A jurtatábor A Kárpátoktól Mandzsúriáig nyúlik az eurázsiai sztyeppe végtelen fűtengere. Ez az egyedi környezet hívta életre a pusztai nagyállattartó nomád társadalmak kultúráját. Ebbe a kultúrkörbe tagozódtak be őseink a Krisztus előtti első évezred közepétől, ez formálta életmódjukat, társadalmukat, anyagi műveltségüket, de az ezzel szorosan összefonódó hiedelemvilágukat és művészetüket is. Már gyermekkorunktól izgatja mindannyiunk fantáziáját a jurtáikkal, nyájaikkal vándorló, vitéz és rettenthetetlen ősmagyarok romantikus képe, amit Feszty Árpád és társai nagy kifejezőerővel örökítettek meg a körképen. Mi mindebből a néhol szikárabb, néhol viszont számunkra már tényszerűségében is mesés valóság? Ópusztaszer nomád park campground. Hogy festhetett egy nomád honfoglaló tábor a valóságban? Ebbe a világba hívja felfedezőútra az Emlékpark látogatóit a Nomád Park. Lépjen be ön is a 9-10. századba! A 20-25 perces honfoglalás-kori lovasbemutatón használat közben kerülnek bemutatásra eleink fegyverei: az íj és a különböző nyilak, a lándzsa, a szablya és a fokos.
Ópusztaszer a magyarság történelmének, múltjának, identitástudatának fontos helyszíne. Szer településről elsőként Anonymus, III. Béla király jegyzője tesz említést a Gesta Hungarorumban, ahol azt írja, hogy Árpád fejedelem és... Ópusztaszer a magyarság történelmének, múltjának, identitástudatának fontos helyszíne. Béla király jegyzője tesz említést a Gesta Hungarorumban, ahol azt írja, hogy Árpád fejedelem és vezérei itt ejtették szerét az ország minden dolgának. A 18-19. századtól "első országgyűlésként" is emlegetik az eseményt. Az itt épült monostor az Alföld egyik leggazdagabb, legnagyobb monostora volt. Kiállítás - Nomád Park - Museum.hu. Körülötte a középkor végére mezővárossá fejlődött a Szer nevű település. A monostor mellett 1896-ban, a Honfoglalás 1000 éves évfordulójára, a Millenniumra emlékművet emeltek. Az Árpád-emlékmű azóta is az Emlékpark fontos eseményeinek, rendezvényeinek egyik fő helyszíne. A Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény épületei között járva, azokba bepillantva megismerhetik az ide látogatók a szegedi nagytáj parasztságának hétköznapjait és ünnepeit.
Történetek egy brigádról; közrem. Vajda Edit, Vajda Magdolna, Pápai Zoltán; Bába, Szeged, 1999 ( Tisza hangja) Vályi Katalin–Zombori István: Ópusztaszer; Száz Magyar Falu Könyvesháza Kht., Bp., 2000 ( Száz magyar falu könyvesháza) Ópusztaszer: a nemzet iskolája. Ópusztaszeri Nemzeti Emlékpark parkkalauz; Adler & Tsa., Ópusztaszer, 2001 Ópusztaszer, Megyék Történelmi Szoborparkja; szerk. Tóth Attila; Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark Kht., Ópusztaszer, 2001 Legendák földjén. Fejezetek az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark krónikájából; szerk. Tandi Lajos; Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark, Ópusztaszer, 2005 Szűcs Árpád: A Feszty-körkép története a milleniumtól a millecentenáriumig; Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark Kht., Ópusztaszer, 2006 Konyhás István: Ópusztaszer. Történelem és természet / History and nature / Geschichte und Natur; TKK, Debrecen, 2007 Nemzeti identitás, kulturális örökség, emlékezet és az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark; szerk. Ópusztaszer nomád park dubai. Mód László, Simon András; SZTE Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszék, Szeged, 2011 Ópusztaszer, Nemzeti Történeti Emlékpark; szerk.