A természetközeli erdőgazdálkodásban az erdész szakemberek a természetes úton, az idős fákon jelentkező magtermésre alapozzák az erdő megújítását. A főváros környéki erdőkben az őshonos fafajok közül a tölgyek, a magasabb régiókban a bükk alkotják az erdők vázát. A Pilisi Parkerdő területének közel kétharmadán uralkodóak az ide tartozó fajok: a kocsányos, a kocsánytalan, a molyhos és a csertölgy, valamint a bükk. Azonban mivel időszakosan, egyes fajok esetében csak 5-8 évente teremnek, ezért a szakembereknek különösen fontos feladata a termés nyomon követése, ami az idei évben igen bőséges volt. Az erdőgazdálkodás fenntarthatósága szempontjából különösen fontos, hogy a helyben termett makkok, és a belőlük növekvő csemeték az eredeti állomány genetikai információit hordozzák. Ezt a természetes újulatot nevelve az erdészek megőrzik az erdő genetikai változatosságát, ami hosszú távú ellenálló képességet eredményez. A bőséges makktermések hasznosítása adja az alapját annak a szakmai folyamatnak is, amely során a gyengébb egészségi állapotú és minőségű sarjerdőket mag eredetű erdőkre cserélik le az erdőgazdaságnál.
Balról jobbra: Dr. Csépányi Péter erdőgazdálkodási és természetvédelmi vezérigazgató-helyettes, Reinitz Gábor vezérigazgató, Áder János köztársasági elnök és Zambó Péter erdőkért felelős államtitkár Forrás: A köztársasági elnök látogatásának következő állomása a Pilis-tetőn álló Boldog Özséb-kilátó volt, ahol az erdők klímaváltozásra való felkészítését szolgáló örökerdő-gazdálkodás eredményeivel ismerkedett meg. A Pilisi Parkerdő úttörő szerepet tölt be az örökerdő-gazdálkodás bevezetésében, amely mára meghaladja a 10 000 hektárt, az általa kezelt terület 17%-át. Az örökerdő-gazdálkodással kapcsolatos pilisi kísérletek (Erdőanya, Mexikó-puszta) eredményeit a mindennapi gyakorlatba építve, hosszú távon fenntartható, a klímaváltozás negatív hatásainak ellenálló, magas biodiverzitású erdőket eredményeznek. Az örökerdő ugyanis egy toleranciamodell, a többfunkciós – a társadalom és természetvédelem sokrétű igényeit kielégítő – erdőgazdálkodás "legjobb gyakorlata", amely növeli az erdei ökoszisztéma hosszú távú vitalitását, így az arra alkalmas területeken fontos eszköz lehet az erdők klímaváltozásra való felkészítésében.
Az örökerdők jellemzője az erdőklíma folyamatos fenntartása, az erdőszerkezet változatossága, a vegyeskorúság, a szálankénti művelés, a famatuzsálemek, a holtfa mint fontos élőhely védelme. Az erdő tájképi jellege a fakitermelések következtében nem sérül, a külső szemlélő számára szinte észrevétlen a beavatkozás. A völgy az örökerdő-gazdálkodás egyik legjelentősebb hazai előfutárának számító térség, ahol Madas László, a parkerdő első igazgatója 1954-ben indította el az akkor egyedülállónak számító szakmai programot az erdőrészlet természetközeli kezelésével. A Pilisi Parkerdő az ország egyetlen parkerdőgazdasága, 65 ezer hektárt kezel Pest és Komárom-Esztergom megyében a Gerecse, a Pilis, a Visegrádi és a Budai-hegység, a Gödöllői-dombság, valamint a Csepeli-síkság területén. Területét évente 30 millió látogató keresi fel.
Az örökerdő-gazdálkodás során olyan erdőállományok alakulnak ki, amelyek jobban ellenállnak a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak és sokkal inkább megfelelnek a természetvédelmi céloknak. A változatos, sokféle fafajból álló erdőknek ugyanis nagyobb a természetes ellenálló képessége, életképesebb erdei ökoszisztémát eredményeznek. A Pilisi Parkerdő részt vesz az Országfásítási Programban is. Az Agrárminisztérium által tavaly novemberben indított program keretében az állami erdőgazdaságok saját területein több mint 550 hektár új erdőt telepítenek, amihez kétmillió facsemetét és csaknem 100 tonna makkot használnak fel. A 86 települést érintő erdőtelepítési mintaprogram célja - az erdőterület közvetlen növelése mellett - a magángazdálkodók és önkormányzatok számára bemutatható gyakorlati példák kialakítása is. A Pilisi Parkerdő a Pilisszentkereszti Erdészet területén, Pilisjászfalu térségében 10 hektárnyi új erdőt telepít a program keretében. Ehhez 120 ezer bükk- és tölgycsemetét ültetnek el.
