Karácsonyi versek gyerekeknek – I. Weöres Sándor: Suttog a fenyves Suttog a fenyves, zöld erdő, Télapó is már eljő. Csendül a fürge száncsengő, Véget ér az esztendő. Tél szele hóval, faggyal jő, Elkel most a nagykendő. Libben a tarka nagykendő, Húzza-rázza hűs szellő. Rászitál a hófelhő. Végire jár az esztendő, Cseng a fürge száncsengő. Weöres Sándor: Szép a fenyő Szép a fenyő télen, nyáron Sose lepi dermedt álom Míg az ágán jég szikrázik Üde zöldje csak pompázik. Nagykarácsony immár eljő, Érkezik az új esztendő míg a mező dermed, fázik, a zöld fenyves csak pompázik. Dsida Jenő: Itt van a szép karácsony Itt van a szép, víg karácsony, Élünk dión, friss kalácson: mennyi finom csemege! Kicsi szíved remeg-e? Karácsonyi versek gyerekeknek - Neked ajánljuk!. Karácsonyfa minden ága csillog-villog: csupa drága, szép mennyei üzenet: Kis Jézuska született. Jó gyermekek mind örülnek, kályha mellett körben ülnek, aranymese, áhítat minden szívet átitat. Pásztorjátszók be-bejönnek és kántálva ráköszönnek a családra. Fura nép, de énekük csudaszép.
91 Shares 1. 5k Views in VERSEK Weöres Sándor: Haragosi Jöjjön Weöres Sándor: Haragosi verse. Weöres sándor versek gyerekeknek 4. Fut, robog a kicsi kocsi, Rajta ül a Haragosi, Din don diridongó. Ha kiborul az a kocsi, Leröpül a Haragosi, Din don diridongó. Fut a havon a fakutya, Vele fut a retyerutya, Din don diridongó. Ha kiborul a fakutya, Lepotyog a retyerutya, Din don diridongó. Köszönjük, hogy elolvastad Weöres Sándor […] Olvass tovább
Népmesék Válogatások a szájhagyomány útján terjedő elbeszélésekből, melyeket olyan ismert gyűjtők állítottak össze, mint Benedek Elek, Illyés Gyula, Arany László vagy a Grimm fivérek. Read More
Ház tetején sok a drót: megnézi a rádiót, belebúj a telefonba, lisztet rendel a malomba. Lisztjét szórja égre-földre, fehér lesz a világ tőle, lisztet prüszköl hegyre-völgyre. Fehér már a város tőle: fehér már az utca, fehér már a puszta, pepita a néger, nincs Fekete Péter, sehol, de sehol, nincs más fekete csak a Bodri kutyának az orra helye, és reggel az utca, a puszta, a néger, a taxi, a Maxi, a Bodri, a Péter és ráadásul a rádió mind azt kiabálja, hogy: esik a hó! Hajnal Anna: Szánkón Húzza a szánkót hegynek fel, szuszog a Jankó hegynek fel. Siklik a szánkó hegyről le? Ujjong a Jankó hegyről le! De puha fehér dunna a hó! Még felborulni is jaj de jó! Vörös az orra, a füle ég, szuszog a Jankó, de húzza még. Nemes Nagy Ágnes: Hóesésben Szakad a hó nagy csomókban, veréb mászkál lent a hóban. Veréb! Weöres sándor versek gyerekeknek szamolni. Elment az eszed? A hóesés betemet. Nem is ugrálsz, araszolsz, hóesésben vacakolsz. Fölfújtad a tolladat, ázott pamutgombolyag. Mi kell neked? Fatető! Fatető! Deszka madáretető. Szép Ernő: Hó Ó, de szép, Ó, de jó, Leesett Nézd, a hó!
A Nyitott ablak című bohózatot mutatja be október 31-én a Karinthy Színház; Nóti Károly darabját a színház igazgatója, Karinthy Márton állítja színpadra. Mint a rendező az MTI-nek felidézte, Nóti Károly, a 20. század egyik legtöbbet játszott és legsikeresebb bohózatírója a háború előtt ugyanolyan népszerű volt, mint utána, a szocializmus éveiben. A klasszikus bohózatokat ebben az időben szocialista bohózatokra cserélte: rendkívül szellemes és szórakoztató műveihez csak az úgynevezett "vörös farkat", az eszmei mondanivalót kellett hozzábiggyesztenie és máris ugyanolyan fogyaszthatóvá váltak, mint a kapitalizmus idején. Így születtek a ma már klasszikusnak számító filmremekei: A selejt bosszúja, a Péntek 13 vagy A képzett beteg. Mindezen bohózatok őse, a Nyitott ablak a francia bohózatok magyar megfelelője. 1929 óta folyamatosan játsszák, színpadi jelenetből először német film, majd magyarra visszafordított prózai vígjáték, végül több zenés változat is készült, mindvégig megtartva az ősváltozat eredeti Nóti szövegét - tette hozzá Karinthy Márton.
