2021 október 20., szerda 16:38 A Békemenet résztvevői 2018. március 15-én. Fotó: Botos Tamás/444 Az október 23-i rendezvények (a fideszes Békemenet és az MKKP demonstrációja, illetve az egyesült ellenzék rendezvénye) miatt ideiglenes forgalomkorlátozás lesz október 20. Békemenet: mindig messze a vágyott 1 millió - Lakmusz. és 24. között a fővárosban. A rendőrség a forgalomkorlátozásokat ezen a térképen színessel jelölte: Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt
2012. október: 150 ezer / 400 ezer És még ebben az évben újra utcára hívta a CÖF a kormány támogatóit, egy újabb nemzeti ünnepen: október 23-án is vonultak, ezúttal az "adósrabszolgaság" ellen. Az MTI tudósítása, és a Belügyminisztrium közlése szerint is 150 ezren vettek részt a meneten, míg a Kossuth téren velük együtt összesen 400 ezren hallgatták meg a miniszterelnök beszédét. 2013. október: 150 ezer / 500 ezer / 1 millió Épp egy évvel később, 2013. október 23-án érkezett el a következő Békemenet időpontja, amely ismét csak a "demokráciát ért támadásra" reagált, illetve arra, hogy a néhány héttel korábban tartott Szolidaritás-tüntetésen Dopeman megrugdosta az ott felállított majd ledöntött papírmasé Orbán-szobor fejét. Fricz Tamás: Egész Európának üzen az október 23-i Békemenet. Csizmadia László szervezőként a Margit hídon félmillióra becsülte a résztvevők számát, míg Széles Gábor állította, hogy a Hősök terén várakozókkal együtt összesen egymillió résztvevő békemenetel. A szám túlzónak tűnt, így a 444 kiszámolta, körülbelül mennyien lehettek a demonstráción.
Igaz, a menet vége fél öt körül a Kálvin térnél megállt, nem tudtak továbbmenni. Ha mindenkit megvárnak, akkor a miniszterelnök beszéde csúszni fog. Az Andrássy úton végeláthatatlan buszsorfal / Fotó: Balázs Barnabás A Békemenetről a közvetítésünk véget ért, Orbán Viktor beszédével folytatjuk, a cikket itt találja meg! október 23 békemenet
2020-09-15 Járulékfizetés alsó határa 2020 szeptembertől 2020 szeptemberétől a munkaviszonyban álló biztosítottak esetében a járulékot havonta legalább a minimálbér 30 százaléka, azaz 48. Járulékfizetés alsó határa | Dominó 5/1 Könyvelőiroda. 300 forint után akkor is meg kell fizetni, ha a foglalkoztatott tényleges járulékalapot képező jövedelme ennél kevesebb. Ez a járulékfizetési alsó határ – áll a NAV honlapján megjelent közleményben. 2020-01-09 Júliustól módosulnak a számlázási szabályok Számlánként félmillió forintos bírságot szabhat ki a hatóság júliustól, ha nem tartják be az új szabályokat. 2020-01-02 Heti 40 órában foglalkoztatottak bére – Minimum ennyi 2020 A heti 40 órában foglalkoztatottak nettója és havi közterhei a minimálbér és a garantált havi bérminimum alapján 2019-11-15 2020 évi munkaszüneti napok és munkanap áthelyezések 2020-ban 6 hosszú hétvégével és 2 szombatra áthelyezett munkanappal lehet tervezni.
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek. 2020. július 1-jén lépett hatályba a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetérő szóló 2019. évi CXXII. törvény, vagyis az új tbj tv, amely aztán 2020. szeptember 1-jén csúsztatva bevezette a munkaviszonyban állókra vonatkozóan a járulékfizetési alsó határ fogalmát is. Adófórum • Téma megtekintése - Járulékfizetés alsó határa. Alapvetően a jogalkotói szándék a heti 1 munkaórás ügyvezetők kiszűrését szolgálta, de hatást gyakorolt többek között minden olyan munkavállalóra, illetve munkáltatóra, akik vonatkozásában részmunkaidőben, 48. 300 forintos bruttó bér alatt foglalkoztatás valósul meg. (A járulékfizetési alsó határ összege ugyanis a mindenkori minimálbér 30%-a, ami ma 48. 300 forintot jelent. ) Annak ellenére, hogy volt időnk a felkészülésre, mégis nagyon sok foglalkoztató csak a mostanában szembesült a kapcsolódó problémákkal. Ami leginkább kellemetlen a foglalkozatók oldalán az az, hogy ugyan a bruttó bér erejéig a munkavállalót terheli a 18, 5%-os társadalombiztosítási járulék, de abban az esetben, ha ez az összeg a járulékfizetési alsó határ alatt van, akkor a foglalkoztató a különbözet után köteles megfizetni a járulékot.
2020. 09. 02., 14:34 885 0 Tisztelt Szakértő! 2020. 07. 01-től a munkaviszonyban dolgozók utáni járulékfizetési alsó határral kapcsolatosan (2019. évi CXXII. NAV-tájékoztató a járulékfizetési alsó határ alól mentesültekről - Adózóna.hu. törvény 33. §) az a kérdésem, hogy olyan munkavállalónál, aki munkaviszonyban látja el "A" cég ügyvezetői igazgatói teendőit 1 órában, de mellette egy "B" társaságban van 40 órás munkaviszonya, meg kell-e fizetni az "A" társaságnál is a minimum 48 300 Ft után a járulékokat. Válaszát köszönöm. Szakértőnk válaszát csak előfizetőink olvashatják belépést követően. Amennyiben még nincs előfizetése, ezen az oldalon részletes információt tudhat meg választható előfizetési csomagjainkról.