Az örökerdők jellemzője az erdőklíma folyamatos fenntartása, az erdőszerkezet változatossága, a vegyeskorúság, a szálankénti művelés, a famatuzsálemek, a holtfa mint fontos élőhely védelme. Az erdő tájképi jellege a fakitermelések következtében nem sérül, a külső szemlélő számára szinte észrevétlen a beavatkozás. A völgy az örökerdő-gazdálkodás egyik legjelentősebb hazai előfutárának számító térség, ahol Madas László, a parkerdő első igazgatója 1954-ben indította el az akkor egyedülállónak számító szakmai programot az erdőrészlet természetközeli kezelésével. A Pilisi Parkerdő az ország egyetlen parkerdőgazdasága, 65 ezer hektárt kezel Pest és Komárom-Esztergom megyében a Gerecse, a Pilis, a Visegrádi és a Budai-hegység, a Gödöllői-dombság, valamint a Csepeli-síkság területén. Területét évente 30 millió látogató keresi fel. Forrás: MTI, Fotó:
A szentendrei Kő-hegyi Menedékház, valamint a Som-hegyi Turistaház és az esztergomi Vaskapu Menedékház fogadja a vendégeket. Lehet kirándulni a Lajos-forráshoz, onnan a Sikárosi-rét irányába járhatóak a turistautak, ugyanúgy, mint a Csobánka, Pilisszentkereszt, Pilisszentlélektől lefelé vezető turistaút szakaszok. A Budai-hegységben látogathatók a Csíki-hegyek, a Hűvösvölgy, a Mátyás-hegy és Róka-hegy valamint a Kamaraerdő turistaútjai. Szintén nyitottak a pesti oldali erdők (Halmi-erdő, Farkas-erdő, Páskomliget-erdő). Továbbra sem látogathatóak a Pilisszentkereszt-Pilisszentlélek-Sikárosi-rét magasságtól Dobogókő irányába vezető jelzések, a Lajos-forrástól felfelé, illetve a Holdvilág-árokba vezető turistautak, a Pap-rét térsége. Nem látogatható a Szakó-nyereg – Dobogókő – Királykút – Prédikálószék – Vadálló-kövek – Rám-szakadék térség. A Budai-hegységben nem látogatható a Nagy-kopaszi Csergezán Pál-kilátó, a Hármashatár-hegy, Szépvölgy, Látó-hegy, Hárs-hegy, Széchenyi-hegy és Irhás-árok turistaútjai.
Az ezzel friss kapcsolatos határozatot Tordai Bence, a Párbeszéd Magyarország politikusa szerezte meg közérdekű adatigénylés keretében. A határozat kimondja, hogy kötelezi "az Építtetőt, hogy a tárgyi ingatlanon a szomszédos (... ) hrsz. -ú és (... -ú ingatlanokra is átnyúlóan megvalósított egylakásos lakóépületet, a hozzá kapcsolódóan egy szerkezeti egységként felépített gépjármű tárolót és terepszint alatti építményeket jelen határozatom véglegessé válásától számított 90 napon belül bontsa el. " Az ellenzéki politikus felidézte, hogy "Csipak Péter 1800 négyzetméteres palotát építtetett a budai Fenyőgyöngye közelébe, de a még jobb kilátás kedvéért egyszerűen feljebb tolták a villát. Ehhez több mint 2300 négyzetméteres(! ) területet hasított ki a védett erdőből, egyszerűen lekerítve a köztulajdonban álló zöldterületet, kivágatva az ott álló fák nagy részét. " A villánál - ami elvileg már nem is a vállalkozóé - ma még semmi jele nem volt a bontásnak / Fotó: Pozsonyi Zita "Az ingatlanon folytatott építés, és ezzel kapcsolatba hozható tevékenységek a (... -ú ingatlant is igénybe vették 2316 négyzetméter kerítéssel lehatárolt területen, elpusztítva ott az erdőt... a beépítés által a védett természeti területen és Natura 2000 területen lévő élőhely megsemmisült, a művi létesítmények által a védett természeti terület természetbeni állapota visszafordíthatatlanul megváltozott. "