PCOS esetén rendkívül fontos az étkezés megreformálása. Fotó: Getty Images A gyors és lassú felszívódású szénhidrátok aránya A szénhidrátok kulcsszerepet játszanak az étrend kialakításában: általában napi 160 gramm fogyasztása ajánlott. De bizonyos esetekben lehet ennél több vagy kevesebb is, 120-200 gramm között érdemes kalkulálni az egyéni adottságok, célok tekintetében. A mennyiségén túl fontos tényező, hogy lassú vagy gyors felszívódású szénhidrátról van szó, mert ez határozza meg, hogy étkezés után milyen hamar és milyen mértékben emelik meg a vércukorszintet. Értelemszerűen előnyben kell részesíteni a lassú (más elnevezéssel alacsony glikémiás indexű, GI) szénhidrátokat, amelyek lebontásához a hasnyálmirigynek fokozatosan termelni a szükséges hormont, nem hirtelen kell nagy mennyiségű inzulint előállítania. Ilyen például a legtöbb zöldség, hüvelyesek, teljes kiőrlésű lisztből készült pékáruk, barna rizs, durum tészta, alternatív gabonák (quiona, hajdina, zab, bulgur, rozs, árpa).
Végül nézzük, mik a " lassú " kategória versenyzői – ők azok, akik minden étkezésbe mehetnek, csak a mennyiségekre kell odafigyelni. Ide tartoznak a rostdús, aránylag kevés egyszerű szénhidrátot tartalmazó ételek, amiket tovább tart feldolgozni a szervezetünknek. Ilyenek: A teljes kiőrlésű gabonák, lisztek, grízek, tészták – alapvetően ide sorolunk minden teljes kiőrlésű lisztet (búza, rozs, tönköly, zab…), hogy pontosan melyik fajtát érdemes használni, az a konkrét recepttől függ. Pékárunál értelem szerűen arra kell figyelni, hogy a legnagyobb része ( lehetőleg min. 70%) legyen teljes kőrlésű liszt legyen, ne csak a nevében szerepeljen ez a bűvös szó.. A durum tészta, durum gríz – fajtájánál fogva lassabb valamivel a felszívódása a sima liszteknél, de ebből is a tk-t preferáljuk Rizsek közül a barna-, basmati-, vad-, vörös- és feketerizs A bulgur, kuszkusz, hajdina, köles, quinoa, zab, stb… Illetve a fentiekből készült lisztek, vagy mechanikus eljárással (lapítással) készült pelyhei Azok a zöldségek is ide tartoznak, amiknek 100 grammjában több, mint 5g CH van.
Mit nézz meg a csomagoláson? Ráadásul, főzés után hiába hűtöttem le hideg vízzel valahogy tovább duzzad, elveszti az alakját, összeragad, így csakis frissen jó, és friss alatt a kiveszem a vízből, leöblítem és kész frisset értem. A cirokliszt lassú felszívódású szénhidrátnak minősül, a psyllium rosttal turbózva meg pláne, így ajánlom IR-diétában, ha egyébként az ízlésedhez jobban passzol, mint az enyémhez. Az összetétele hasonló az előzőhöz: psylliummal, de vörös szőlőmag helyett kurkumával készül, szintén a színe miatt. Szabó Lucia Módosítva: Fel kell-e jegyeznünk, hogy mennyi szénhidrát volt a salátánkban, ha paradicsommal, uborkával és túróval pakoltuk tele? Szeretem ezekben a bolhafűmaghéjjal készült tésztákban, hogy sokkal nagyobb durum tészta inzulinrezisztencia duzzadnak, mint a sima kukoricatészták. Azt figyeltem meg, hogy ezekből emiatt kevesebbet eszem, mégis jóllakottabbnak érzem magam, ráadásul a szénhidrát-tartalmuk eleve alacsonyabb a kukoricatésztáknál, ezért IR-diétában ajánlom mindegyiket.
