Olveti (szerző) 2016. szeptember 24. 10:01 @ szalokisanyi1: Megtisztelő! Köszönöm! szalokisanyi1 2016. 07:53 Főhajtásom. szeptember 17. 16:20 @ sapa78: Köszönöm szépen Sapa! Sajnálom, hogy hasonló koraisággal vesztetted el édesapádat! Törölt tag 2016. 15:43 Törölt hozzászólás. szeptember 14. 19:21 @ Vadvirag46: Nagyon szépen köszönöm megtisztelő figyelmedet! Vadvirag46 2016. Zeneszöveg.hu. 07:02 Nagyon szépen írtáatulálok hozzá. Szeretettel szívet gyelembe vettelek rendszeresen figyelni eretettel Vadvirág46 Olveti (szerző) 2016. szeptember 11. 22:44 @ kicsikincsem: Köszönöm szépen figyelmedet Icus! Olveti (szerző) 2016. 22:42 @ Abraks_Anna: Köszönöm szépen Adri! Igyekeztem megfelelő emléket állítani... 22:41 @ Kicsikinga: Köszönöm szépen Kinga! Azt hiszem, nem szándékos a sorok befejezetlensége. így jött... Lépésről-lépésre... -Mint a legtöbb gondolat, csak jön valamilyen formát öltve. Mondják semmi nem véletlen..... 22:38 @ clarekri: Köszönöm szépen látogatásodat Klári! Olveti (szerző) 2016. 22:36 @ Zsuzsa0302: Köszönöm szépen figyelmedet Zsuzsa!
Deny: Apám emlékére... - YouTube Mentős Laci - Édesapám hiányzol nagyon Mentős Laci - Édesapám hiányzol nagyon - YouTube Mentős Laci - Édesapám hiányzol nagyon Mentős Laci - Édesapám hiányzol nagyon - YouTube Jena Fantasy Characters VÁRADI JENŐ DENY! APÁM EMLÉKÉRE. VÁRADI JENŐ DENY! Várady Jenő / DENY / : Apám emlékére dalszöveg, videó - Zeneszöveg.hu. APÁM EMLÉKÉRE. - YouTube ÉDER GABEE- ÉDESAPÁM! ÉDER GABEE- ÉDESAPÁM! - YouTube ÉDER GABEE- ÉDESAPÁM! ÉDER GABEE- ÉDESAPÁM!
Olveti (szerző) 2016. 22:33 @: Köszönöm szépen Ágnes! Mondják az idő mindent meggyógyít... Ne hidd, nem az idő az..... -bár van benne szerepe.. 22:32 @ Motta: Köszönöm szépen figyelmedet Gabika! Olveti (szerző) 2016. 22:30 @ 111111: Köszönöm szépen Piroska! Valóban mélyen gyökereznek az emlékek. Örülök látogatásodnak! Olveti (szerző) 2016. 22:28 @ filo-csibi: Köszönöm szépen figyelmedet Ilike! Olveti (szerző) 2016. 22:27 @ nagyhoh34: Örülök, hogy tetszett a vers! Szavak hangja • Tasner Imre írásai: Apám emlékére.... Köszönöm véleményed! Olveti (szerző) 2016. 22:26 @ Koko1996: Köszönöm szépen figyelmedet Kornél! kicsikincsem 2016. 08:46 Megható emlékezés... szívvel gratulálok. Icus Abraks_Anna 2016. szeptember 10. 09:38 Nagyon szép vers! Adri Kicsikinga 2016. 09:19 Nagyon megható, és nyomatékot ad az a különlegessége, hogy majd minden sora önálló, befejezetlen, mint a léptek, amit ''követnek''. clarekri 2016. szeptember 9. 20:57 Szomorú, de szép emlékezés édesapára. Gratulálok, szívvel olvastalak: Klári Zsuzsa0302 2016. 20:43 Emlékversedhez szívet hagyok szeretettel: Zsuzsa 2016.
