Még zöldebb a szomszéd nője (Grumpier Old Men) 1995-ös amerikai film Walter Matthau és Sophia Loren a filmben Rendező Howard Deutch Producer Richard C. Berman John Davis Műfaj romantikus vígjáték haverfilm Forgatókönyvíró Mark Steven Johnson Főszerepben Jack Lemmon Walter Matthau Ann-Margret Sophia Loren Zene Alan Silvestri Operatőr Tak Fujimoto Vágó Billy Weber Seth Flaum Marianne Brandon Jelmeztervező Lisa Jensen Díszlettervező Gary Frutkoff Gyártás Gyártó Warner Bros. Ország USA Nyelv angol Játékidő 97 perc Költségvetés 25 millió amerikai dollár [ forrás? ] Képarány 1, 85:1 Forgalmazás Forgalmazó Warner Bros. InterCom Bemutató 1995. december 22. 1996. július 18. Eredeti magyar adó HBO RTL Klub Kronológia Előző A szomszéd nője mindig zöldebb (1993) További információk IMDb A Még zöldebb a szomszéd nője (eredeti cím: Grumpier Old Men) 1995 -ben készült amerikai filmvígjáték, melyet Mark Steven Johnson forgatókönyvéből Howard Deutch rendezett. A szomszéd nője mindig zöldebb (bakik) - YouTube. A főbb szerepekben Jack Lemmon, Walter Matthau, Ann-Margret, Sophia Loren, Burgess Meredith (utolsó filmes szerepléseként), Daryl Hannah, Kevin Pollak, Katie Sagona és Ann Morgan Guilbert látható.
:) Popovicsp87 2021. december 7., 09:59 Örökzöld vígjáték, ami nagyon jól bemutatja az idősebb korosztály problémáit. John és Max nem tudja másban kiélni magát, mint egymás piszkálásában és egész jól elvannak magukban, amíg meg nem érkezik a szomszédba Ariel. Innen egyfajta rivalizásba megy át a film. Matthau és Lemon jól hozzák a két öreget, akiknek igazából csak beszélgetniük kéne, de olyan régóta haragszanak egymásra, hogy erre képtelenek. A beszólások, a szivatások nagyon jók, olyan nagypapásak és érdekes, ahogy azért összetartanak. Csak ajánlani tudom, mert tényleg nézeti magát. Negative_Singularity 2018. november 8., 13:42 Hosszú évek óta szemezek ezzel a filmmel, de eddig nem tudtam rávenni magam, hogy megnézzem, most is csak egy kihívás miatt álltam neki, de nagyon nem az én világom. Szomszed noje mindig zoldebb 2. Olyan filmet kerestem, ami tipikus "háttérzajnak" jó lesz, ahol nem baj, ha kimarad pár perc, úgyis megérthető, és szerencsére ez pont ilyen volt (ha nem a rotyogó húsleves mellett néztem volna, valószínűleg az első 20 percben kilövöm).
Főleg ma, az idősek világnapján. Aktív Aktuális Olvasnivaló Hetilap Podcast Videó Retró Lapozgató Impresszum Felhasználási feltételek Adatvédelem Kapcsolat Médiaajánlat GYIK
(2003) Az elnök emberére talál (2004) Cserebere szerencse (2006) Görögbe fogadva (2009) Pizzarománc (2018)
John Gustafson (Jack Lemmon) és Max Goldman (Walter Matthau) morgós, házsártos, kiállhatatlan vénemberek. Az egyik hatvankilenc, a másik egy híján hetven. Elválaszthatatlan szomszédok, mégsem komálják egymást. A szomszéd nője mindig zöldebb online. Sőt, mióta az eszüket tudják, torzsalkodnak egymással. Az ellenségeskedés okát hiába is kutatnák, nem mintha maradna rá idő a sorozatos csínytevések és ugratások mellett. És mégis mindez mintha semmi sem lett volna ahhoz képest, amit akkor szabadítanak egymásra, amikor a szemközti házba hetyke özvegyasszony (Ann-Margret) költözik, és örömmel csavarja el mindkét öregúr kobakjátthau és Lemmon, A furcsa pár elválaszthatatlan kettőse fergeteges poénlavinát zúdít a hófödte… több»
Az édesanya szerint a kislány teljesen összetört, sok társa sírva fakadt. Az ötödikesekkel mindezen túl megnézették a színes bőrű rendező, Spike Lee Négy kislány című filmjét is, amely egy 1963-as alabamai templomrobbantásról szól, és amelyben az elhunyt sötét bőrű kislányok boncolásán készült fotókat is bemutatják. (Jaie Avila: Parents angered by segregation experiment at local elementary school, 2022. 09., News 4 San Antonio) Fotó: Különleges összefüggés Az amerikai politika Fekete-Győr Andrása, Alexandria Ocasio-Cortez progresszív-baloldali New York-i képviselőnő már számtalanszor bizonyította, hogy a népszerű közhelyek ismételgetésén túl semmihez sem ért. New York államban az egészségbiztosításból állják az abortuszt | Domina. Most éppen azt fejtette meg, milyen összefüggés van az eltűnt és meggyilkolt őslakos nők és a fosszilistüzelőanyag-kitermelő helyszínek között. Az őslakos nők védelmére szerveződött Coalition to Stop Violence Against Native Women vezetőjével, Angel Charley-val egyetértésben arra világított rá, hogy ezeken a helyeken gyakran rövid idő alatt sok munkás gyűlik össze átmenetileg az őslakos nők közelében, és szerintük ezzel egyidőben "megnő az ellenük elkövetett erőszakos cselekmények száma", ráadásul a kitermelő vagy olajvezetéket kiépítő cégek "gyakran kegyetlenül szállnak szembe" a ténykedésüket ellenző tüntetőkkel.
