagy akár a Gárdonyi regényéből kilépő Török Bálint. Mind-mind egy színes szál. Szigetvári Vármúzeum, 1. kép - Szigetvár. A műemlék dzsámiban feltáruló "fényjáték" univerzális bölcselete nem oszmán diadalemlékmű, hanem elmélkedésre késztető ősi "tudomány" az időkről és az emberről – aki látni akarja Istent. A kiegészítő szolgáltatásokra és a múzeumpedagógiai foglalkozásokra előzetes bejelentkezés szükséges e-mailben vagy telefonon.
Ez a gesztus a hitért vívott harc, a hűség és a becsület példája lett minden kor számára. Az esemény katonai jelentősége, hogy bár elesett a vár, de annak teljes pusztulása után jutott csak, az ostromlók nagy kárával török kézre. A török sereg vesztesége saját bevallásuk szerint 30. 000 elitkatona volt számos névtelen mellett. Szigetvári vár képek nőknek. Habár így egy kisebb országrész jutott a török kezére, de a további terjeszkedésnek a harcok véget vetettek, melyet a Habsburg –Oszmán fél között 1567-ben megkötött, 25 évig tartós drinápolyi béke pecsételt meg. A nagy szultán halála pedig az Oszmán birodalom "aranykorának" végét is jelentette.