A katasztrofális tavaszi időjárás miatt az alma ára is jelentősen drágult az előző évekhez képes. Alma árak a budapesti, debreceni és szegedi nagybani piacokon, illetve néhány fogyasztói piacon 2020 telén. Alma ár 2020 december Idared alma Az Idared alma fehéressárga húsú, nagyon lédús, édes-savanykás, enyhén fűszeres almafajta. Tárolhatósága kiemelkedően jó, természetes levegőjű tárolótérben februárig is eláll. Nagybani piacok: (50. hét) Bp. Nagykőrösi út: 280 Ft/kg Debrecen: 230 Ft/kg Szeged: 220 Ft/kg Fogyasztói piacok: Bp Fehérvári úti: 398 Ft/kg Debrecen: 400 Ft/kg Szeged: 380 Ft/kg Az alma egyik legfontosabb nemzeti gyümölcs Az alma népszerű a fogyasztók körében, de a rendszerváltozást követő időszakban kissé háttérbe szorult a déligyümölcsökkel szemben. 1 kg alma ára olcsó, akciós árak | Pepita.hu. A Magyarországon megtermelt alma jó minőségű és az almafogyasztás rendkívül egészséges minden korosztály számára - mutatott rá az AMC ügyvezetője. (Forrás: MTI)
Igényfelmérő regisztráció elfogadó nyilatkozat * Az "Elfogadom" gombra kattintva, illetve a jelölőnégyzet kipipálásával Ön kifejezi, hogy a II. Kerületi Önkormányzat célja az igényfelmérő regisztrációval, hogy a vásárlók által választott almafajtákból megfelelő mennyiség érkezhessen; ennek ellenére a készletezés bizonytalansága miatt előfordulhat, hogy bizonyos almafajtákból / almalétípusokból nem áll majd rendelkezésre a kívánt mennyiség, előzőeket tudomásul veszi.
A szilva termése az 1990-es évek (150 ezer tonna) óta csökkent, az elmúlt három évben 50-70 ezer tonna között alakult. A szilva termőterülete zsugorodott, az elöregedett ültetvények mellett a jéghálók, valamint az öntözés hiánya is hozzájárult a termés ingadozásához. Középtávon a szilva termésének növeléséhez, illetve a versenyképesség javításához elengedhetetlen az ültetvények megújítása, ezzel együtt a fajtaváltás, az öntözött terület arányának növelése, valamint a tárolási kapacitás fejlesztése. A fő termőterületek Szabolcs-Szatmár-Bereg, Pest, valamint Bács-Kiskun megyékben találhatók. Nem okozott akkora kárt a márciusi és április eleji fagy a gyümölcsösökben, mint arra számítani lehetett. Többhetes késéssel indult a szezon, rekordtermés nem lett, de a sok napsütés miatt kiváló a minőség. 1 kg alma ára se. A magyarországi termés évről évre importtal egészül ki. A KSH adatai szerint – elsősorban Hollandiából és Ausztriából – 5 százalékkal több, 88, 7 tonna szilva érkezett az országba 2013 első félévében, mint egy esztendővel korábban.
A Szövetség közlése szerint a tagállamok közül Lengyelországban várható a legnagyobb termésmennyiség az idén (3, 2 millió tonna). Az előrejelzése alapján a második helyre Olaszország kerülhet, a becsült 2, 1 millió tonnával. Az EU-28 tekintetében a legnagyobb mennyiségben termesztett fajta a Golden Delicious. Csökkent a szilva ára Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) adatai szerint a szilva és a kökény globális termése az elmúlt években megközelítette a 11 millió tonnát, ezen belül az Európai Unióban 1, 3-1, 6 millió tonna körül alakult. Az Unió legnagyobb szilvatermelő tagállamai: Románia (480-520 ezer tonna), Franciaország (120-150 ezer tonna), Spanyolország (160-200 ezer tonna), Olaszország (150-190 ezer tonna) és Lengyelország (100-120 ezer tonna). Franciaországban 18 ezer hektáron termelnek szilvát. A kaliforniai és a japán szilvafajták mellett a ringló, valamint a francia fogyasztók körében a Mirabella kedvelt. Németországban 42 ezer tonna szilvatermést prognosztizáltak 2013-ra, ami 18 százalékkal több, mint a 2012. évi mennyiség, de 21 százalékkal elmarad az elmúlt tíz év átlagától (53 100 tonna).
