Kerényi Grácia; Magvető, Bp., 1984 ( Rakéta Regénytár) Mesél a bécsi erdő. Színmű két részben; ford. Keszég László, Perczel Enikő; Nemzeti Színház, Bp., 2007 (Nemzeti Színház színműtár) Korunk gyermeke; ford. Kornya István; Helikon, Bp., 2013 Istentelen ifjúság; ford. Kerényi Grácia; Helikon, Bp., 2013 Díjai [ szerkesztés] 1931 Kleist-díj Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Ödön von Horváth szócikke az Österreich-Lexikonban (németül) További információk [ szerkesztés] Ödön Von Horváth - Tudtad? com Nemzetközi katalógusok WorldCat VIAF: 95147466 PIM: PIM58627 LCCN: n50030757 ISNI: 0000 0001 2144 1057 GND: 118553739 LIBRIS: 61740 SUDOC: 026924676 NKCS: jn19990210282 BNF: cb11907745f ICCU: RAVV025461 BNE: XX1470496 KKT: 00468561 BIBSYS: 90080541
Horváth Ödön; Ödön von Horváth (Susak, Fiume mellett, 1901. dec. 9. – Párizs, 1938. jún. G. ): író. Diplomata apja különböző állomáshelyein (Velence, Belgrád, Bp., München stb. ) nevelkedett. Az I. világháború végén Bp. -en diák, lelkesen köszöntötte a Tanácsköztársaságot. Ezután Berlinben, Bécsben, Párizsban élt. Kevéssel halála előtt m. állampolgárságot kapott. Regényeket, verseket és főleg színdarabokat írt. Kleist-díjas. – F. m. Das Buch der Tänze (versek, München, 1922); Der ewige Spiesser (r., Berlin; színmű, Wien, 1933) Dorf ohne Männer (vígjáték, Wien, 1937); Ein Kind unserer Zeit (r., Amsterdam, 1938); Stücke (válogatott művei, Reinbek b. Hamburg, 1961). – Irod. Sós Endre: Ö. von H. (Magy. Nemzet, 1963. 186 sz. )
1901. december 9-én született Ödön von Horváth magyar származású osztrák író, a Mesél a bécsi erdő szerzője. Egy szlovén származású magyar diplomata és cseh anya gyermekeként Fiume horvát negyedében pillantotta meg a napvilágot. A von előtagot 1909-ben, apja nemessé emelése után illesztette nevéhez, amelyet élete végéig magyaros formában írt. Származása sokat foglalkoztatta, erről később így vallott: "Van bennem valami magyar, horvát, német és cseh. Ez nem sok, ha arra gondolunk, hogy az Osztrák-Magyar Monarchiában kétszáz nemzetiség volt. " Fiatalságát Belgrádban, Budapesten, Bécsben, Münchenben és Pozsonyban töltötte, négyszer változtatva tanulmányi nyelvet. Anyanyelvének a németet vallotta, bár saját bevallása szerint egyetlen nyelvet sem beszélt igazán jól. Bécsben a színháztudománnyal ismerkedett, majd a müncheni egyetemen germanisztikát és filozófiát hallgatott. Első írói próbálkozását később letagadta, a fellelhető példányokat visszavásárolta. Berlinben telepedett le, de sűrűn látogatta családját a München melletti Murnauban, a nácik fellegvárában, ahol Hitler is gyakorta vendégeskedett.
Ödön von Horváth. E furcsa hangzású nevet viselő dráma -és regényírót sokat foglalkoztatta származása. "Van bennem valami magyar, horvát, német és cseh. Ez nem sok, ha arra gondolunk, hogy az Osztrák-Magyar Monarchiában kétszáz nemzetiség volt" – nyilatkozta később. 120 éve, 1901 december 9-én született Fiume horvát negyedében Ödön von Horváth, a bohózat és komédia nagymestere. A fiumei magyar kormányzó mellett hivatalnokoskodó osztrák-magyar diplomata fia Belgrádban, Budapesten, Bécsben, Münchenben és Pozsonyban töltötte fiatalságát, négyszer változtatva tanulmányi nyelvet. Majdnem minden évben más városban végzett, de anyanyelvének a németet vallotta, bár saját bevallása szerint egyetlen nyelvet sem beszélt igazán jól. Bécsben a színháztudománnyal ismerkedett, majd a müncheni egyetemen germanisztikát és filozófiát hallgatott. Első írói próbálkozását, A táncok könyvét később letagadta és a kiadott példányokat visszavásárolta. Apja nyugdíjba vonulása után Murnauba költözött, a Berlinben élő Ödön von Horváth sűrűn látogatta.
1913 -ban követte apját Münchenbe, ekkor tanult meg németül is. 1923 után már íróként dolgozott Berlinben és a bajorországi Murnau am Staffelsee -ben. Az 1933 és 1938 között zajló náci megtorlások hatására 1938 márciusában Bécsből – Budapesten és Fiumén keresztül – Párizsba emigrált. Darabjait a bécsi színház hagyományainak követőjeként írta. Radikális szociálkritikát gyakorolt, és főleg a nők mint áldozatok szerepe tartozott fő témái közé. Kései regényeiben ( Jugend ohne Gott (1937) és Ein Kind unserer Zeit (1938) a fasizmus témáját dolgozta fel. Közeli barátságban állt Egon Friedell híres színész-történésszel, aki öngyilkossága előtt pár nappal levelében azt írta Horváthnak: "Bármikor kész vagyok távozni. Minden értelemben. " Párizsban halt meg 1938 -ban, a Champs-Élysées -n egy viharban rázuhanó faágtól szenvedett halálos balesetet. A párizsi Saint-Ouen temetőben temették el, majd 1988 -ban, halálának 50. évfordulóján, hamvait Bécsbe vitték és a Heiligenstädter Friedhof temetőben helyezték el.
Ha kérdésed lenne a termékkel, vagy a szállítással kapcsolatban, inkább menj biztosra, és egyeztess előzetesen telefonon az eladóval. Kérjük, hogy a beszélgetés során kerüld a Vaterán kívüli kapcsolatfelvételi lehetőségek kérését, vagy megadását. Add meg a telefonszámodat, majd kattints az "Ingyenes hívás indítása" gombra. Hozzájárulok, hogy a Vatera a telefonszámomat a hívás létrehozása céljából a szolgáltató felé továbbítsa és a hívást rögzítse. Bővebb információért látogass el az adatkezelési tájékoztató oldalra. Az "ingyenes hívás indítása" gomb megnyomása után csörögni fog a telefonod, és ha felvetted, bekapcsoljuk a hívásba az eladót is. A hívás számodra teljesen díjtalan.