Márciusi ifjak életrajza Az 1848-as forradalom közvetlen előkészítésében, valamint a 15-i eseményekben részt vett, harminc évnél fiatalabb személyek. Márciusi ifjaknak az irodalomtörténet a radikális forradalmi szellem irodalmi képviselőit nevezi, Petőfi baráti körét, a magyar vidék céljaikkal rokonszenvező irodalmárait, a márciusi forradalom ifjú szónokait, a Márciusi Klub, majd az Egyenlőségi Társulat fiatal tagjait, a Marczius Tizenötödike és más radikális lapok politizáló írógárdáját. A márciusi ifjak nevei és életkoruk a forradalom idején – Ágai Adolf (12 éves); – Bozzai Pál (19 éves); – Bulyovszky Gyula (21 éves); – Degré Alajos (28 éves); * Emődy Dániel (29 éves); – Farkas Lujza (Szathmáryné) (30 éves); – Gaal Ernő (? ); – Hamary Dániel (22 éves); – Hatala Péter (16 éves); – Hermann Rosenfeld (? ); – Irányi Dániel (26 éves); – Irinyi József (26 éves); – Jókai Mór (23 éves); – Kléh István (23 éves); – Koplánszki Károly (18 éves); – Korányi Frigyes (19 éves); – Lehotzky Pál (27 éves); – Nyáry Albert (20 éves); – Oroszhegyi (Szabó) Józsa (26 éves); – Pálffy Albert (28 éves); – Petőfi Sándor (25 éves); – Sebő Antal (18 éves); – Sükei Károly (24 éves); – Szathmáry Pál (?
Társadalmi és nemzeti felszabadító célkitűzésekért folyt a harc a haladás és a reakció erői között. Budapesten 1848 március 15-én tört ki a forradalom, amikor a "márciusi ifjak", Petőfi, Jókai, Vasvári Pál és társaik vezetésével diákok és polgárok sokasága kihirdette a 12 pontot, a forradalom programját. Kik voltak? Honnan jöttek? Közös vonásuk: Az 1848. március 15-i pesti forradalmat kezdeményező értelmiség tagjai: írók, egyetemi hallgatók, újságírók, ügyvédek stb. Vezetőik: Petőfi Sándor, Vasvári Pál, Irányi Dániel, Irinyi József, Jókai Mór. Mindenekelőtt fiatalok voltak. A XIX. század első felének, a reformkor nagy nemzedéke tört utat előttük. Rájuk már nem az "ébredés" feladata várt. Pezsgő szellemi légkörű országban nőttek fel, kitaposott úton indulhattak el, s nem csoda, ha szorosabb haladást, radikális reformokat óhajtottak. 1998. 4. szám, A magyar sajtó története I. 1705–1848, M. Lovas Krisztina: A forradalom "elfeledett" hősei, Lukácsy Sándor: A márciusi ifjak További információk [ szerkesztés] Tata Város Hivatalos Honlapja - Hamary Dániel Magyar életrajzi lexikon Fekete Sándor: A márciusi fiatalok A márciusi ifjak rövid életrajza az Telepy Károly festő, A Pilvaxból a halhatatlanságba,
A szellemi rokonság és a tettre készség fogta össze csoportjukat. " A forradalom eseményein a nők is egyenrangú félként képviselték magukat. A Rádió Orient vendége példaként a fekete ruhás, fiúsan rövid hajú, Petőfivel együtt készülődő Szendrey Júliát, Jókai Mór Laborfalvi Rózáját és Bulyovszky Gyula Szilágyi Lilláját emelte ki. Emellett Teleki Blanka március 15-én leányiskolája növendékeivel vonult ki a Múzeum téri nagygyűlésre – sorolta a történész. Hozzátette, a márciusi ifjak többsége nem a politikai életből érkezett, mindössze Irányi Dániel és Irinyi József rendelkezett e téren tapasztalattal. "Az ifjak nem bírtak politikai térrel, átadták a hatalmat a nemesekből álló kormánynak. " A pesti fiatalság sokat adott a magyar művelődéstörténetnek. Az újságírásban és a divat terén is úttörők voltak. Körmöczi Katalin kiemelte, sokan divatdiktátorként tekintettek a márciusi ifjakra. A történész példaként a színes köpenyeket, az ibolyaszín bársonysüveget, illetve a politikai jelképpé váló vörös tollas kalapot és kokárdát emelte ki.
Víg elbeszélés. Budapest, 1878. Bőkezű uzsorás. Budapest, 1882. Visszaemlékezéseim. Budapest, 1883–1884. Márciusi ifjak never say); – Szegfi Mór (23 éves); – Szikra Ferenc (? ); – Telepy Károly (19 éves) – Vajda János (21 éves); – Vasvári Pál (22 éves); – Vidats János (22 éves); Degré Alajos (ügyvéd) Degré Alajos (Lippa, 1819. január 6. – Budapest, 1896. november 1. ) ügyvéd, író, a márciusi ifjak egyike. Élete Édesapja francia származású Temes megyei főorvos volt, aki magyar leányt (Rácz Annát) vett feleségül. Degré teljesen magyar nevelést kapott, iskoláit Aradon kezdte, Szegeden folytatta, s a jogot 1838–40-ben Nagyváradon végezte. 1842-ben joggyakornoknak ment Pestre, s ekkor volt első feltűnő szerepe: az ifjúság ugyanis Kossuth Lajosnak fáklyásmenetet rendezett, s a felvonuláson ő mondta a Kossuthot köszöntő beszédet. 1843-ban letette ügyvédi vizsgáit, majd a pozsonyi országgyűlésen mint királyi táblai jegyző tevékenykedett. Az ifjúság körében vezérszerepet játszott, amelyre írói hivatása és jelleme okán is hivatva volt, sokszor volt az ifjúság szónoka, s nem egy politikai demonstrációt vezérelt.
