"Azoktól is, akik 23 évvel a békés átalakulás után immár nem meghúzni, hanem elmosni próbálják a demokrácia és diktatúra közötti határt" – írta. A kommunista diktatúra áldozatainak emléknapja - YouTube. Az ellenzéki pártvezető hozzátette, az emléknap alkalmas annak újragondolására is, milyen eszmék és célok vezettek a diktatúra lebontásához, amelyek ma is útmutatóul szolgálnak. Az MSZP elítél minden olyan cselekedetet, amely nézetei miatt bünteti az embereket, és hiszi, hogy Európában többé nem létezhet olyan ideológia, amely bárkit üldözhet származása, vallása, vagy éppen világnézeti meggyőződése okán – olvasható Mesterházy Attila közleményében. A diktatúrákkal szemben csak a kölcsönösen tisztelt demokrácia védhet meg Bajnai Gordon szerint a kommunista diktatúra bűneire azért kell emlékezni most és a jövőben mindig, hogy jobban vigyázhassunk arra a demokratikus politikai kultúrára, amely egyedüliként képes megakadályozni a diktatúrák kialakulását, a történelem megismétlődését. A Haza és Haladás Egyesület elnöke hétfői, a kommunista diktatúra áldozatainak emléknapján közleményében azt hangsúlyozza: a diktatúrákkal szemben csak a kölcsönösen tisztelt demokrácia védhet meg.
Mindazok áldozatok voltak, akik a "gulyáskommunizmus" évei alatt születtek, és hosszú évtizedeken keresztül megfosztattak a szabad cselekvés és élet lehetőségétől. Elgondolkodtató tény, hogy a kommunista diktatúra jelképei mind a mai napig nem kerültek nemzetközi tiltólistára, s lehangoló, hogy a Nyugat elnézően áll a kommunizmushoz napjainkban is. Molnár Gyula: – 1947. február 25-én hurcolták el a Szovjetunióba Kovács Béla kisgazda politikust. A kommunizmus áldozatainak emléknapja. Ez a nap fordulópont volt Magyarország sorsában, mert kézzelfoghatóvá tette és világosan megmutatta, hogy a szovjet hatalmi terjeszkedés nemcsak távoli fenyegetés, hanem megakadályozhatatlan politikai valóság. Szembe kellett nézni azzal, hogy nem lehet többé demokráciában reménykedni. A XXI. századi üzenete ebből is fakad: törékeny kincsként kell vigyáznunk a demokráciára, és fel kell figyelnünk a szabadságot és demokráciát aláásó legkisebb jelekre is. – Vajon a politikai választóvonal két oldalán mit gondolnak az emberek február 25-ről? Németh Zsolt: – Az első polgári kormány idején, 2000. június 13-án fogadta el az Országgyűlés azt a határozatot, melyben február 25-ét a Kommunizmus áldozatainak emléknapjává nyilvánítottuk.
Orbán Viktor ezt hétfőn, a kommunista diktatúra áldozatainak emléknapján mondta a rákoskeresztúri új köztemetőben, ahol felavatták a nemzeti emlékhelyet jelölő emlékoszlopot. A kormányfő beszédében hangsúlyozta azt is: egy olyan országot kell építeni, ahol senkit sem lehet hátrányosan megkülönböztetni neme, származása, vallása, politikai nézete, nemzeti vagy nyelvi hovatartozása miatt. A kommunizmus a demokratikus politikai rendszer megsemmisítése érdekében semmitől sem riadt vissza A kommunizmus a demokratikus politikai rendszer megsemmisítése érdekében semmitől sem riadt vissza – emelte ki Bagdy Gábor, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) alelnöke a kisebbik kormánypárt hétfői budapesti megemlékezésén. Különleges megemlékezés a kommunizmus áldozatairól - Infostart.hu. A főpolgármester-helyettes rámutatott: a totális kommunista diktatúra az osztálynélküli társadalom eszméjének megvalósítására hivatkozva milliókat áldozott fel. A folyamatos fosztogatások, a csalások, a korrupció, a közös vagyon eltékozlása, a besúgórendszerbe való kényszerítés, az attól való mindennapos félelem, az apácák és a papok meggyalázása, a vallásos emberek üldözése, az internálások eltörölhetetlenül beivódtak az emberek lelkébe, és sokakat megtörtek egy életre – fejtette ki a kereszténydemokrata politikus.
