A kezdeményezés sikerrel járt. Callmeyer Ferenc 150 bronzgolyóval jelölte meg a becsapódásokat, és egy mészkő táblával emléket tudott állítani azoknak, akik ott, akkor, az életükkel fizettek a magyar szabadságért. 1956 október 25 mai. Az emléktábla és a golyók mindmáig emlékeztetnek a budapesti Kossuth téren a véres eseményekre – írja a (Nem véletlen, hogy a Kossuth téri emlékmű mellett még számtalan épület tervezőjeként ismert építészről a szlovákiai magyar lap ír: Callmeyer, aki egy neves, régi pozsonyi família leszármazottja, a felvidéki magyarok segítője és barátja volt, megszámlálhatatlan előadást tartott 1956-ról a Felvidéken. ) Békés tömeg tüntetett Azt, hogy milyen körülmények között történt az eszetlen tömegmészárlás 1956. október 25-én, a Parlament előtt, hogy pontosan kik volt a felelőse, elrendelője a budapesti Kossuth téren leadott sortüzeknek, és hogy pontosan kik lőttek a tömegre, a mai napig nem sikerült megnyugtatóan tisztázni. Az Országház előtt október 25-én délelőtt, a forradalom harmadik napján több ezer fős (különböző források alapján háromtól harmincezerig) békés, fegyvertelen tömeg tüntetett.
A PB, az MDP KV formális hozzájárulása nélkül, Gerő Ernőt felmenti a KV első titkári tisztéből, egyúttal Kádár Jánost első titkárrá választja. Az ülésen Köböl József felveti, hogy a pártvezetés deklarálja, a rend helyreállítása után a magyar kormány kérni fogja a szovjet csapatok kivonását Mo-ról; Köböl javaslatát nem támogatják. 1 A délelőtti órákban a harcban álló szovjet Különleges Hadtest egységei mellé megérkezik Bp-re a Romániából útba indított 33. gépesített hadosztály. — Felkelők elfoglalják a IX. NAPRÓL NAPRA: Forradalom Csepelen – 1956. október 25. « Csepel.info. kerületi rendőrkapitányság Páva utcai épületét; egy rendőr életét veszti. — A felkelők többször tűzharcot folytatnak a Jászai Mari teret védő szovjet erőkkel és az esztergomi harckocsiezred csapataival. 11 óra körül a piliscsabai gépesített ezred katonái lezárják a Margit híd pesti hídfőjének környékét. — Támadás éri a Pest Megyei Kiegészítő Parancsnokság épületét. — 10 óra körül felkelők megtámadják a Déli összekötő vasúti hidat védő híradóezred katonáit. 10–11 óra között az Astoriától 8-10 ezer főnyi tömeg, soraikban számos egyetemista vonul a Kossuth Lajos térre, a Parlament elé; a tüntetők a megkezdett változások folytatását, a szovjet csapatok és Gerő Ernő távozását követelik.
A kommentelés átemenetileg kikapcsolva. Az eddigi hozzászólások megvannak, csak nem látszanak.
Az esztergomi gépesített hadosztály egy harckocsiját a városházakörül összegyűlt tömeg feltartóztatta, a benne szolgálatot teljesítő katonák pedig átadták fegyvereiket. Ezt követően a körülbelül 5-600 fős fegyvertelenül tüntető tömeg a Sötétkapun át a hadosztály-parancsnokság elé akart vonulni, ahol fel akarták olvasni a pesti diákság 16 pontját. Amikor azonban a buszokon és gyalogosan tüntető tömegbe a hadosztály-parancsnokság ablakaiból kézifegyverekkel tüzet nyitottak rájuk. 1956 október 25 ans. Elsőként a lyukas magyar zászlót lengető férfit lőtték le. A tömeg ekkor pánikba esett és menekült a helyszínről, az ÁVH-s katonák azonban utánuk lőttek. Az esztergomi ártatlan áldozatok számát 14 és 22 közé teszik, voltak akiket menekülés közben, hátulról öltek meg. A mosonmagyaróvári sortűz áldozatai Október 26-án tragikus események színhelye volt Miskolc is. Itt is a reggeli órákban kezdődtek a tüntetések, sok száz ember jelent meg a rendőr-főkapitányság épülete előtt a letartóztatott egyetemisták szabadon bocsátását követelve.
Hirdetés [ A cikk a hirdetés után folytatódik! ] Eközben Vági Lajos alezredes, a városi helyőrség kommendánsa is megérkezett a helyszínre, aki fel akarta oszlatni a tömeget fegyveres úton, de Daczó József párttitkár nem engedélyezte számára. A tétlen helyzetben egy felkelő megpróbálkozott letépni Vági Lajos vállapját, amelyet követett az első levegőbe eresztett sortűz, amelyet követően Vági Lajos bemenekült a tiszti klubba, amelyről eközben a tüntető tömeg leverte a Rákosi címert és szüntelenül kövekkel dobálta az ablakokat. Vági értesítette Gyurkót, aki a Tűzoltóságot kérte fel, hogy a fecskendőkkel verjék szét a tömeget, amelyet a tűzoltóparancsnok megtagadott. Vági ez idő alatt elmenekült az épületből a közben megérkezett feleségével együtt. 1956 október 25 avril. A feldühödött tömeg az ÁVH székháza elé vonult, ahol Németh Győző ÁVH parancsnok helyettes engedélyt adott a csillag eltávolítására, amelyhez eszközöket a Tűzoltóság biztosított. Eközben Csorba István színész elszavalta a Nemzeti Dalt, majd a felkelők közül 60-70 ember elkezdte húzni a csillagra kötött kötelet, ám az elszakadt.
1925. szeptember 25-én ünnepelte meg a 75. születésnapját, cigányzenekar adott szerenádot, ám a nagyasszony hamar elfáradt, s visszavonult. Ablakából hosszan nézte egykori színházát. Egy végzetes tüdőgyulladás vette le végleg a lábáról, amiből fölépült ugyan, de ágyhoz kötötten élt attól fogva haláláig. 1926. január 18-án, élete 76. Az első lövés. Kossuth tér, 1956. október 25. - Könyvkiadó - Országgyűlés. évében hunyt el a színész "Nagyasszony", tüdőgyulladásban. Örök nyugalomra 1926. január 20-án délután 3 órakor a Kerepesi temetőben helyezték.