Ha az előzőekben felsorolt körülmények nem állnak fenn a teljes naptári hónapban, akkor a járulékfizetési alsó határ kiszámításánál egy-egy naptári napra a járulékalap harmincad részét, 2020-ban 1 610 forintot (48 300:30) kell alapul venni. Példa Egy 2020. szeptember 20-án kezdődött munkaviszonynál a tárgyhavi járulékfizetési alsó határt nem a bérezett, hanem a biztosításban töltött 11 nap és az egy napra eső járulékfizetési alsó határ szorzatként kell meghatározni: 11x1 610=17 710 forint. Járulékfizetés alsó hatra. Járulékfizetés Ha a tárgyhónapban (első alkalommal 2020 szeptemberében) a járulék fizetésére kötelezett biztosított részére nem fizettek járulékfizetési alsó határt elérő jövedelmet, és az elszámolt tárgyhavi járulék nem éri el a járulékfizetési alsó határ után számított járulék összegét, akkor a foglalkoztatónak a különbözet után meg kell fizetnie a járulékot. A járulékfizetési alsó határ után a járulékot akkor is meg kell fizetni, ha a munkavállaló más jogviszonyában megfizette a járulékot a járulékfizetési alsó határ után.
16. § alapján) vagy – az adott hónapban táppénzben, baleseti táppénzben részesül, vagy tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén fizetési nélküli szabadságot vesz igénybe, akkor a járulékfizetési alsó határ meghatározásakor ezeket a naptári napokat figyelmen kívül kell hagyni. Ha az előzőekben felsorolt körülmények nem állnak fenn a teljes naptári hónapban, akkor a járulékfizetési alsó határ kiszámításánál egy-egy naptári napra a járulékalap harmincad részét, 2020-ban 1. 610 forintot (48. 300/30) kell alapul venni. Járulékfizetés alsó határa 2021. Járulékfizetés Ha a tárgyhónapban (első alkalommal 2020 szeptemberében) a járulék fizetésére kötelezett biztosított részére nem fizettek járulékfizetési alsó határt elérő jövedelmet, és az elszámolt tárgyhavi járulék nem éri el a járulékfizetési alsó határ után számított járulék összegét, akkor a foglalkoztatónak a különbözet után meg kell fizetnie a járulékot. A járulékfizetési alsó határ után a járulékot akkor is meg kell fizetni, ha a munkavállaló más jogviszonyában megfizette a járulékot a járulékfizetési alsó határ után.
A Pénzügyminisztérium és az adóhatóság egyöntetű álláspontja szerint, egyéni vállalkozók esetében a saját maguk után havonta fizetendő szociális hozzájárulási adó alapját 2021-ben is a korábbi, alacsonyabb minimálbér alapján számolhatják. Alsó és felső határok A természetes személy szociális hozzájárulási adó fizetési felső határa az év első napján érvényes minimálbér huszonnégyszerese, azaz a 2020-ban is hatályos és így kedvezőbb, 161 000 Ft x 24 = 3 864 000 Ft. Ez a szabály vonatkozik többek között a vállalkozásból kivont jövedelemből, az értékpapír-kölcsönzésből, az árfolyamnyereségből származó jövedelemből, illetve az osztalék után fizetendő szochó fizetési kötelezettségre. A munkaviszonyban foglalkoztatottak tekintetében meghatározott járulékfizetési alsó határ a tárgyhó első napján érvényes minimálbér 30%-a, tehát 2021. február 1-jétől 50 220 Ft után kell megfizetni a járulékokat, a szociális hozzájárulási adót, és a szakképzési hozzájárulást. Ugyancsak a tárgyhó első napján érvényes minimálbér 30%-át kell figyelembe venni a megbízási jogviszony (munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony) keretében történő munkavégzés esetén a biztosítás létrejöttének elbírálásához, ez alatt az alsó határ alatt nem keletkezik biztosítási jogviszony és így járulékfizetési kötelezettség sem.
Azt már megszokhattuk, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum összege évről évre emelkedik. A 2021-es minimálbér elfogadásának folyamata azonban a korábbi évektől eltérően folyt: egyrészt – bár a KSH adatai alapján a bérdinamika 2020-ban sem csökkent – a koronavírus gazdasági hatásaira (is) tekintettel egy óvatosabb emelés született: a minimálbér 4 százalékkal, a garantált bérminimum pedig 3, 8 százalékkal növekszik. Másrészt, a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 20/2021. (I. 28. ) Kormányrendelet (továbbiakban: Kormányrendelet) 2021. január 28-án került kihirdetésre, és az csak 2021. február 1-jével lép hatályba és az először márciusban, a februári bér kifizetésekor lesz érezhető. Az évközi változtatás miatt kiemelt jelentősége van annak, hogy az egyes jogszabályok a minimálbér tárgyév elején vagy az évközbeni változásokat lekövetve tárgyhó elején érvényes összegét rendelik figyelembe venni. A Pénzügyminisztérium, illetve az adóhatóság által közzétett tájékoztatások alapján ugyanakkor lehetőség lesz egyes kedvezmények, illetve adókötelezettségek esetében visszamenőlegesen, 2021. január 1-jétől a kedvezőbb összeg figyelembe vételére.