Néhány kétütemű motort régen gyakran ellendugatyús kialakítással készítették, egy hengerben két dugattyú egymással ellentétes irányban mozog (égéstér középen, dugattyúk kifelé; két főtengely), a hengerfej pedig elmarad. Ilyen volt például a híres Junkers Jumo 205 repülőgép-dízelmotor, melyet a II. világháború előtti német repülőgépeken, majd változatát szovjet mozdonyokon alkalmazták, valamint Nagy-Britanniában is gyártották. 2 ütemű motor működése e. Ugyancsak kétütemű motorokat használnak egyes nagy földmunka gépeken, nehézgépjárművekben is gyakran V8 elrendezésben. A Szovjetunióban a T–64 harckocsiba építettek hathengeres, ellendugattyús, kétütemű dízelmotorokat. A kétütemű motor egyszerű kivitelű, de a működése mögött igen pontos mérnöki munka rejlik. Egy egyszerű kétütemű kivitelben található egy dugattyú, a henger falában oldalt egy vagy két felömlő-, egy szívó-, és egy kipufogónyílás. A dugattyú lefelé történő mozgása folyamán megnyílik a kipufogónyílás, ami lehetővé teszi az égéstermék távozását, majd szabaddá válik a felömlő nyílás is, ezzel az elősűrített benzin-levegő keverék (amiben egy kevés olaj is van kenés céljából) szabadon beáramlik a hengerbe.
A szelepek mozgatását általában bütykökkel ellátott vezérműtengely, más néven bütyköstengely végzi. A szelep zárását és zárva tartását erős acélrugóval oldják meg (konstrukciótól függően csavarrugó vagy hajtűrugó). Mivel mind a kipufogószelep, mind a szívószelep egy négyütemű ciklus alatt (vagyis két motorfordulat alatt) egyszer kell, hogy nyisson, a vezértengely fordulatszáma a motor fordulatszámának pontosan fele kell legyen. Ebben a konstrukcióban a motor fordulatszámát a szelep zárási sebessége határolja be. A zárási sebességét pedig a szelep és a hozzá tartozó mechanizmus (szelephimba, rúd stb. ) tömege, illetve a rugó keménysége határozza meg. Járművek erőforrásai 1. - Az Otto-motor | Techmonitor.hu. Minél kisebb a tömeg és minél keményebb a rugó, annál gyorsabban zár a szelep, azonban a túl erős rugó a kopást növeli. Újabb nagy fordulatszámú konstrukciókban (például versenyautókban, motorkerékpárokban) légrugózású szelepet, illetve kényszerzárású szelepet használnak. Ez utóbbinál a szelep zárásának folyamata pontosan megtervezhető. A kényszerzárású szelepek abban különböznek a hagyományos zárásúaktól, hogy itt a zárást nem rugó, hanem egy másik bütyök végzi, ennek köszönhető a pontosabb működés.
A már hengerbe került benzin-levegő keveréket a felfelé mozgó dugattyú öszzepréseli. Mielőtt a dugattyú elérné a Felső Holtpontot, a gyújtórendszer begyújtja az égéstérben lévő elegyet. A dízelmotoroknál 11-13°-os főtengelyhelyzetnél üzemanyagot fecskendez az FHP-be. Eddig a pontig csak levegőt sűrített. A hajtóanyag csak a sűrítés végső szakaszában jut a hengerbe. SzocimotoroSOKK -. Kipufogás és Öblítés: A dugattyú FHP-ból AHP felé mozog. 120°-os főtengelyszögnél felfedi a kipufogónyílást, ahol magas nyomása miatt kipufogógáz hagyja el a hengert. 10-40°-nál friss elősűrített gáz érkezik a hengerbe. A benzin/levegő/olaj keverék kifelé nyomja az égéstermékeket a hengerből. A dugattyú ezután összesűríti az elegyet, és ezzel a maradék kipufogógáz is távozik az égéstérből. Munkaütem és kipufogás Amikor a dugattyú az ütem vége felé halad, a gyertya begyújtja a keveréket és az égésben keletkező, gyorsan táguló gázok visszatolják a dugattyút. Ahogy a dugattyú ereszkedik felfedi a henger oldalában lévő felömlő nyílást, ami kapcsolatot teremt a kipufogónyílással, így az elégett hajtóanyag szabadon elhagyja az égésteret.
