A bölcsészek sokat gondolkodtak azon, hogy az ember miért csinál társadalmat. Elképzelésük szerint az emberek egyszer összeültek, és elhatározták, hogy elég volt a vad életből, törvényeket, szabályokat hoztak, így alakultak ki a társadalmak - mondta az InfoRádiónak Csányi Vilmos. "Ez egy nagyon derék, de teljesen naiv elképzelés" - tette hozzá az etológus professzor. Az ember elődei, az emberszabású majmok már szoros csoportokban éltek, idáig komoly evolúciós fejlődés vezetett, amelynek vannak genetikai összetevői. Csányi Vilmos - Wikiwand. Emellett beszélnek a kultúra evolúciójáról is, arról, hogyan fejlődött az az elmúlt néhány százezer évben - mondta Csányi Vilmos. Az ember kis csoportokban fejlődött, biológiai tulajdonságai akkor optimálisak, ha kicsi, összetartó közösségekben tevékenykedik - magyarázta az etológus. Lehetetlen helyzet Ez az életforma olyan sikeres volt, hogy a százezer évvel ezelőtti 2-3 milliós emberi populáció mára már elérte a 6 milliárdot, ez pedig "viselkedési szempontból egy teljesen mesterséges, lehetetlen helyzet" - jelentette ki a professzor.
Ennek magyarázata, hogy a feltételezések szerint az ugatás a kutyák ban az emberi beszéd hatására alakult ki. Csányi Vilmos szerint a "kutyák embernek érzik magukat", innen eredeztethetõ az ugatás kialakulása, ami a beszédet szimbolizálja. Ennek az elméletnek az alátámasztására hozza egyik példaként, hogy "ha kiskutyák és szelíd farkas kölykök választhatnak kutya és ember között, akkor az utóbbiak kivétel nélkül a kutyák at választották, míg a kutyák minden esetben az embert. A legtöbb állat veleszületett képessége, hogy felismeri a fajtársát, ezért ezt a választást csak úgy tudom értelmezni, hogy a kutyák az emberben a fajtársat látják ". A rókák is ugatnak, mint a kutyák? Közelkép - A boldog hentes felesége. Más kísérletekben megfigyelték, hogy az ember által felnevelt rókák is bizonyos idõ után ugatás hoz hasonlító hangot kezdtek hallatni, ami szintén a beszéd utánzásának tekinthetõ. A kommunikáció mindennapi életünk része, nincs ez másképpen az állatoknál sem. A háziállatok az évszázadok során sok tekintetben alkalmazkodtak az ember környezetéhez, megtanultak az emberrel együtt élni, elfogadták az ebbõl származó hátrányokat, az elõnyökért cserébe.
Az író-költő, aki senkié, és ezáltal mindenkié. Lázas izgalom ennek a világnak a személyes tárgyai közé lépni, gondolatainak, kanapé mellé tett köteteinek kézzelfogható valóságába pillantani" – magyarázta dr. Gloviczki Zoltán, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora az intézménybe került Tandori gyűjtemény kapcsán. "Tandori Dezső könyvtárának megőrzésénél fontos szempont volt, hogy egyben maradhasson a könyvtár, hiszen így tudunk igazán teljes képet alkotni arról, milyen könyvek ölelték körül Dezsőt, milyen könyveket olvasott. A váci Apor Vilmos Katolikus Főiskola több szempontból is a legjobb választásnak tűnt. Dr. Csányi Vilmos új kutyát szeretne - Szimat - kutyák és ami velük kapcsolatos. Egyrészt nagyon nagy szeretettel és lelkesedéssel fogadták a köteteket. Emellett Váchoz erős kötődése van családunknak, hiszen Dezső felesége, Ágnes az 50-es években ott élt szüleivel, testvéreivel. Még az 56-os forradalomról is rengeteg történetet meséltek. Sőt, gimnáziumba is a főiskola épületébe járt. Mindig szívesen látogattunk ebbe a meseszép, barátságos városba. Emellett a főiskola fölajánlotta, hogy Dezső könyvtára kutatható marad mindenki számára.
Itt állíthatod be, hogy a nap mely időpontjaiban szeretnél a Hírstarttól hírfigyelő levelet kapni a figyelt szavak vagy címkék alapján meghatározott témájú legfrissebb hírekkel. Ha az értesítési időpontokat megelőző időszakban nem szerepelt a feltételeknek megfelelő hír a Hírstarton, akkor nem küldünk feleslegesen üres levelet.
Még a sakált is. – De nem ugyanúgy, mint a kutyákat. – Jaj – legyint –, ez olyan tipikus női megjegyzés. Az ember változik, a világ változik, a viszonyaink is változnak, az érzelmeink is. Olyan nincs, hogy ugyanúgy. A második dolog: a kert – Öreg kert – mondja a professzor. – Húsz éve gondozom. Értek hozzá, hiszen biológus vagyok. Különösen mióta nyugdíjba mentem, a feleségemmel sokat vagyunk ott, Nógrádban. Ha nem lenne kert, tornáznom kellene, sportolnom valamit. De a kert napi két óra mozgás, hajlongás. Nézzük a növényekről készült fotókat az iPaden. A képeken egy valóságos arborétum, szinte átláthatatlan, sűrű, buja növényzet, egzotikus virágok, rózsák, liliomok. S valahol a kert mélyén a ház. Egy ház egy elvarázsolt kertben, ahol Csányi professzor a könyveit írja. Először fejben. Miközben gyomlál, szemez, metsz vagy csak sétál a növényei között, melyeket szinte kivétel nélkül ő ültetett. Hozta, vette, szaporította őket. És nevelte meg gondozta. Az övéi. S közben gondolkozik. A teljes interjú a HÖGYVIÁG legújabb számában!
1973-tól halakon végzett magatartásgenetikai, majd etológiai vizsgálatai során sikerült új genetikai módszereket kidolgoznia genetikailag homogén haltörzsek előállítására. Etológiai munkásságának középpontjában az úgynevezett kulcsingerek szerepének kimutatása, elsősorban ragadozófelismerési és tanulási folyamatokban. Nevéhez fűződik az evolúció általános elméletének kidolgozása, amely a biológiai evolúció mellett technikai, pszichológiai, illetve kulturális folyamatokra is átültethető, értelmezhető. Jelentős a kutyákon lefolytatott etológiai vizsgálatai is. Az etológiai kutatások mellett elméleti biológiai stúdiumokat is folytatott, ebben a témában több publicisztikája is megjelent. A Nagykutya csillagképben csillagot neveztek el róla 1999-ben. Több mint kétszáz tudományos publikáció szerzője vagy társszerzője. Ezenkívül közel harminc könyvet írt. Jelentős tudománynépszerűsítő és publicisztikai munkássága is. A 2000-es évek második felében kezdett el szépirodalommal foglalkozni. Munkáit elsősorban magyar és angol nyelven adja közre.