1961-ben jelent meg Gyurkovics Tibor első verseskötete, tizenöt éves korában kezdett verset írni. Válogatott versei-t öt kötet anyagából gyűjtötte össze. Az irodalom minden ágát műveli: költő, regényíró, novellista, drámaíró – ír felnőtteknek és gyerekeknek. 1931-ben született, értelmiségi családba Rákosfalván, Budapest peremén. A háború éveiben volt gyerek. Érettségi után gyógypedagógusi és pszichológusi diplomát szerzett. Elesett gyermekek és sérült felnőttek gyógyításával foglalkozott, volt főiskolai tanársegéd, gyógypedagógiai tanár, bírósági szakértő, majd klinikai pszichológus a Lipótmezőn – tizenöt évig dolgozott a szakmájában. 1968 óta az írásaiból él. Talán úgy mondhatnánk, nem a pszichológiából közelít a költészet felé, hanem alkatából a lélektan felé. Született költő, aki a lélek mélységeiben kutat. Mesterei között első helyen Dosztojevszkijt említjük. Kérdőjelei özönében megszenvedett igazságokat mond ki, egyedülállóan. Gyurkovics Tibor:… ( tovább) >! Utassy József – Wikipédia. 292 oldal · ISBN: 963151062X Népszerű idézetek Kasztór_Polüdeukész >!
József Attila önmagát neurotikus betegnek nevezte, mély depresszió kínozta, ráadásul korábban, huszonévesen már kétszer kísérelt meg öngyilkosságot – második alkalommal lefeküdt a vasúti sínekre – és erre enged következtetni az 1934-es évben megjelent egyik legcsodálatosabb versének, az Eszméletnek utolsó versszaka is, mely így hangzik: " Vasútnál lakom. Erre sok vonat jön-megy és el-elnézem, hogy' szállnak fényes ablakok a lengedező szösz-sötétben. Pöli Rejtvényfejtői Segédlete. Igy iramlanak örök éjben kivilágított nappalok s én állok minden fülke-fényben, én könyöklök és hallgatok. " A József Attila-örökség Kevés élete, és korai halála sem gátolta meg abban, hogy a magyar irodalom egyik legkomplexebb és legcsodálatosabb életművét hagyja hátra. Műveinek minden sorából árad valamiféle lenyűgöző intelligencia, a szemlélődő, és az életet megérteni igyekvő költő nézőpontja, elgondolkodtató filozófiai és lélektani áthallások, teljesen mindegy, hogy szerelmi vagy épp közösségi költészetét is vesszük górcső alá, nem hiába adóztak emléke előtt olyan kiválóságok, mint Gyurkovics Tibor, Illyés Gyula, Weöres Sándor, Faludy György, vagy Pilinszky János.
Bella István A Szép versek antológiában megjelent portréinak egyike Csigó László felvétele Élete Született 1940. augusztus 7. [1] Székesfehérvár Elhunyt 2006. április 20. (65 évesen) Budapest Sírhely Farkasréti temető Nemzetiség magyar Szülei Bella István Joó Sarolta Házastársa Zayzon Márta Pályafutása Jellemző műfaj(ok) versek Első műve Szaggatott virág (1966) Kitüntetései Kossuth-díj (2001) József Attila-díj (1970) Déry Tibor-díj (1988) Irodalmi díjai József Attila-díj (1970, 1986) Déry Tibor-díj (1988) A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (1994) Kossuth-díj (2001) Bella István aláírása A Wikimédia Commons tartalmaz Bella István témájú médiaállományokat. Bella István ( Székesfehérvár, 1940. – Budapest, 2006. ) Kossuth - és József Attila-díjas költő, műfordító. Élete [ szerkesztés] Korán árván maradt, [2] ezért már tízévesen kántor-orgonistaként pénzkeresésre kényszerült Még csak 14 éves (1954) volt, amikor Hazafelé című verse megjelent a Fejér Megyei Hírlapban. Középiskolás éveit a székesfehérvári József Attila Gimnáziumban töltötte.
József Attila versei manapság elérhetőek már angolul, németül és lengyelül is, országszerte másféltucat helyen állítottak szobrot életművének tiszteletére, sőt, még egy kisbolygó is viseli a nevét. Versein át nem csupán azt adta át nekünk, amit érzett, és amit gondolt, de azt is, ami számára örökké elérhetetlen maradt, témái a mai napig frissek, és globálisak, mert, ahogy a legnagyobbak, úgy ő sem csupán önmagának, vagy saját korának alkotott, sokkal inkább azon túl az örökkévalóság megfoghatatlan dimenzióinak. Kapcsolódó cikkek Kiemelt téma Legutóbbi cikkek