Az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága abortusz-ügyi panaszt tárgyal, és mivel Donald Trump volt elnök jelöltjeivel háromfős többségben vannak a konzervatív bírák, nem lenne meglepetés, ha a testület változtatna azon az 58 éve elfogadott határozatán, amely a nők jogának mondta ki a művi terhességmegszakítást. " Ha a bíróság helyt adna a keresetnek, azzal nem tiltaná meg az abortuszt, csak lehetővé tenné, hogy az egyes államok törvénnyel korlátozzák " – írja William McGurn a Wall Street Journalben. New York államban a munkaadók fizethetik az abortuszok árát | Alfahír. 1973-ban a Legfelsőbb Bíróság úgy döntött, hogy a nőknek joguk van a művi terhességmegszakításra – egészen a magzat életképességi koráig, ami akkor 28 hetet jelentett. Afelől természetesen soha nem volt vita, hogy embert ölni tilos, arról azonban most is eltérnek a nézetek, hogy mikor kezdődik az emberi élet. Ha csak akkor, amikor a magzat már megszülethetne és életképes maradna, akkor minden korábbi szakaszban törvényes lehet a magzatelhajtás. Az "életpárti" mozgalom szerint az emberi élet a fogantatás pillanatában kezdődik.
Az abortuszt ellenző tömegek Donald Trump személyében olyan elnökjelöltet támogattak, aki megígérte, hogy küzdeni fog a korlátlan abortuszjog ellen, és ennek megfelelően jelöl majd jogászokat a Legfelsőbb Bíróságba. Ha ezek után – írja William McGurn – a bíróság konzervatív többsége nem változtat az 1973-as határozaton, s nem teszi lehetővé, hogy az államok korlátozhassák az abortuszt, akkor az említett tömegek azt fogják gondolni, hogy hiába élnek a demokrácia adta lehetőséggel, nekik ebben a társadalomban nincs semmi esélyük. "És nehezen mondhatnánk, hogy nem lenne igazuk. Nyílt levél a divany.hu szerzőjének: Hamis, ha csak felszabadulásként láttatja az abortuszt | Képmás Magazin. " Egyébként az utóbbi évtizedben hol a magukat "választáspártinak" minősítők vannak pár százalékkal többen, hol az "életpártiak". Most éppen a "választáspártiak" vezetnek 49:47 arányban.
Ezzel szokott elkezdődni egy végeláthatatlan pszichés lejtmenet, amelyet a nő többnyire eltitkol, illetve sokan nem is hozzák összefüggésbe az évekkel, esetleg évtizedekkel azelőtti abortuszukkal – ám a gyászmunkában erre mégis fény derül. Az abortusz utótünetei nagyon szerteágazóak, itt most csak néhányat említek: a megszületett gyermek(ek)kel az anyának terhelt a viszonya (elhanyagolja őket abbéli haragjában, hogy a testvérük nem született meg, vagy éppen túlfélti őket attól tartva, hogy őket is elveszti valamiképpen), súlyos depresszió, alkoholizmus, pánikbetegség, anyagcserezavarok, öngyilkossági késztetések, és a leggyakoribb abortuszos tünet a rémálmok kínzó sorozata síró, eltűnő, meghaló babákról. (Többek között Singer Magdoln a gyászterapeuta "Asszonyok álmában síró babák" című könyve dolgozta fel ezt a jelenséget. ) Ahogy Mózes Zsófi is említi a cikkében: Európában a 20-as évei elején járó korosztály, hazánkban pedig a még fiatalabb, 20 év alatti generáció érintett leginkább az abortusztól; a gyermekvállalás időpontja pedig drasztikusan kitolódott 30 éven túlra.
Ezek alapján az abortusz és a gyermekvállalás között átlagosan akár 10–15 év is eltelik; a divá által bemutatott, az abortusz utáni 5 évet vizsgáló kutatás tehát aligha mutat reális képet az érintett nők lelki utóéletéről! Így erre az ötéves felmérésre hivatkozva kijelenteni, hogy az abortusz igen gyakran helyes és a nő érdekét szolgáló döntés, teljesen megalapozatlan. Az amerikai és európai utógondozó szakemberek általános tapasztalata, hogy a poszt abortusz-szindróma az évek során a nők életét szinte teljesen tönkreteszi, amelyből egy kiút van: a kiengesztelődés, azaz ha a nő megbocsájt az abortusszal kapcsolatba hozható összes szereplőnek (partnernek, orvosnak, szülőknek stb. ) és legfőképpen önmagának, akivel szemben legtöbbször elfojtott haragot táplál. Illetve valamilyen lelki síkon kiengesztelődik a gyermekkel, akinek az életére egyszer nemet mondott, de akivel – minden szociális, gazdasági vagy egyéb megfontolásnál erősebben – eredendő szeretetkapcsolat köti össze. A krízisterhesekkel, a még abortusz előtt állókkal foglalkozó segítők és szakemberek is egyöntetűen állítják, hogy ha a környezet nem húz árkot az anya és a magzata közé, hanem felismerve az ő eltéphetetlen összetartozásukat, inkább segít az anyának felfedezni magában ezt a szeretetkapcsolatot, akkor a nő képes még a várandósság alatt túljutni a krízisen, és a fennálló nehézségek ellenére is megszülni és nevelni a gyermekét.
Nem mondhatjuk el, hogy mit hoz a 2020-as elnökválasztáshoz vezető út, de az biztos, hogy az abortuszjogok fontos témája.