Húsz éve a Kommunizmus áldozatainak emléknapja február 25. Az emléknap jelentőségéről kérdeztük kerületünk két országgyűlési képviselőjét – Mi a jelentősége ennek az emléknapnak? Kommunista diktatúra áldozatainak emléknapja. Németh Zsolt, a FIDESZ-KDNP országgyűlési képviselője, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke: – Február 25-e a Kommunizmus áldozatainak emléknapja, amiről 2001 óta mind az Országgyűlésben, mind pedig az ország középiskoláiban megemlékezünk. Hogy megértsük, miért fontos és mi a jelentősége ennek az emléknapnak, fel kell idéznünk egy kicsit a múltat. 1947-ben ezen a napon hurcolták el jogtalanul Kovács Béla országgyűlési képviselőt, a Független Kisgazdapárt főtitkárát, mentelmi jogától megfosztva a Szovjetunióba, ahol kilenc éven át raboskodott börtönökben és munkatáborokban, majd szabadon engedése után pár évvel 1959-ben, 51 évesen meghalt. Letartóztatása szimbolikus dátum, mivel a totális diktatúra kezdetét fűzzük ehhez a naphoz. A politikus letartóztatása annak a tudatos, eltervezett politikai folyamatnak volt a végállomása, mely során a kommunista párt az egypárti diktatúra kiépítése felé haladt.
A Szovjetunióban közel 65 ezer magyar áldozatot tartottak nyilván, akik a gulagokban vesztették életüket; ez a szám nem foglalja magába azokat, akik az odavezető út viszontagságai miatt, járványokban vagy tranzittáborokban haltak meg. Az elhurcolt 600 ezer magyar közül körülbelül 200 ezren vesztették életüket; nem beszélve azokról az áldozatokról, akiket a diktatúra életük során testileg és lelkileg megnyomorított. Akiket kínzókamrákban vallattak, és akiket üldöztek vallási vagy politikai hovatartozásuk miatt. Akiket a diktatúra sok évtizedre megfosztott szabad akaratuktól és választási lehetőségeiktől. Ma, február 25-én azokra emlékezünk, akik életüket vesztették a kommunista elnyomás alatt; éhínségben, börtönökben, kényszermunkatáborokban. Lerójuk tiszteletünket azok előtt, akik az erőszakrendszer áldozataivá lettek, a megalázott és meghurcolt szeretteikre és családtagjaikra. Sziasztok, Soltész Evelin vagyok, A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar hallgatója. Középiskolában döntöttem el, hogy az egyetem mellett szeretnék írással is foglalkozni, amire tökéletes megoldásnak bizonyult a Media Iuris.
Weboldalunkon cookie-kat használunk annak érdekében, hogy weboldalunk látogatottságáról információkat gyűjtsünk. Kérjük, olvassa el az Adatvédelmi tájékoztató cookie-k használatáról szóló részét. Az "Elfogadom" gombra kattintással Ön elfogadja, hogy weboldalunkon cookie-kat használunk. Elfogadom
Kerti pavilonok, asztalgarnitúrák, egyedi játszóterek rönkfából és fűrészelt fából Családi vállalkozásunk 2001-óta foglalkozik rönkbútorok, pavilonok és játszóterek gyártásával is. Akácfa és fenyő kerti bútorokat készítünk, lazúr felületkezeléssel, többféle méretben, formában és színben. Az anyag, a kezelés és a megmunkálás biztosítja a tartósságot és minőséget. Minden termékünk elérhető zsindelyes és nádas kivitelben. Három fajta hódfarkú zsindellyel dolgozunk: zöld, vörös és antracit. Termékeinket vékony lazúrral kezeljük, három színben: dió (barna), mahagóni (vörös), fenyő (sárga). Rönk asztal - Antik bútor, egyedi natúr fa és loft designbút. Az összes termékünk elérhető kifűrészelt (kocka) fából is. Többféle előre elkészített asztalgarnitúrával, játszótéri elemmel, pavilonnal állunk rendelkezésre, de lehetőség van egyéni tervek megvalósítására is. Nincs olyat amit ne tudnánk legyártani! A megrendelt termékek szállítását és helyszíni összeszerelését is biztosítjuk igény szerint az egész országban. előre gyártott vagy rendelhető rönkfa pavilonok Rönk vagy kifűrészelt fa pavilonok zsindelyes vagy nádtetővel.
Intézzen el mindent online, otthona kényelmében Elég pár kattintás, és az álombútor már úton is van