A szakok és a budapesti szakfelelősök listája karonként is böngészhető: Bölcsészettudományi Kar Informatikai Kar Pedagógiai és Pszichológiai Kar Természettudományi Kar Tanító- és Óvóképző Kar Az osztatlan tanárképzés felépítése 2022-től A közismereti tanárképzésben tanári szakképzettség osztatlan, kétszakos képzésben szerezhető, kivéve a természettudomány-környezettan tanári szakot. ELTE Tanárképző Központ » Gyakorlati vizsgák az osztatlan tanárképzésben. A képzés időtartama 10 félév (5 év), a megszerzett végzettséggel általános és középiskolában is lehet tanítani. A képzés mesterszintű oklevelet ad, és az érdeklődő hallgatók a diploma megszerzése után több irányban is továbbtanulhatnak: doktori képzések, rövid ciklusú képzések, tanár-továbbképzések, diplomaszerzést követő Erasmus+ programok. A Budapesten végezhető osztatlan tanárképzésben a természettudomány-környezettan tanári szak kivételével minden esetben két szakot kell választani, így is találhatóak meg a szakpárok a Felvételi tájékoztatóban. A felvételi követelménye az adott szakpárra az Oktatási Hivatal által meghatározott érettségi követelmények teljesítése, a sikeres érettségi vizsga és az érintett szakokon gyakorlati vizsga teljesítése (ének-zene tanár, mozgóképkultúra és médiaismeret-tanár, testnevelő tanár, vizuáliskultúra-tanár).
© 2021 ELTE Bölcsészettudományi Kar Minden jog fenntartva. 1088 Budapest, Múzeum krt. 4., 6–8. Központi telefonszám: +36 1 411 6500 Webfejlesztés: Webfejlesztés:
Tájékoztató a tanítási gyakorlatról Tájékoztató a tanítási gyakorlatról (2021/2022 ősz) Az ELTE hallgatóinakgyakorlatát támogató vezetőtanárok, mentorok, konzulens tanárok és a gyakorlóhelyek számára A szaktárgyi tanítási gyakorlatról az ELTE Tanárképző Központ (ELTE TKK) oldalán tájékozódhatnak. Tájékoztató Letölthető dokumentumok Nincsenek letölthető dokumentumok. A szükséges dokumentumokat a fentebbi, Tájékoztató a tanítási gyakorlatról című dobozban található linkről lehet letölteni.
Egyetemünkön a tanárképzés mindig kiemelt, különleges helyet foglalt el, hagyományai több évszázadosak, gyökerei az 1700-as évekig nyúlnak vissza. Oktatás - Osztatlan tanárképzés. 2013 szeptemberétől a tanári pályára készülő fiatalok úgynevezett "osztatlan" képzési rendszerben végezhetik egyetemi tanulmányaikat. Ez azt jelenti, hogy a diákok az érettségit követően, alapképzési tanulmányok nélkül, azonnal megkezdhetik tanári képzésüket. Az ELTE Informatikai Karán folyó informatikatanár-képzés célja, hogy felkészítsen a köznevelés, a szakképzés és a felnőttképzés számára az informatikusi szakképzettségnek megfelelő szakmai tantárgyak oktatási, pedagógiai kutatási, tervezési és az iskolai informatikai eszközök, oktatási információs és kommunikációs technológiák alkalmazásával kapcsolatos fejlesztési feladatokra, továbbá a doktori képzésben történő tanulmányok folytatására. A Karon oktatott tárgyak: Programozási alapismeretek, Számítógépes alapismeretek, WEB fejlesztés, Programozási nyelvek és módszerek, Szoftvertechnológia, Adatbázisok, Algoritmusok, Operációs rendszerek, Az informatikai elmélet alapjai, Informatikai alapismeretek, Tantárgyi alkalmazások, Oktatásinformatika, Feladatmegoldó szeminárium, Elemi informatika, Informatika oktatása.
