Alvásigényünk biológiailag meghatározott, ezen nemigen tudunk változtatni. Az emberek sokkal nagyobb számban panaszkodnak alváshiányra, mint valaha. Szerencsés helyzetben vannak azok, akiknek eleve valamiért kevesebb éjszakai pihenés is elegendő. Az egyéni eltérések e tekintetében igen nagyok lehetnek: 5 és 12 óra között ingadozik az az alvásigény, amely után pihentnek érzi magát az ember. Az a tény, hogy a napi 24 órából általában és optimálisan nyolcat alvással töltünk, arra utal, hogy komoly evolúciós okok állnak az alvás hátterében. No és persze, élettaniak. Alvásigény életkor szerint a vilag. Az alvás felfrissíti a szervezetet, pihenteti a testet. Alvás közben növekedési hormonok termelődnek, amelyek elősegítik a szövetek regenerálódását és a vörösvérsejtek termelését. Az emberek egy részénél az élettevékenység ellátásához elég négyórás alvás, míg másoknak több mint tíz órára van szükségük. Az alvásigény az életkor növekedésével általában csökken. Az egyéves csecsemő naponta tizennégy órát is alhat. A középkorú felnőtteknek általában nyolc órai alvásra van szükségük.
E gondolatmenet szerint a nők általában kevésbé tanúsítanak kockázatvállaló magatartást, mint a férfiak, és nagyobb valószínűséggel törődnek egészségükkel. Előfordulhat például, hogy nagyobb eséllyel szánnak több időt az alvásra, ha korábban lefekszenek – ez is növelheti átlagos alvásidejüket a számos elfoglaltság és zavaró tényező ellenére. Egy kicsit többet kell aludniuk a nőknek Image Source / Getty Images Hungary De vajon mennyi alvásra van szükségünk? Kiderült, melyik nemnek van szüksége több alvásra – a válasz csak akkor lesz meglepő, ha nem közéjük tartozol - Dívány. Az alvásigény, akárcsak a testünk, az életkor előrehaladtával változik olyan tényezők miatt, mint a hormonok, életmódbeli szokások és egészségügyi állapot. Ezek általános alvási irányelvek a különböző korcsoportok számára, nemtől függetlenül: születéstől 3 hónapos korig: 14–17 óra 4–11 hónapos korig: 12–16 óra 1–2 éves korig: 11–14 óra 3–5 éves korig: 10–13 óra 6–12 éves korig: 9–12 óra 13–18 éves korig: 8–10 óra 18–64 éves korig: 7–9 óra 65 évnél idősebbek: 7–8 óra hirdetés
Hetvenéves korra az alvásigény öt-hat órára csökken. Egyes tudósok szerint az alvás az immunrendszer regenerálására szánt idő, míg mások szerint az alvás az egyik módja az energiatakarékosságnak. A domináns elmélet az, hogy az alvás az agynak biztosít időt az emlékek tárolásához. E szerint alvás közben rendszerezi agyunk a nap eseményeit. Lassuló agyhullámok Alvás közben lelassulnak az agyhullámok. Az emberek lefekvés után általában 15-30 perccel elalszanak. Ekkor megkezdődik egy másfél-kétórás ciklusokból álló folyamat. Minden ciklus egy lassú (mély) alvási fázisra, illetve egy úgynevezett látszólagos alvási fázisra osztható. A lassú alvási fázis további négy, mélyülő stádiumra tagolódik. A lassú hullámú alvás az első fázis időtartamának nyolcvan százalékát teszi ki, a következő ciklusokban valamivel kevesebbet. Mennyi alvás szükséges?. Az agyfunkciók ilyenkor lelassulnak, a legkisebb zajra is felébredhet az ember. A következő fázist paradox alvási fázisnak nevezték el, mert ilyenkor szinte lehetetlen felébreszteni az alvót, aki látszólag érzéketlen a külvilágra, miközben az agyműködése zavartalan.
Ideálisan este 10 órától reggel 6 óráig, megszakítás nélkül, jól, mélyen kellene aludnunk. Az alvás időtartamát, pihentető voltát számos tényező, az életkor, aktuális érzelmi, izgalmi állapot, a szervezet kimerültsége, egészségi állapota egyaránt befolyásolja. Az alvás fázisai Az alvás élettani szempontból két elkülöníthető fázisra oszlik, az ún. REM, vagy álomfázisra, és a nonREM fázisra, amelyben további 4 stádium különíthető el. Az alvás ciklikus jelenség, egy éjszaka folyamán 4-5 REM fázis jelentkezik, melyek 10-40 percesek, és a teljes alvás egy negyed részét teszik ki. A legmélyebb alvás, a nonREM 4. fázisa inkább az alvás első óráiban jelentkezik. Normális alvás esetén az életkorral nem változik a REM fázis%-os aránya, de csökken a nonREM 3. és 4. Alvásigény életkor szerint angolul. stádiumának az aránya, és az ébren töltött időszakok száma is nő. Az alvást jellemző élettani változások Az alvást jellemző élettani változások kísérik: a szemteke felfelé és befelé fordul, a pupilla szűkül, az izomzat tónusa csökken, a légzés és a szívműködés lassul, a vérnyomás, a testhőmérséklet és az alapanyagcsere csökken, az öntudat beszűkül, de nem szűnik meg, és a véreloszlás is megváltozik: az izomzat és a szervek vérellátásának a rovására az agyi vérellátás fokozódik.
A férfiak fizikailag aktívabbak, jobban bírják a kihívásokat, logikus, hogy nekik kell többet pihenni, ha viszont a nők bírják kevésbé jól, akkor annak is van értelme, ha nekik. Vajon melyik nem képviselőinek van szüksége több alvással töltött időre? Mindenkinek szüksége van rá, és meg is érdemeljük a minél pihentetőbb éjszakai alvást. De vajon egyeseknek valóban többre van belőle szüksége, mint másoknak? Egy kicsi különbség akad, ám az okokat a szakemberek egyelőre még fejtegetik. A tudomány jelen állása szerint a nők egy kicsivel többet alszanak, mint a férfiak. Alvásigény életkor szerint videa. Mennyi alvásra van szüksége a nőknek, és miért több egy kicsit az alvásigényük? A szakemberek szerint bármely nemű felnőttnek legalább 7 órát kell aludnia az optimális egészséghez, és természetesen az egyéni adottságok és életmód is befolyásolhatja az alvásszükségletet. Kutatások kimutatták, hogy a nők általában többet alszanak – a hivatalos különbség 11-13 perc. Ennek kapcsán kezdtek vizsgálatba a szakemberek arról, hogy vajon van-e valami jelentősége és feltárható oka a jelenségnek.