Ha azt mondjuk, röviden - szükségünk van a folytatást, és előfeltételeinek bővelkedik. A megfogó történet és a dinamikus fejlődés, díszített ragyogó színészi játék is ajánlott megtekintésre a film 2014 "nyitott ablak", hogy minden rajongó intenzív thriller.
Budapest, 2014. október 28., kedd (MTI) – A Nyitott ablak című bohózatot mutatja be október 31-én a Karinthy Színház; Nóti Károly darabját a színház igazgatója, Karinthy Márton állítja színpadra. Mint a rendező az MTI-nek felidézte, Nóti Károly, a 20. század egyik legtöbbet játszott és legsikeresebb bohózatírója a háború előtt ugyanolyan népszerű volt, mint utána, a szocializmus éveiben. A klasszikus bohózatokat ebben az időben szocialista bohózatokra cserélte: rendkívül szellemes és szórakoztató műveihez csak az úgynevezett "vörös farkat", az eszmei mondanivalót kellett hozzábiggyesztenie és máris ugyanolyan fogyaszthatóvá váltak, mint a kapitalizmus idején. Így születtek a ma már klasszikusnak számító filmremekei: A selejt bosszúja, a Péntek 13 vagy A képzett beteg. Mindezen bohózatok őse, a Nyitott ablak a francia bohózatok magyar megfelelője. 1929 óta folyamatosan játsszák, színpadi jelenetből először német film, majd magyarra visszafordított prózai vígjáték, végül több zenés változat is készült, mindvégig megtartva az ősváltozat eredeti Nóti szövegét – tette hozzá Karinthy Márton.
zenés vígjáték, 2 felvonás, magyar, 2014. Szerkeszd te is a! Küldés Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat! Értékelés: 5 szavazatból A Nyitott ablak című bohózat a boldog békeidők legboldogabb idején játszódik, Szerdahelyen, egy magyar kisvárosban. A hangulat azonban egyáltalán nem békés: ádáz küzdelem folyik a kisváros polgárai és a bevonuló hadsereg között. A harc oka: a kisváros cselédlányai és a bakák tiltott randevúi, és e randevúk gyümölcsei. A törvénytelen gyermekek száma ugyanis egy év alatt a sokszorosára növekedett Szerdahelyen. Mariska, a Polgármesterék szakácsnője is bajba került az egyik bakától, mert a nyári hőségben éjszakára nyitva felejtette az ablakot. A következményeket az a kétbalkezes közlegény, Novotny vállalja magára, aki úgy keveredik a kényes ügybe, akár Svejk, a derék katona az első világháborúba... Nóti Károly zenés bohózatát régóta nem játszották Budapesten.
Legutolsó feldolgozása a Fényes Szabolccsal és Szenes Ivánnal közösen készített zenés változat, amely szinte az egész országot meghódította, de 35 év után először hangzik fel budapesti színpadon - hangsúlyozta a rendező. Mint megjegyezte, a bohózat kalandos és szellemes történetén túl különös hangsúlyt kap a cselekmény ideje: 1914, a legutolsó békeév legutolsó pillanata, amely az első világháborút kirobbantó szarajevói merénylettel ér véget. Az előadás így kapcsolódik az első világháború kitörésének századik évfordulójához. A történet egyébként a szerelem, a népességszabályozás és a félreértés hármasára épül. Szerdahelyen, a darab helyszínén a katonaság bevonulása miatt megszaporodik a törvénytelen gyerekek száma, és a polgármester hadat üzen a városa rendjét feldúló katonaság ellen. A vígjáték zenei vezetője Fekete Mari, díszletét Juhász Kata, jelmezeit Tordai Hajnal tervezte. A produkció koreográfusa Vislóczky Szabolcs. Az előadásban többek között Szirtes Gábor, Martin Márta, Mihályfi Balázs, Dányi Krisztián, Balázs Andrea, Sári Évi, Szegezdi Róbert és Marton Róbert lép színpadra.
Budapest, 2014. november. 01. Megjelent a Kláris 15/1. számában. Györgypál Katalin