Azonban ha megnézzük a vidéki egyetemekre vonatkozó statisztikákat, ugyanaz a tendencia rajzolódik ki, mint az ELTE esetében. A Debreceni Egyetemnél látható, hogy a jelentkezők száma hasonló nagyságrendű, mint a a fővárosban, azonban számottevő növekedés itt sem fedezhető fel. A debreceni tanárképzések között sem találtunk olyat, ahol hirtelen megnőtt volna a lelkes jelentkezők száma, hiába beszélt Rétvári Bence arról tavaly júniusban, hogy "az elmúlt években sikerült növelni a pedagóguspálya presztízsét". Az itteni számok is azt mutatják, hogy nemhogy nem nőtt, olykor még csökkent is az érdeklődés az egyes szakpárok iránt: amíg 2014-ben 32 diák jelentkezett biológia-kémia szakra, addig idén már csak 25. Nincs ez másképp a Szegedi Tudományegyetem esetében sem, egyrészt az itteni tanárképzés is körülbelül ugyanakkora "népszerűségnek" örvend. Az alábbi számokat látva pedig nehéz lenne azt állítani, hogy a 18 éves fiatalok is úgy látják, komoly perspektívát jelent a pedagóguspálya. Ehhez még hozzájön ráadásul az is, hogy egyetemi tanárképzésre jelentkezők közül sokan végül nem a tanári pályát választják hivatásuknak, például azért, mert úgy érzik, ez a karrier nem jelent biztos megélhetést majd a jövőben.
A gyakorlati felvételi vizsga időpontjáról és helyszínéről a Tanárképző Központ e-mailben értesíti a felvételizőket. A jelentkezők a e-mail címen tehetik fel előzetes, a tájékoztatással kapcsolatos kérdéseiket. Mozgóképkultúra és médiaismeret-tanár Mozgóképkultúra és médiaismeret-tanár szakhoz a következő dokumentumokat kérjük elkészíteni: a) önéletrajz, b) 2–3000 karakteres (szóközökkel) terjedelmű motivációs levél, amelyben a jelentkező beszámol a szak választásának okairól, c) 2–3000 karakteres (szóközökkel) terjedelmű esszé a mozgóképkultúra és médiaismeret-tanár sajátos feladatáról. Amennyiben szóbeli formában valósul meg a gyakorlati vizsga, annak elemei: 1. a motivációs levél és az esszé megvitatása, értékelése (25 pont) 2. egy konkrét, a felvételi során megismert mozgóképi szöveg (rövidfilm, reklám, klip, vlog, hír stb. ) elemzése és értelmezése (25 pont) 3. egy konkrét, a felvételi során megismert médiahír elemzése és értékelés (25 pont) 4. egy konkrét, a felvételi során megismert társadalmi esemény megvitatása, az esemény hatékony kommunikációs stratégiájának körvonalazása (25 pont) Amennyiben a járványügyi intézkedések nem teszik lehetővé a jelenléti vizsgát, úgy helyette két további írásbeli művet kérnek: 1.
A magyar kultúra napja, az anyanyelv nemzetközi napja és a költészet napja körül immár több éve próbálom tartalmassá tenni azoknak a könyvtárba járó felső tagozatos gyerekeknek a szabad idejét is, akik nem kölcsönözni, tanulni jönnek be. Apró, gyorsan megoldható feladatokat teszek az asztalra, bárki vehet belőlük. Megoldhatják a rejtvényeket egyedül, de akár párosan is. A feladatokat tanulónként pontozom, és a három nevezetes nap után összesítem. A legeredményesebb tanulók jutalmat kapnak: vagy ötöst magyarból (ha sikerül a szaktanárral megegyeznünk) vagy pedig valami apró ajándékot a könyvtártól. A gyerekek legtöbbször nagy örömmel oldják meg a rejtvényeket. Ebből a lelkesedésből látom, hogy némelyiküknek célt, lehetőséget kell adni, mert sajnos legtöbbször eszükbe sem jut, hogy a telefon nyomkodásán és a "gépezésen" kívül másra is lehet a szabad időt használni. Most egy korábbi feladatsoromat osztom itt meg, hátha talál valaki hasznosíthatót benne. A magyar kultúra napjához kötődő letölthető feladatok az alábbi rejtvényeket tartalmazzák: Szókereső 1.
