Ugyanis hol verekedésért, hol gyilkosságért állt a bírák előtt. Montcorbier (monkorbié) vagy des Loges (dé lózs) néven látta meg a napvilágot talán 1431-ben a középkor leáldozása, és az új korszak, a reneszánsz hajnalán. Apja halála után anyai nagybátyja, Guillaume de Villon (gijom dö vijjon) pap és jogtudós nevelte és taníttatta az éles eszű fiút. Ám ő imádott kocsmákba és bordélyházakba járni, verekedni. Csatlakozott a Kagylósok nevű rablóbandához is, így egyenes út vezetett a börtönig. Az utolsó információnk 1463-ból maradt fenn: halálbüntetése enyhítését kérte, amit meg is kapott: ám száműzték Párizsból. Ettől fogva semmilyen adat nem maradt fenn róla, illetve műveiről. Költeményei témában, szóhasználatban és formában is eltérnek a középkori hagyományoktól. Zsebmetszőkről, kövér prostituáltakról, kalózokról, elvadult iszákosokról, és nem utolsósorban saját magáról versel. Francois Villon: A Nagy Testamentum (Európa Könyvkiadó, 1976) - antikvarium.hu. Ez utóbbi által vált az úgynevezett szubjektív líra első alkotójává. Az általa használt argó és szleng kifejezések, trágár szavak meghökkentőek, a XXI.
Eredetileg a középkori délfrancia tavaszköszöntő körtáncok kísérődala volt, melyben a szólóénekre a kórus refrénje válaszolt. A trubadúrok ezt a formát vették át és fejlesztették tovább. A magyar lírában 20. századi költők teremtették meg a francia balladaforma modern változatát (Babits Mihály: Ballada Írisz fátyoláról, József Attila: Bérmunkás-ballada). Terjedelme szerint a francia balladának két fajtája van: egyszerű ballada: rövidebb, összesen 4 versszakos, és két fajtája van. Az egyik fajtája 3 db 8 soros, refrénnel záruló strófából áll, melyet egy 4 soros ajánlás követ, rímképlete: a b a b b c b c, az ajánlás rímképlete: b c b c. Másik fajtája 3 db 10 soros, refrénnel záruló versszakból és egy 5-6 soros ajánlásból áll, rímképlete: a b a b b c c d c d. Mindkét típus időmértékes verselésű (jambikus). Villon nagy testamentum felépítése. Az ajánlás gyakran a hűbérúr megszólításával kezdődik ("Herceg", "Hercegnő", "Uram" stb. ) és összefoglalja a vers mondanivalóját (Villonnál az ajánlás mindig a hercegnek szól, ugyanis Charles d' Orléans herceggel jóban volt a költő).
A halál közelségében rontott rá az a megrendültség, amit akkor érez az ember, amikor rádöbben, hogy a fiatalságának örökre vége van. Harmincéves volt ekkor költő, így ma azt gondolnánk, ennyi idősen korai volt a halálra készülnie. Csakhogy a középkorban jóval alacsonyabb volt az átlagéletkor, a legtöbben meghaltak a 30-as vagy a 40-es éveikben, és az volt a ritkaság, ha valaki megérte a 60-at, 70-et. Így abban az időben egy harmincéves nem számított fiatalnak, talán még középkorúnak sem. Ráadásul Villon beteg is volt, megrokkant egészségével minden oka megvolt rá, hogy úgy érezze, végére ért az életének. Ez az érzés késztette a Nagy Testamentum megírására, hiszen életük végén az emberek végrendelkezni szoktak. Más kérdés, hogy neki nem volt vagyona, amiről végrendelkezzen. Mégis végrendelkezett, szétosztotta azt a semmit, amit élete során szerzett, így fejezve ki érzéseit azok iránt az emberek iránt, akik így vagy úgy szerepet játszottak az életében. A Nagy Testamentum műfaja, témája, kifejezőeszközei A Nagy Testamentum műfaj ilag változatos: ballada, panasz, rondó (12-13 soros, refrénes versforma, eredetileg körtánc), tanítás, dal, epitáfium (sírfelirat) is található benne.