Elhunyt Papp Imre, ismertebb nevén Mityó billentyűs, énekes, dalszerző, Gemini egykori frontembere. A hírt Bardóczi Gyula, a zenekar egykori dobosa osztotta meg közösségi oldalán. Mityó 1969-ben még a Nivram együttesben játszott, majd a Volán Tröszt együttese következett. Innen került 1971-ben Rusznák Ivánnal - utóbbi 1972-ig volt tag - a Geminihez. Gemini zenekar aktuális fellépések és emlékek. A Gemini együttest 1965-ben Várszegi Gábor alapította. A Gemini eleinte angol-amerikai slágereket játszottak, majd a hetvenes évektől kezdve saját dalokat írtak. Papp Imre Mityó billentyűn játszott, énekese lett az együttesnek, és számos dalát is ő szerezte. Az együttes népszerűsége nagy volt, több gyár kultúrotthonában is rendszeresen felléptek, jelentős közönségbázisuk alakult ki. Egyetlen nagylemezük 1976-ban jelent meg. Papp Imre Mityó volt a Gemini együttes sztárja, és tíz évig játszott az együttesben. Utoljára 2001-ben, egy jótékonysági koncerten lépett fel az együttessel
Papp Imre MITYÓ emlékére (Gemini együttes) - YouTube
2001-ben a Gemini együttes a Budapest Kongresszusi Központban újra összeállt egy jótékonysági koncert erejéig, a következő felállásban: Baranszki László, Markó András, Papp Imre, Szabó György, Heilig Gábor és Bardóczi Gyula. Ebből az alkalomból kiadtak egy válogatás-CD-t a legnagyobb slágereikből. Élete utolsó szakasza tragédiába fordult, a sok siker után. A Gemini együttesben eltöltött 10 év után nem találta az utat többé, zenésztársaival ellentétben. A kialakított élete új barátokat hozott, és kiváló tehetségét elfecsérelve, az élet könnyebbik oldalát választotta, rossz magánéleti utakra sodorta magát. Alzheimer-kór alakult ki nála, idősek othonába került 2006. decemberében. Gyámja testvére, Papp Márta lett, mert önállóan intézkedni többé már nem tudott. [6] Három testvére volt, nővére, Papp Márta, a Zenetudományi Tanszék oktatója, kutató elhunyt, és két féltestvére. Élete során három felesége volt. [1] Unokatestvére dr. Elhunyt Papp Imre Mityó, a Gemini egykori énekese | 24.hu. Iványi Gábor lelkész.
De mi köze van Bródy Jánoshoz?, Várszegi Gábor, interjú Szedres Mariannal,
Tisztelete nagyon hamar elterjedt, és átlépte az ország határait. A középkorban Szent Istvánt tekintették minden jog, minden szabadság kútfőjének, hozzá kapcsolták a koronázási ékszerek többségét. De Szent István neve mára összeforrt az európaisággal, a két világháború között az egységes Magyarország megtestesítője volt. Törvény Az Országgyűlés 1938. augusztus 18-án, Székesfehérvárra kihelyezett ülésén, a szent király halálának 900. évfordulója tiszteletére törvényben örökítette meg "Szent István király dicső emlékét". Kilencszáz esztendeje, hogy az Úr magához szólította Magyarország első királyát, Szent Istvánt. A magyar nemzet az elmúlt évszázadok alatt – a viszontagságok és a megpróbáltatások legsúlyosabb idejében is – változatlan, hálás kegyelettel őrízte meg a dicső uralkodó el nem múló emlékezetét. Halálának kilencszázadik évfordulóján a magyar törvényhozás az isteni Gondviselés iránt érzett bensőséges hálával kíván hódolni a magyar királyságot megalapozó s a magyarságot az európai küldetés útjára elvezető nagy magyar fejedelem és apostol halhatatlan szellemének.
Mit ünneplünk augusztus 20-án? Augusztus 20-án I. István király szentté avatásának napjára emlékezünk (1083. augusztus 20. ). Szentté avatásakor ő lett Magyarország védőszentje. 1991-től Államalapító Szent István napjaként ismét hivatalos állami és egyházi ünnep lett. Augusztus 20-a "összetett" ünnepünk, hiszen államalapító István királyunk mellett az aratás utáni új kenyérről is megemlékezünk ezen a napon. Augusztus 20. A Szent Istvánra való emlékezésnek ugyan ezeréves hagyománya van, augusztus 20-a, mint nemzeti ünnep azonban mégis rövid múltra tekint vissza. Az államalapítás ünnepe a körmenetből nőtte ki magát a 20. században. A középkorban az egész Kárpát-medencében élt Szent István kultusza, amely a török hódoltság alatt eltűnt. A kultusz fontos eleme volt a búcsújárás és az Aranybullában (1222) is meghatározott "szent király ünnepe", amelyet Székesfehérváron tartottak, bár kezdetben nem augusztus 20-án. 1774. augusztus huszadikát, Szent István napját Mária Terézia (1717-1780) német-római császárné, magyar királynô tette országos ünneppé.
(Kol 3, 12) Története [ szerkesztés] Már a kereszténység történetének kezdetén tisztelet övezte azokat, akik legközelebb álltak Jézushoz: édesanyját, Szűz Máriát, nevelőapját, Szent Józsefet, másod-unokatestvérét, Keresztelő Jánost és az apostolokat. Az apostolok cselekedetei megemlékezik az első vértanúról, a hitéért megkövezett Szent Istvánról. A vértanúk tisztelete a Krisztus utáni első századokban, a keresztényüldözések idején vált igazán elterjedtté. Ekkor még minden hivatalos eljárás nélkül, a hívek köréből érkező igény keltette életre a vértanú szentek kultuszát. A IV. század folyamán kezdtek olyan kiváló keresztényeket is szentként tisztelni, akik nem vértanúsággal, hanem példamutató életvitelükkel tettek tanúságot keresztény hitükről. 401-ben az V. karthágói zsinat rendelte el, hogy minden felszentelt oltárnak legyen legalább egy szent ereklyéje. A XI. századi reformpápaság a pápai illetékesség körébe vonta a legfontosabb egyházi döntéseket, így – többek között – a szentté avatást is.
Erős oldalfalai feltehetően egy oltárbaldachint tarthattak. Később az egész kriptát egy vastag alapfallal vették körül, ami egy lépcsős talapzatot és valamilyen komoly kőépítményt, feltehetően egy sírkápolnát tartott. Sajnos az alapozás és nagyrészt a kripta keleti felét is egy újkori beásás teljesen elpusztította, így a sírkápolna alaprajza, sőt teljes kiterjedése sem ismert. Érdemes lenne azonban funkcionális szempontból is komolyan megvizsgálna azt a nagyon gazdag III. Béla-kori, 12. századi kőfaragvány csoportját a bazilikának, amelynek csak egy része tartozott egy monumentális díszkapuhoz, más faragványok valamilyen belsőépítészeti szerkezet elemei lehettek, hogy nem lehetséges-e, hogy ennek a sírkápolnának a kövei is közöttük vannak. Ebből a korból a legismertebb ilyen templombelsőbe épült ereklyesír-kápolna a burgundiai Autun székesegyházában Szent Lázár sírja fölé épült díszes építmény volt, hasonló állhatott esetleg a székesfehérvári bazilika közepén is, III. Béla korától addig, amíg a bazilika a 1601-nem fel nem robbant.