Deny: Apám emlékére... - YouTube
Közben meg mesélt a gyermek és ifjúkoráról, a katonaságról, a háború utáni nehéz évekről, aminek már én is tanúja lehettem. Mesélés közben a keze egy pillanatra sem állt le, mert a szerszám elkészülése nem várhatott, szükség volt rá. Csak akkor hagyta abba, amikor Édesanyám a házunk hátsó udvarára néző sarkánál állva, kiabálva hívott bennünket ebédelni… Hirtelen ismét a mában voltam, előttem a kiszolgált vonyószék frissen lemosva, nedvesen illatozott a tűző napon. Lassan felálltam, majd befejezve a fahordást, a Múzeumba való öreg befogó szerszámot visszavittem a helyére. Tudom, hogy az életben már soha többé senki nem fog rajta szerszámot készíteni, de mégis… Az a tudat hogy még létezik a szülői ház környékén, valami megnyugvást adott nekem is. Mint sokmás dologról, erről is Szeretett Édesapám jutott eszembe, aki örök álmát alussza a Református temetőben. Nyugodjék békében Öregapámmal együtt, mert mindkettőjükre tiszteletteljesen fogok emlékezni életem végéig. Ifj. Nagy Bálint (Valentinus) Zirc.
Egyszer apám levitt a bánya mélybe. Már az előtér is félelmetes volt. Beöltöztem "bányász ruhába", fejlámpa minden volt. Irány a "kas". Mikor az ajtaja bezárult, azt hiszem működésbe lépett a "zabszem effektus". Szinte, szabadeséssel zuhantunk a mélybe. Kb. 200 méterre a felszíntől. Nagyon féltem, de fogta a kezem és mosolygott. Lent alig kaptam levegőt, pedig a szellőző működött. Néhány tárna, akna, és csak fel kívánkoztam. Kipróbáltam a szállító szalagot is. Felfele szén, lefele bányászok. A szalag folyamatosan ment, mint egy "páternoszter". Mondták feküdjek hanyatt, kezem kulcsoljam a mellkasomra. A szívem úgy dobogott, ha nem fogom, kiugrik a helyéről. A járat szűkült, és haladtam a mélybe, most egyedül, de apám megnyugtató szavaival. Végre tágabb lett a járat, fényeket láttam, szénportól "fekete" embereket, ragyogó fehér fogakkal. Mondták ugorj, remegett a lábam, de véget ért egy borzalmas élmény. Akkor megfogadtam, soha-de soha nem kívánkozok a föld alá. Sokszor mesélt a bányász "élményeiről".
Menyire haragudtál Végh Antal íróra, aki azt találta publikálni valamelyik sport újságban, hogy: "krumpliföldeken nem lehet síelni.. " Emlékszel, amikor a Magas Tátrában a Gerlachfalvi-csúcsot másztuk meg ketten minden hegymászó felszerelés nélkül, tornacipőben? Milyen boldog voltál, hogy ugyan nyugatra nem mehetünk, de a Tátra van olyan klassz, meg majdnem olyan komoly, mint az a rengeteg kerékpártúra a napi száz-százötven kilométereivel. A dunai kielboatevezések, a római-parti csónakházból indulva, megkerülve a Szentendrei-szigetet egy nap alatt. Az egyhetes gyalogtúrák, a Börzsönyben, Zemplénben, Bükkben. "De szép vagy erdő, száz virág rét... "énekelted Sárdy János jellegzetes tájszólásával és hangját idézve.... Menyit politizáltál nekem, hogy az iskolában hallottakat, tanítottakat egyenesbe fordítsd a fejemben. Emlékszel, menyire izgult Anyu, mikor '56-ban este 10 óra után érkeztél haza, pedig én három éves fejjel "nyugtatgattam"hogy:".. izgulj anyu! Aput elfogták az oroszok, jól megverték és betették egy tankba... " A sorozatos térdműtéteid után is tervezted, hogy elmész még Bánkútra megnézni milyen sípályák vannak ott.