És ha már a fehérjéknél tartunk: sokan még mindig kizárólag a tej- és tejtermékekhez nyúlnak, ha proteinbevitelről van szó, de fontos kiemelni, hogy ezek gyors felszívódású szénhidrátnak számítanak. Ebből kifolyólag PCOS esetén reggelire kifejezetten nem ajánlott a fogyasztásuk, vagyis a joghurtot tartogassuk inkább uzsonnára. Minél színesebb, annál jobb Azzal is sokat tehetünk egészségünkért, ha ügyelünk rá, hogy tányérunkra minél több színű zöldség, gyümölcs kerüljön, ezek ugyanis más-más tápanyagban gazdagok. A zöld színűek például általában nagyobb mértékben tartalmaznak glükozinolátokat, amelyek védenek a rák ellen, a sárgás gyümölcsök és zöldségek antioxidáns C-vitaminban bővelkednek, a pirosak pedig az A-vitamin szükségletünkről gondoskodnak. A sok zöldség és gyümölcs fogyasztása pedig azért is előnyös, mert magas rosttartalmuknál fogva segítik az egészséges emésztést. Nem mellesleg hosszabban eltelítődünk, így a kellemetlen éhségrohamokat is elkerülhetjük. Az sem mindegy, hogyan készül az étel Természetesen azon túl, hogy egészséges hozzávalókat válogatunk össze, sok múlik azon is, milyen módon készítjük el a fogásokat, hiszen egyes konyhatechnikai eljárások képesek megváltoztatni a szénhidrátok felszívódásának idejét.
Bár a policisztás ovárium szindróma nevét a petefészekről (latinul ovarium) kapta, több más szervet, sőt az egész hormonháztartást és az anyagcserét is érinti, emiatt kezelése is összetett. Az állapot visszafordításához rendkívül fontos az étkezés megreformálása, amelyhez az alábbiakban adunk általános útmutatót. Ugyan a PCOS körül még mindig sok a kérdőjel, annyit már biztosra tudunk, hogy gyakran kéz a kézben a jár az inzulinrezisztenciával, súlyosabb esetben cukorbetegséggel, mivel ez a komplex kórkép a metabolikus rendszerben is problémákat okoz. Az orvostudomány jelenlegi álláspontja szerint nem gyógyítható a policisztás ovárium szindróma, ám megfelelő terápiával enyhíthetőek a tünetek, és elkerülhetjük a súlyosabb következményeket (például meddőség, magas vérnyomás). A sok nőt érintő policisztás ovárium szindróma (PCOS) egy olyan kellemetlen tünetekkel járó, az egész szervezet működésére kiható állapot, amely akár meddőséget is okozhat. A kezelés három pillére a rendszeres sport, a megfelelő étrend követése és a lelki támogatás, ezt az átfogó életmód-változtatás pedig a kezelő orvos javaslatára kiegészíthető gyógyszeres terápiával is.
Alföldi Lajos a Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karán, majd a Szegedi Orvostudományi Egyetemen tanult, ahol 1951-ben szerzett diplomát. Diplomájának megszerzése után a Szegedi Orvostudományi Egyetem Mikrobiológiai Intézetében kezdett el dolgozni, ahol 1958-ban docensi kinevezést kapott – írja az MTI. 1971-ben az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont Genetikai Intézetének igazgatója lett. 1978 és 1988 között egyben a kutatóközpont főigazgatója is volt. 1993-ban kutatóprofesszori megbízást kapott. 1994-ben a József Attila Tudományegyetem díszdoktora lett. Pályája során dolgozott a párizsi Pasteur Intézetben, a berkeley-i Kaliforniai Egyetem Víruslaboratóriumában, valamint a Gif-sur-Yvette-i CNRS Enzimológiai Laboratórium vendégkutatójaként. Alföldi Lajos 1955-ben védte meg az orvostudományok kandidátusi, 1972-ben pedig biológiai tudományok doktori értekezését. 1982-ben megválasztották az MTA levelező, 1990-ben pedig rendes tagjává. A Bolyai-ösztöndíj a megújulásra képes állandóságot képviseli a kutatók számára | MTA. A Szegedi Akadémiai Bizottság és a Genetikai Bizottság munkáját segítette.
Részt vett a Theoretical and Applied Genetics, illetve a Biologisches Zentralblatt című tudományos szakfolyóiratok szerkesztőbizottságainak munkájában. Tagja volt a Magyar Biokémiai Egyesületnek, a Magyar Genetikusok Egyesületének, a Magyar Biológiai Társaságnak és a Magyar Mikrobiológiai Társaságnak. Kutatási területe a mikrobiális genetika volt. Első munkáiban Ivánovics György munkatársaként kidolgozta a B12-vitaminhoz kapcsolódó értékmérések és a nagy hatású B12-vitamint tartalmazó májkészítmények előállításának módszerét. Nevéhez fűződik a megacin, egy új bakteriocin leírása. Szegedi biológiai kutatóközpont állás dunaújváros. Az általa megfigyelt relaxációs E. coli baktériumtörzsek aminosav-érzékenységének eredetével foglalkozott, valamint elsőként írta le egy baktérium, a Bacillus megaterium protoplasztfúzióját. A 2000-es években a baktérium karakterizációjára és megacintermelésének vizsgálatára fókuszált. Alföldi Lajos 1985-ben állami kitüntetésben részesült a mikrobiológia és a genetika terén elért eredményeiért, tudományos iskolateremtő és tudományszervező tevékenységéért.