Ez vákuumot teremt. A szívószelep kinyílik, és a gázkeverék most már beléphet a hengerűrbe. Beszippantja. 2. löket – kompresszió (sűrítés) Amint a dugattyú elérte az alsó holtpontot, azonnal visszamegy. A dugattyú a felső holtpont felé haladva összenyomja a benzin-levegő keveréket. A folyamat során mindkét szelep zárva van, mivel e lépés során nem szabad, hogy gáz távozzon. 3. löket – munka A szelepek még mindig zárva vannak, a sűrített gázkeveréket most a gyújtógyertya gyújtja meg. 2 ütemű motor működése 2017. A gáz robbanásszerűen elég. A robbanás ereje visszanyomja a dugattyút az alsó holtpontra. Csak ebben a lépésben működik a motor, ami azt jelenti, hogy a jármű által feldolgozható és mozgási energiává alakítható teljesítmény keletkezik. A dugattyú a csatlakozó rudazaton keresztül továbbítja az erőt a forgattyús tengelyre, amely a variátorhoz csatlakozik. Onnan az erő átkerül az ékszíjra, amely továbbítja az erőt a hátsó átalakítóhoz. Ez a tengelykapcsolóhoz (kuplung) van csatlakoztatva. Végül az erő onnan a sebességváltóhoz, majd a hátsó kerékhez jut.
[2] W – 2 db V-motor, egymás mögött elhelyezve. 12 vagy 16 hengeres kocsikban alkalmazzák; például a Volkswagen konszernnél. Valamint folynak kísérletek egy főtengelyes, 3 sorban elhelyezett dugattyús motorral is. Csillag – a hengerek egy körvonal kerületén egyenlő távolságban találhatóak. A főtengely a középpontba van szerelve, valamennyi dugattyú egy hajtókarcsaphoz kapcsolódik. 2+4 ütemű motor - Szakál Metal Kft.. Főleg kisebb repülőgépekben alkalmazzák. Egyik jeles gyártója a Bentley. Wankel – bolygódugattyús motornak is hívják. A dugattyúk háromszög alakúak, az élük íves. A henger (köpeny) formája úgy néz ki, mint egy nulla, ebben egy excenter tengely segítségével bolyong a dugattyú. A dugattyú három csúcsa mindig érintkezik a dugattyú falával, a köpennyel, hiszen ez zárja el a különböző ütemeket egymástól. A hagyományos Otto-motor szerkezeti elemei: Henger Dugattyú Forgattyús mechanizmus: Csapszeg Hajtórúd Forgattyús tengely Lendítőkerék Szelepvezérlés Vezértengely (bütykös tengely) Szelepek Gyújtás rendszere Gyújtógyertya Elektromos szikrát előállító szerkezet Porlasztó, karburátor vagy üzemanyag befecskendező szerkezet A teljesítménynövelés és hatásfokjavítás idővel további alkatrészekkel bővítette a szerkezetet, pl.
A kémiai reakciók csoportosítása A kémiai reakciókat több szempont alapján tudjuk csoportosítani. Az egyik ilyen szempont a részecskeszám-változás. Ez alapján beszélhetünk egyesülésről és bomlásról. Egyesülés: egyesüléskor két vagy több anyagból egy új anyag keletkezik. Például a kén és az oxigén egyesüléséből kén-dioxid jön létre. S + O 2 ⇒ SO 2 + ⇒ Kén + Oxigén ⇒ Kén-dioxid Bomlás: bomlásról akkor beszélünk, amikor egy anyagból két vagy több anyag keletkezik. Például a vizet elektromos árammal szétbonthatjuk az összetevőire, azaz a hidrogénre és az oxigénre. 2H 2 O = 2H 2 + O 2 ⇒ + Víz ⇒ Hidrogén + Oxigén A csoportosítás másik szempontja a hőváltozás. Ez alapján endoterm és exoterm reakcióról beszélhetünk. Endoterm reakciók: olyan kémiai reakciók, amelyek hőt igényelnek ahhoz, hogy végbemenjenek. Mintafeladatok 8.. Erre is jó példa a víz bontása elektromos árammal. 2H2O = 2H2 + O2 A víz bontása Exoterm reakciók: az ilyen reakciók energiát, hőt termelnek. Ilyenek az égési folyamatok. A csoportosítás harmadik szempontja a részecskeátmenet.
sósavval gázfejlődés közben lép reakcióba. A kémiai reakciók és csoportosításuk a) Írd fel az alábbi kémiai reakciók egyenleteit!
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön! Többször elhangzott már az elektrolízis, mint kifejezés, de pontosan mit is értünk alatta? Az elektrolízis az elektromos áram hatására végbemenő elektrokémiai folyamat, amely során az elektromos energia kémiai energiává alakul. A Hoffman által megalkotott készülék tulajdonképpen egy háromágú közlekedőedény. A közlekedőedények fa vagy műanyag talpazaton rögzülnek. A középső csőbe töltjük a sósavval vagy kénsavval savanyított vizet. Vízbontás elektromos árammal. A két szélső cső alján egy-egy elektródot találunk, amihez az áramforrást csatlakoztatjuk. A csövek felső részén üvegből készült záró csapokat találunk. Hoffman-féle vízbontó készülék A következőekben kénsavval (H2SO4) savanyított víz példáján keresztül mutatjuk be a lejátszódó reakciókat. Első lépésként elkészítettük a megfelelő oldatot, majd betöltöttük a készülékünk középső csövébe. Amint rácsatlakoztatjuk az áramforrást az elektródokra megindul az elektrolízis.