A másik javaslat szerint lézersugarat kell egymástól nagyjából száz méterre lévő tükrök között pattogtatni, mert ha többször megy oda-vissza a fény, akkor kiszűrhetők az apróbb eltérések. A másik tanulmányt a Max Planck Institute for the Physics of Light kutatói írták, Gerd Leuchs és Luis Sánchez-Soto szerint legalább száz olyan részecske létezhet, amely töltéssel rendelkezik. A világegyetem felépítését leíró standard modell ezek közül kilencet azonosít: elektronok, muonok, tauonok, hat féle kvark, fotonok és a W-boson. A két kutató elméletében nagy jelentősége van ezen részecskék töltésének. Elméletük szerint a vákuum ellenállása, és így a fény sebessége függ attól, hogy milyen sűrűségben vannak jelen ezek a részecskék. Vannak azonban olyan kutatók is, akik szkeptikusak az előbb felvázolt modellekkel, Jay Wacker, a SLAC National Accelerator Laboratory fizikusa az elméletek matematikai módszerében vél hibát felfedezni, szerinte a Feynman-diagrammal kellene ezeket magyarázni. A Feynman-diagramm a kvantumfizikában a kölcsönhatások ábrázolási módja, vonalakkal ábrázolják a részecskék közötti kölcsöhatást.
Azt, hogy a fény terjed, azaz a fényforrásból kiindulva ténylegesen halad a térben, csak feltételezzük. Tapasztalataink nem támasztják alá. Ha felkapcsoljuk a villanyt, azonnal látja mindenki, akármilyen messze is van a fényforrástól, amennyiben nincs akadály a fényforrás és közte. Sokáig azt is hitték, hogy a fény terjedéséhez nincs szükség időre. Hogy a fény, pontosabban egy fényjel véges sebességgel terjed, először Olaf Römer dán csillagász mutatta ki 1675-ben, csillagászati úton. Később a fénysebesség mérésére más módszereket is kidolgoztak (Fizeau, Foucault, Michelson). A fény terjedési sebessége légüres térben:. Römer a Jupiter legbelső holdjának keringési idejében észlelt - periodikusan ismétlődő - változásokat. A keringési időt az egyik jupiterholdnak a Jupiter árnyékkúpjába történő két egymást követő belépése között eltelt idő mérésével határozta meg. Amikor a Föld az ABC pályaszakaszon haladt, a keringési idő a mérések szerint hosszabb, a CDA pályaszakaszon pedig rövidebb volt.
bongolo {} válasza 4 éve `λ = 384\ nm = 384·10^(-9)m` A fény frekvenciája: `ν = c/λ =... ` számold ki Az ilyen frekvenciájú foton energiája: `E_f=h·ν =... ` számold ki. Joule lesz. A kilépési munka eV-ban van megadva, számold át J-ba (`1\ eV = 1, 6·10^(-19) J`) A fonton energiája bizonyára nagyobb lett a kilépési munkánál, azért lépnek ki elektronok. Vond ki a foton energiájából a `W_"ki"` kilépési munkát, annyi marad az elektron energiája kilépés után. A megmaradt energia pedig a kilépő elektron mozgási energiája lesz: `E_f-W_"ki" = E = 1/2·m_e·v^2` amiből kijön a sebesség. Módosítva: 4 éve 0
C onsider analógia szerint, víz egy csőben, szeleppel az egyik végén. Ha a cső üres, a szelep kinyitásakor a vízmolekuláknak a cső teljes hosszában be kell haladniuk, mielőtt a túlsó végén víz keletkezne. Az idő jelzi a víz sebességét a csőben. Másrészt, ha a cső már fel van töltve vízzel, amint kinyitja a szelepet, a víz kezd kifolyni a messziről vége. Ez a sokkal rövidebb idő azt a sebességet jelöli, amellyel az információ (a szelep nyitása) végigment a csövön – lényegében a víz hangsebessége. A víz és az áram közötti analógia felsorolása: Az első eset megfelel az elektronok sebességének (vagy elektronsodródásnak); a második eset az elektromágneses hullámok terjedésének felel meg. Elektromos áramkör esetén a helyes vízanalógia a már vízzel töltött cső lenne. Az energiát a vezeték mentén hordozó elektronok mindig jelen vannak; a kapcsoló egyszerűen alkalmazza vagy eltávolítja a lehetőségeket, hogy végigtolja őket. A villamos energia "sebességének" mérése egy kapcsoló bezárásához szükséges idő alatt, hogy valahol a vezető hatása legyen, a közegben (elektromos vezető) lévő elektromágneses hullámok sebességének mérése, amely összehasonlítható (majdnem) a fény sebességével légüres térben.
A dinamikatartomány segítségével olyan részleteket kapok meg a fotókból, amelyeket azelőtt sosem, a felbontás pedig a közeli körülvágástól kezdve a hatalmas nagyításig mindenféle funkciót biztosít számomra. A funkciók segítségével olyan véletlenszerű pillanatokat kapok, amelyekre korábban nem is számíthattam. Ez egy olyan fényképezőgép, amely lenyűgöző lehetőségeket kínál. " Frederic munkássága során ezeket a véletlenszerű pillanatokat szerette meg, és szerinte "a tökéletlenség maga a tökéletesség. Amikor elkezdtem fotózni, mindennek tökéletesnek kellett lennie, minden meg volt tervezve. Az összes részletet ki akartam emelni, a fényképezőgép pedig mindig állványon volt… De mára ez a realizmus sokkal jobban tetszik, és ugyanez vonatkozik a helyszínekre is. 8 GM | 1/1600s @ f/2. 8, ISO 200 Remek példa erre Frederic egyik kedvenc fotósorozata, amelynek témája egy Los Angeles-i híd alatt száguldó, kék BMW M2-es típusú autó. "Los Angelesben voltam egy munka miatt – meséli. – Van ott egy barátom, akié ez az autó, és puszta szórakozásból körülbelül két órán keresztül fotóztuk az autót a híd alatt.
Ez azt jelenti, hogy Fredericnek a Sony Alpha modellek kicsi, könnyű, erős és nagy teljesítményű funkcióira kell támaszkodnia, az Alpha 7R, 7R II és 7R III kombinációját használva. "Sok reklámmal kapcsolatos munkám során nagyméretű, közepes formátumú fényképezőgépet használtam, de az, hogy átváltottam az Alpha felszerelés használatára, segített ezt a gyorsan reagáló és kifejező fényképezési módot alkalmazni" – magyarázza Frederic. © Frederic Schlosser | Sony α7R + 24-70mm f/2. 8 ZA SSM | 1/400s @ f/5. 6, ISO 320 "Ha lassú fényképezőgéped van" – folytatja Frederic – "akkor sok időt kell eltölteni a beállítással, és közben elillan a pillanat. Nem tudsz ösztönösen fotózni. Nemrég jöttem vissza egy barcelonai fotózásról, és az egyik helyen körülbelül 2 óránk volt dolgozni a megfelelő fénnyel, és 10 különböző fotót kellett elkészítenünk. De az Alpha modellekben minden olyan funkció megtalálható, amelyek segítségével gyorsan el lehet készíteni azokat a remek fotókat. Azonnal akcióra készek, és az AF tökéletes.
A kutató korábban a NASA-nál dolgozott, a videókhoz csak az űrügynökség által nyilvánosan elérhető képeket és animációkat használta fel.