A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük január 22-én, annak emlékére, hogy Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le Csekén a Himnusz kéziratát. Nevezhetjük ezt a napot a Himnusz születésnapjának is. Ez a nap alkalmat ad arra, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk hagyományainknak, gyökereinknek. A magyar kultúra napján számos kulturális és művészeti rendezvényt tartanak országszerte, és ekkor adják át a magyar kultúrával, továbbá az oktatással kapcsolatos díjakat is. Ezen napon tüntetik ki a pedagógusokat is 1993 óta. "Ne legyen kultúra magyarság és magyarság kultúra nélkül. " (Kodály Zoltán). Az eseményt koncertekkel, könyvbemutatókkal és irodalmi estekkel is ünneplik. Ha már magyar kultúra napja, akkor a játékokhoz kapcsolódva elevenítsük fel a népmeséket és a népmesegyűjtőket, akik munkásságukkal hozzájárultak a magyar kultúra és gyerekirodalom felvirágoztatásához. A népmesék szájról szájra terjednek, így népmesegyűjtőkre volt szükség ahhoz, hogy azokat lejegyezzék, így megőrizve őket az utókor számára.
Magyar Kultúra Napja Rózsai Tivadar Református Általános Iskola és Óvoda Nevelési programunk szerves része a hagyományápolás, fontosnak tartjuk az eddig megőrzött értékeinket továbbadni gyermekeinknek. Így már hagyományaink közé tartozik, hogy minden évben január 22-én megünnepeljük a Magyar Kultúra Napját. A kicsi gyermekek számára legkönnyebben a játékok, mesék, versek és dalok világán keresztül közvetítjük kulturális értékeinket. "Mesekertben csodák vannak…" elnevezésű interaktív foglalkozást tartottunk óvodánk gyermekeinek. A foglalkozáson anyanyelvi játékokkal, mesedramatizálással, zenehallgatással emlékeztünk meg e jeles napról. Csoportonként 3-4 gyermek versmondással készült erre az alkalomra. Nagy izgalommal, de bátran és ügyesen mondták el a megtanult verseket. Köszönet érte a felkészítő óvodapedagógusoknak és a szülőknek. A versmondó gyerekeket emléklappal és színezőkönyvvel jutalmaztuk. A kiválasztott verseket rajzolással, festéssel illusztrálták a gyerekek. Tartalmas és hangulatos délelőttön vehettünk részt, ezzel is ápolva hagyományainkat és megerősítve a gyermekekben a magyar kultúra értékei iránti tiszteletet.
1989. január 22. óta a Himnusz születésének évfordulóján emlékezünk meg a magyar kultúra napjáról. Ezzel szellemi összetartozásunkat ünnepeljük. A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata gyerekeknek szóló műsorában a magyar kultúrához fűződő tematikus foglalkozással szólítja meg az érdeklődőket. Ezúttal is magyar írók, költők meséivel, verseivel járul hozzá a társulat a legfiatalabbak kulturális neveléséhez. Szereplők: Bálint Örs, Benő Kinga, Kiss Bora, Korpos András, Nagy Dorottya, Ördög Miklós Levente, Sebestyén Aba, Varga Balázs Projektvezető: Benő Kinga
Befejezésül az óvodások szép népviseleti ruhában magyar gyermekdalokból álló zenére táncoltak az óvónénikkel. Porubszky Kinga
A magyar népmese nem csak szórakoztat, hanem nevel, oktat, valamint bizonyos esetekben szelepként is funkcionált, oldotta a társadalmi feszültségeket. A népmesék gyűjtésével több magyar író is foglalkozott, ugyanis irodalmi munkásságukhoz forrást láttak benne. Nevesebb személyiségek: Benedek Elek, Kriza János, Arany László, Móra Ferenc, Illyés Gyula. A Magyar népmesék TV sorozat 1980-tól jelent meg, amely mindenki számára elérhetővé és nézhetővé tette a magyar népmeséket. A Magyar népmesék sorozat felejthetetlen népmesei történeteket dolgoz fel ötletesen és a mesék eredeti humorát egy kis képi humorral szövi át. A szorgalmas és a rest leány A két koma A bíró okos lánya Szereted a magyar népmeséket? Tudtad, hogy megjelent társasjáték formában is? A Magyar népmesék társasjáték 2-6 fő részére készült családi és gyerekjáték, amit 5 éves kortól ajánlunk. Egy játék időtartama a résztvevők számától is függően legalább 20, legfeljebb 40 perc. Ebben a mesében Te leszel a főszereplő! A játékosok a magyar népmesék közismert szereplőinek: Tündérszép Ilona, Fehérlófia, Fábólfaragott Péter, Az okos lány, Csillagszemű juhász vagy a Legkisebb királylány bőrébe bújva indulnak el, hogy egy-egy mesében szerencsével járjanak.