Egyszóval: megnyerte csapata számára a létfontosságú presztízsmérkőzést. Pedig a kispestiek meglehetősen megilletődötten kezdtek, az első játékrészben szárnyaszegetten játszottak, ami kulcsjátékosai hiányának (is) köszönhető. Nem beszélve róla, hogy Illés önmaga árnyéka volt. Emiatt aztán a fővárosiak középpályás sora halvány volt, labdákat nem szereztek, sőt, ha mégis hozzájuk került a pettyes, megjátszani nem tudták. Békéscsabai Előre FC - Kispest-Honvéd FC 0 : 1, 1994.06.04. (képek, adatok) • NB I 1993/1994, 29. forduló • Magyarfutball.hu. Elől azonban lendületben voltak mindkét oldalon a csatárok, de amíg a békéscsabaiak számtalan ziccert dolgoztak (és hagytak) ki, addig a Kispest az első félidőben még csak kapura sem rúgott. Legfeljebb megiramodott a kapu felé..., aztán vége is. A fordulás után némileg kiegyenlítettebb lett a játék, de most is inkább a lila-fehérek előtt adódott a több és veszélyesebb lehetőség. Csakhogy velük szemben továbbra is Brockhauser állt, aki megbabonázta a viharsarki lövőket. A Honvéd játékába színt hozott Pisont beállítása, a fővárosi csapat neki köszönhetően egyszer megvillant, a békéscsabai védelem elmélázott, s jött a gól.
A város önkormányzatának és az Előrének az ajándékait Szarvas Péter, Herczeg Tamás, Kiss Tibor alpolgármester, Bíró Csaba az önkormányzat szakbizottsági elnöke és Barkász Sándor adta át a labdarúgóknak, valamint a csapat vezetőinek, akik közül nem tudott részt venni az ünnepségen Silviu Iorgulescu másodedző, a betegséggel bajlódó, Baukó András (Tusi) gyúró. Békéscsabai előre fc 1994. Átvette az ajándékot dr. Dányi József orvos, Zahorán György technikai vezető, valamint Jankulár István és Juhász Gyula intézők is. Az ünnepég este tíz órakor a Himnusz közös eléneklésével zárult. Hanganyag (Magyar Katolikus Rádió – Fábián István): Kapcsolódó hivatkozás: [tz_plusgallery id="47″]
A békéscsabai középpályás jól látta meg, hogy Szedernek nincs lehetősége visszafutni a gólvonalra, 30 méterről kapura emelt, ám a labda a felső léc fölött hagyta el a játékteret. Két perccel később már a második hazai szögletet végezhette el a Ferencváros, amelyet Albert küldött be a kapu elé, Wukovics viszont közelről Baji kezébe fejelt. A 13. percben Lipcsei óriási bombáját követően vágódott szögletre a labda. A 15. percben Lipcsei vette el a labdát a bal oldalon fellopakodó Szarvastól, majd jól érzékelte, hogy Albert középen megiramodik, hosszan elé ívelt. A középpályás előtt egyet még pattant a labda, majd 15 méterről ballal, kapásból látványosan kilőtte a vetődő Baji mellett a kapu bal sarkát, 1-0. A 20. Békéscsabai előre fc 1994 ford. percben Albert labdájával Wukovics ugrott ki, ám 16 méterről a kapu mellé lőtt. A 23. percben Christiansen futott el a jobb szélen, majd a támadással felfutó Albert elé tálalt. A középpályás fölnézett, látta, hogy Wukovics jó ütemben érkezik, tovább tette a labdát, a hazaiak csatára pedig közelről a vetődő Baji mellett a bal alsó sarokba helyezett, 2-0.
Miután ez a mérkőzésen tipikusan azok közé tartozik: amelyik csapat az első gólt lövi, az el is viszi a két pontot, így az a fővárosiaké lett A finisben darált ugyan még a Békéscsaba, de egyre felszabadultabban játszott a Honvéd, így végül egészen jó kis mérkőzés kerekedett, ám most nem hozott csabai sikert. Igaz, azt sem mondhatjuk, hogy megérdemelten vitte el a két pontot a Kispest. Edzői nyilatkozatok Pásztor József a Békéscsaba edzője: — Ezért varázslatos a futball: nem mindig az a csapat győz, amelyik jobban játszik és több helyzetet dolgoz ki. A mai mérkőzést gólokkal kellett volna nyernünk, mégis kikaptunk. Pedig a csapat jól játszott. — Miért nem cserélted be korábban Árgyelánt? — Még hibáztam is, hogy becseréltem, mert Kasik jobban játszott, mint ő. Békéscsaba, Békéscsaba 1912 Előre (Bajnoki Mérkőzések 1993/1994) • csapatok • Magyarfutball.hu. Árgyelán nemhogy lendített volna a játékunkon, hanem egyszerűen semmit sem csinált. — A Békéscsaba játékában eddig megszokott volt, hogy a finisben is ellenfele fölé nőtt, sőt gólt is képes volt rúgni. Ma ez sehogyan sem sikerült. Miért?
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek. A munkaügyi perek sajátos eljárásjogi intézménye az úgynevezett munkavállalói költségkedvezmény. Ez a munkavállalók széles köre számára elérhető, tehát nem csupán a legnehezebb anyagi helyzetben lévő alkalmazottak pereskedhetnek alacsony költségkockázat mellett. A munkavállalói költségkedvezmény célja, hogy egyetlen munkavállaló se kényszerüljön lemondani munkajogi igényeinek peres úton történő érvényesítéséről csak azért, mert jövedelmi viszonyai mellett nem meri vállalni egy esetleges pervesztességgel járó költségek kockázatát. Ezért a polgári perekben általánosan érvényesíthető költségkedvezmények mellett a munkaügyi perekben – ideértve a közszolgálati pereket is – speciális kedvezmények érvényesülnek. De kinek jár ilyen kedvezmény, pontosan milyen költségek alól mentesít, és milyenek alól nem? Munkaügyi bíróság ingyenes. Ki jogosult munkavállalói költségkedvezményre? A munkavállalói költségkedvezmény csak a polgári perrendtartás külön fejezete alapján munkaügyi pert folytató munkavállaló, továbbá a közigazgatási perrendtartás szabályai szerint közszolgálati perben álló foglalkoztatott lehet (az egyszerűség kedvéért a továbbiakban együtt munkavállalóként hivatkozunk rájuk).
Összeállította: Durbák Ildikó Hasznosnak találta a cikket?
Ez a weboldal cookie-kat használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújtsuk Önnek. A cookie-adatok a böngészőben tárolódnak, és olyan funkciókat látnak el, mint amikor felismerik Önt, amikor visszatérnek webhelyünkre, és segítünk csapatunknak megérteni, hogy a webhely legszélesebb és leghasznosabb része mely része. Munkaügyi bíróság - Érthető Jog. A cookie-beállításokat a bal oldalon található fülek navigálásával állíthatja be. A cookie-król bővebben olvashat az Adatkezelési Tájékoztatóban.