Viseljétek a lopott hírt, A lopott babérokat, Nem fogjuk mi fejetekről Leszaggatni azokat. Abban lelünk mi jutalmat, Megnyugoszunk mi azon: Bárkié is a dicsőség, A hazáé a haszon!
Talált olyan körtét, ami mínusz 10 fokon is eláll télen, áprilisra pedig megpuhul. A házi berkenye, Göcsej jellegzetes gyümölcse a 18. Ettél már vérkörtét? Ősi magyar gyümölcs, a többség mégsem ismeri - Lélekprojekt | Femina. században a népi gyógyászat kikerülhetetlen eleme volt, mára viszont alig találni belőle példányokat. A Nemzeti Színház művésze, Szarvas József Tündérkertje is a saját birtokán, Viszákon található, több mint 80 őshonos gyümölcsfával. Számuk mindig annyival nő, ahány gyermek az előző évben a faluban született. A kezdeményezés követendő példa lehetne sok település számára. Fotó:
Bereczky Máté 1800-as évek közepén írt, négykötetes munkájában még több mint 500 körte-, 400 alma- és 100-nál is több szilvafajtáról emlékezik meg, köztük azokról, amelyekből most a Múzeumfalu kertjébe is került egy-egy. - Ő a Kárpát-medencének a történelmi Magyarország területének a teljes gyümölcsállományát leírta, amennyire tudta - mondja Ambrus Lajos író. Ősi magyar gyümölcsfajták, amelyeket tilos forgalmazni második oldal. - Nyilván, tájváltozatokat nem tett bele a könyvébe, de ez a több mint ezer fajta gyümölcs jelzi, hogy Magyarország valóban egy gyümölcsöskert volt valaha. A facsemetéket Vas megye, az ausztriai Őrvidék és a szlovéniai Mura-vidék különböző településeiről érkezett magyar, horvát, szlovén és osztrák általános iskolás gyermekek ültették el, és fogadták jelképesen örökbe. A vadalanyokra oltott fák, Kovács Gyula szerint bárhol megélnek a Kárpát-medencében. Gyümölcsük régen fontos tápláléknak számított, és ma is vannak még olyan fajták, amelyek éréstől érésig eltarthatók, jól aszalhatók, vagy ecetnek is alkalmasak. A csemetekertet Böcskör Sámuel felsőőri néptanító 1856-os leírása alapján alakították ki.
Természetesen pálinkát és ecetet is készítettek a gyümölcsökből. Régi gyümölcsfák mai kertekben A régi gyümölcsfajták – a Mézvackor, a Piros pogácsaalma, a Mosolygó batult vagy a Kékalma – Magyarország kultúrtörténetének részei, bár nem szerepelnek a nemzeti fajtajegyzékben. Ugyanakkor a genetiai változatossosság lehetővé tenné, hogy a klímaváltozás kihívásaira reagálva tovább lehetne válogatni és keresztezni a fajákat, hogy ellenállóbbak legyenek a kórokozókkal, meleggel vagy szárazsággal szemben. Nagyüzemi termelésre ezek a régi fajták nem igazán alkalmasak, azonban a kiskertekben fontos és indokolt szerepet kaphatnak.
– Korábban a gyümölcsfákat megbecsülték. A múlt század fordulóján Göcsejben még gyümölcsfa számlálást tartottak. Sajnos felgyorsult világunkban kíméletlenül gázolunk át a múlt értékein. Régi gyümölcsfajtáink pusztulása, pusztítása jó példa erre. Még megbecsülni sem lehet, hogy hány fajta pusztult ki az elmúlt évtizedekben, de ezen már nem tudunk segíteni. A meglévők megóvása viszont a mi felelősségünk. Próbálok a gyűjtés során mindent megtudni ezekről, mint a felhasználásuk módját, hozzájuk kapcsolódó hagyományokat – magyarázza a szakember, aki gyűjteményében, a Medes – hegyi birtokon eddig több mint fél ezer fajtát különített el, fajtákon belül pedig több változatot. Magyarországon a jelenlegi törvényi szabályozás sajnos – Európában egyedülálló módon – ezeknek az értékeknek pusztítását segíti, és gátolja megőrzésüket. Hazánkban nincsen lehetőség arra, hogy a termelő a saját gyümölcséből gyümölcslét készítsen eladásra, mert nem felel meg az uniós kritériumoknak, így tönkremegy, míg máshol, például a Szlovéniában ezt megtehetik a gazdák.