Az Egyesült Államok előtt álló kihívásokról, az átalakuló világról és Henry Kissinger sejtetéseiről volt szó a most már 92 éves volt nemzetbiztonsági főtanácsadó és amerikai külügyminiszter Világrend című könyvének bemutatóján, amit a kiadó Antall József Tudásközpont szervezett szerda este. Henry Kissinger - Világrend | Extreme Digital. A középút a legfontosabb Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke szerint ez a könyv tulajdonképpen a Richard Nixon, majd pedig a Watergate-botrány után Gerald Ford alatt is külügyminiszter Kissenger korábbi, a Diplomácia című könyvének a folytatása, miután az elmúlt 25 évből látszik, hogy a külpolitikai gondolkodásnak ugyanúgy megvan a helye, mert új dilemmák merültek fel. Szerinte a könyv elsősorban amerikai politikusoknak szól, és kritikát is megfogalmaz például az Obama-kormányzattal szemben. Kissinger szerint az elmúlt években Amerika túlságosan visszavonult, ami instabilitást eredményezett a világban, de bírálja azt az amerikai szemléletet is, hogy az Egyesült Államok egyfajta misszionárius feladatként terjesztené a világban "a liberális demokrácia vallását".
Összefoglaló Alig másfél évvel a kínai nyitást elemző, már 2. kiadását élő Kínáról című könyve után, itt a 92 évesen is aktív politikai elemző legújabb műve! Henry Kissinger (1923-) amerikai Nobel-békedíjas diplomata és politikus, a 20. századi amerikai külpolitika egyik legbefolyásosabb formálója. Előbb az Egyesült Államok nemzetbiztonsági tanácsadója, majd külügyminisztere volt Richard Nixon és Gerald Ford elnöksége alatt, de több későbbi elnök mellett is dolgozott tanácsadói minőségben. Legújabb könyvében a 21. Henry Kissinger: Világrend (Antall József Tudásközpont, 2015) - antikvarium.hu. század sürgető történelmi kihívására keresi a választ: hogyan lehet az ideológiai szélsőségek, az ütköző történeti víziók és a gyorsuló technicizálódás világában közös, a békét biztosító világrendet kialakítani? Merre tartunk? A nyugati világ fölé kerekedik-e a gazdaságilag erősödő kelet? Ha igen, mindez békés folyamat lesz-e? E kérdések megválaszolásához a szerző kétezer év történetén kalauzol át, hogy elérkezzen a mai, változóban lévő világrend-koncepcióig, majd könyve utolsó harmadában a következő fél évszázad várható kihívásait is felvázolja.
A belőlük szerzett tapasztalatok – a bennük kifejlesztett és kifejlődött eszközök segítségével – vezettek el végül is a modern diplomácia megszületéséhez. Amely hozzátette a magáét Richelieu, a korszerű államrendszer atyja ugyanúgy, mint azok a korszakunkbéli államférfiak, akiknek portréit (De Gaulle-tól kezdve Nixonon, Csou En-lajon, Mao Ce-tungon, Reaganen át Gorbacsovig) Kissinger személyes ismerősként rajzolja fel a kötetben. Persze ez a könyv nem egy történelmi arcképcsarnok. Bár a szerző közreadja személyes benyomásait a világpolitika közelmúltjának legismertebb szereplőiről, megfigyeléseinek, elemzéseinek tárgya mégis az a folyamat, ahogy a titkos tárgyalásokon, vagy a kifejezetten nagy nyilvánosság számára rendezett hivatalos eseményeken a diplomácia művészetének és tudományának segítségével a világot átformálták a hatalom birtokosai. Kissinger tudja, hogy mi az igazi hatalom, hiszen évekig a kezében tarthatta azt. Ennek segítségével gyakorta maga mozgatta a világpolitikai eseményeket.
Németh szerint Kissinger ehelyett egy középutat tartana a legjobbnak a két felfogás között. Németh szerint Kissinger az idealizmust elnökként Woodrow Wilsonnal kötötte össze, míg Theodore Rooseveltet teszi meg realista ellenpontjának. Úgy véli, hogy ha nem tudnak mindkettőnek, az idealizmusnak és a realizmusnak is megfelelni, akkor egyiknek sem fognak, vagyis ebben az esetben is a középút felé orientál. A volt amerikai külügyminiszter Németh szerint hangsúlyosan odaszól azonban Európának is: nagyon elmerült az EU a belső ügyeiben, ez pedig hosszú távon nem tartható, valamint hátradőlt az amerikai biztonsági védernyő tudatában, pedig szükség van a katonai erőre is. Felvázol, nem receptet ad Németh azt mondta, hogy Kissinger szerint az elmúlt években az egypólusú rendszer elindult a többpólusú felé, de még nem ért oda. A volt amerikai külügyminiszter szerint meg kell próbálni önmagukból megérteni ezeket a pólusokat, illetve a régiók közötti rend fontos előfeltétele, hogy ezeken belül is belső rend legyen.