A rendezvényt Dr. Fendler Judit, az SZTE kancellárja nyitotta meg, aki beszédében kiemelte, hogy az esemény egy új kezdet az SZTE számára is, hiszen a modellváltással az egyetem is egy vállalkozássá válik, így a jövőben még fontosabbak lesznek a céges együttműködések. Az SZTE a hazai és a nemzetközi egyetemekkel versenyzik, és ebben a versenyben kulcsfontosságú, hogy hogyan tud a hallgatói számára olyan lehetőségeket ajánlani, amelyek segítségével már az egyetemi évek alatt kapcsolatba kerülhetnek vállalatokkal, és személyes tapasztalatokra tehetnek szert. Cél, hogy létrejöjjenek duális képzések, gyakorlóhelyek, legyenek közös kutatások és projektek, akár közös cégek is, hiszen már erre is van lehetőség és példa is – mondta el Dr. A Nemzeti Pedagógus Kar területi küldöttgyűlése tagjává választották az Akadémiai Óvoda és Bölcsőde vezetőjét | MTA. Fendler Judit, az SZTE kancellárja. Az SZTE Karriernapot megelőzően és a karriernapon is izgalmas témákkal, munkaerő-piaci készségfejlesztést célzó képzésekkel várta a hallgatókat az SZTE Karrier Iroda. október 14–18. között egyéni tanácsadásokon és kiscsoportos, interaktív workshopokon vehettek részt az érdeklődők.
Az SZTE új Lendület-kutatója, Tombácz Dóra biológus a diéta és a sport hatását vizsgálja – írtuk az SZTE Hírportálján 2020. június 16-án. Szerepelt a Bolyai János Kutatási Ösztöndíjat elnyert ifjú tehetségek névsorát 2020. szeptember 10-én ismertető cikkekben. Az SZTE Szenátusa által 2019-ben alapított, " az Év Fiatal Kutatója Elismerő Oklevél " kitüntetésben részesült az Élettudományok területén az SZTE Általános Orvostudományi Kar Orvosi Biológiai Intézet egyetemi docense – tette közzé a 2020. szeptember 21-i hírfolyam. Dr. Tombácz Dóra legújabb sikere, hogy 2020. Szegedi biologia kutatóközpont állás 2016. október 14-én a Magyar Tudományos Akadémia székházában Bolyai-plakettet vehetett át, 13 ifjú kutatóval egyetemben egy zártkörű, online közvetített rendezvényen. Maszkos ünnepség A Bolyai-ösztöndíjasoknak 2020-ban a huszadik alkalommal adta volna át az MTA elnöke és Tulassay Tivadar, a Kuratórium elnöke a plaketteket és az emléklapokat, azonban a Covid-19-járvány miatt az ünnepélyes rendezvényen a 184 zárójelentést benyújtó ösztöndíjas közül csupán a 14 legkiválóbb, Bolyai-plakettet elnyerő kutató lehetett jelen.
Fizikusok, vegyészek, gyógyszerészek, biológusok, orvosok egymásra épülő, összehangolt munkájának eredményeképpen négyezer vegyületet tartalmazó saját könyvtárukból, illetve a tervezett új molekulák közül sikerült több olyan új vegyületet azonosítani, és tiszta formában előállítani, amely számos pre-klinikai kísérletben sejtvédő és gyulladásgátló hatású, valamint a vér-agy gáton át képes bejutni az agyba. Szegedi biologia kutatóközpont állás 12. A hatóanyagok egy része sejtosztódást gátló hatással rendelkezik, míg a vezérvegyület epilepsziásgörcs-gátló hatást is mutat. A kifejlesztett gyógyszerhordozó rendszerek között találtak olyat, amely elősegítette a vezérvegyület hatékonyabb bejutását a központi idegrendszerbe. Az orron keresztül alkalmazott készítmény lehetővé teszi a fejlesztés alatt álló hatóanyag közvetlen bejuttatását az agyba a vér-agy gát megkerülésével. A 15-20 éve egymással szoros együttműködésben hasonló kutatásokkal foglalkozó csoportok folytatni kívánják az idegrendszeri betegségek megelőzésére és kezelésére potenciálisan alkalmas gyógyszerjelölt anyagaik fejlesztését.