"Azoktól is, akik 23 évvel a békés átalakulás után immár nem meghúzni, hanem elmosni próbálják a demokrácia és diktatúra közötti határt" – írta. Az ellenzéki pártvezető hozzátette, az emléknap alkalmas annak újragondolására is, milyen eszmék és célok vezettek a diktatúra lebontásához, amelyek ma is útmutatóul szolgálnak. Kommunista diktatúra áldozatainak emléknapja. Az MSZP elítél minden olyan cselekedetet, amely nézetei miatt bünteti az embereket, és hiszi, hogy Európában többé nem létezhet olyan ideológia, amely bárkit üldözhet származása, vallása, vagy éppen világnézeti meggyőződése okán – olvasható Mesterházy Attila közleményében. A diktatúrákkal szemben csak a kölcsönösen tisztelt demokrácia védhet meg Bajnai Gordon szerint a kommunista diktatúra bűneire azért kell emlékezni most és a jövőben mindig, hogy jobban vigyázhassunk arra a demokratikus politikai kultúrára, amely egyedüliként képes megakadályozni a diktatúrák kialakulását, a történelem megismétlődését. A Haza és Haladás Egyesület elnöke hétfői, a kommunista diktatúra áldozatainak emléknapján közleményében azt hangsúlyozza: a diktatúrákkal szemben csak a kölcsönösen tisztelt demokrácia védhet meg.
2021. 02. 25. Iskolavezetés A mai napon Horváth Milán 10. Február 25. - a Kommunista Diktatúra Áldozatainak Emléknapja – Fidesz - Magyar Polgári Szövetség. E osztályos tanulónk írásával emlékezünk meg a kommunista diktatúra áldozatairól. A cikk a BabitsMa digitális iskolaújságunkban olvasható: Az áldozatok emlékére virtuális gyertyagyújtást szerveztünk, mely az alábbi linken megtekinthető: Emlékezet portálunk a kommunista diktatúra áldozatainak emlékére: 2015-ben Hartmann Józsefné Klári nénivel beszélgettünk, aki személyesen élte át a munkatáborok borzalmait:
Szabadon engedése után pár évvel, 1959-ben, 51 évesen halt meg. A politikus emblematikus letartóztatása az első állomása volt annak az eltervezett folyamatnak, amely során a kommunista párt az ellenszegülők kiiktatásával a totális egypárti diktatúra kiépítése felé haladt. A kisgazda képviselő önkényes fogvatartása a demokratikus jogok lábbal tiprásának jelképévé vált, s jól jellemezte a pártállami rezsim majdnem fél évszázados uralmát. Kovács Béla sorsa egyfajta típuspéldája lett azoknak, akiket ma a kommunizmus áldozataiként tarthatunk számon. Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium és Kollégium. A kommunista diktatúrák halálos áldozatait világviszonylatban 100 millióra becsülik. Kelet-Közép-Európában a számuk eléri az 1 millió főt. Ennyien vesztették életüket éhínségben, kényszermunkatáborban, vagy kegyetlen kivégzés által. Jóval többre tehető azonban azok száma, akiket a diktatúra hétköznapi valósága testileg és lelkileg megnyomorított. A rendszer áldozata volt az is, akit vallattak és kínoztak, akit megbélyegeztek, akit kirekesztettek vagy börtönbe zártak, akit csoport- vagy vallási hovatartozása miatt üldöztek; mindenki, akit megfosztottak a szabad cselekvés és választás lehetőségétől.
A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapján Dr. Soós Viktor Attila történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottság tagja tartott előadást a 7, 8, 9. évfolyamnak. A Magyar Országgyűlés 2000-ben hozott határozata alapján február 25-e minden esztendőben a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja. 2014-ben – szintén a Parlament döntése értelmében - létrejött a Nemzeti Emlékezet Bizottsága, melynek feladata a kommunista diktatúrával kapcsolatos állami emlékezet megőrzése, valamint a diktatúra hatalmi működésének feltárása. Az idén az emléknapon iskolánkban e bizottság egyik tagja, Dr. Meghívó: Kommunista diktatúra áldozatainak emléknapja | sarospatak.hu. Soós Viktor Attila történész tartott előadást a 7., 8. és 9. évfolyam diákjainak. Az előadó, akinek fő kutatási területe a XX. század politikai és egyháztörténete, történész szakértőként Brenner János boldoggá avatási eljárásában is közreműködött. Így a boldoggá avatást követő első emléknapon természetszerűen adódott előadása témája: Brenner János személyén keresztül mutatta be az 1940-es és 1950-es évek Magyarországának egyházakat sújtó intézkedéseit.
foto: Az embertelen diktatúra elbukása után is, a magyar kommunisták fellegvára, és kiképzőközpontja Moszkva maradt. Majd a szovjet csapatok 1944-es magyarországi megjelenésüktől fogva ismét szabadon tombolhatott a vörösterror hazánk meghódított részein. A Vörös Hadsereg Magyarországot meghódítandó, és szabadon rabolható területként kezelte. Kijelenthető, hogy a második világháborúban szinte minden magyar családban voltak olyan áldozatok, akiket a szovjet katonák terrorja sújtott. Tömegével hurcolták el a magyar állampolgárokat "málenkíj robotra", a nőket megerőszakolták. Az Oroszországba deportáltak száma meghaladta a 130 ezer főt, ahol nagyjából az elhurcoltak harmada elpusztult az embertelen körülmények, a gyilkosan kemény fizikai munka miatt. Az "orosz medve" háromszor törte le Magyarország függetlenségét. Hiszen az 1848-1849-es magyar szabadságharcot csak a cári csapatok tudták eltiporni. A Magyarországra küldött intervenciós cári csapatok létszáma meghaladta a néhány évtizeddel korábban Napóleon ellen felállított orosz hadsereg nagyságát!
Úgy tűnt, hogy a kommunista törekvések akadály nélkül sorra valósulhatnak meg. Rákosi Mátyás és köre sorra számolt le a másként gondolkodókkal, a volt arisztokratákkal, az egyházakkal, a korábban kinevezett tábornokokkal, a polgári értelmiségiekkel és minden olyan gazdálkodóval, aki nem volt hajlandó földjeit, eszközeit a megalakításra szánt kolhozokba önként beadni. A kommunisták áldozatainak száma 1945 és 1950 közt évről évre nőtt, a kivégzett, börtönbe zárt, tönkre tett emberek ezrei nyomán. A szovjet fegyverekre támaszkodó kommunisták agresszív előretörésének kevesen próbáltak meg ellenállni. De azért voltak néhányan. Ide tartoztak például a Kisgazda párt vezetői is. Kovács Béla pártelnök többször emelte fel szavát az önkény és visszaélések ellen, így nagyon gyorsan a kommunisták figyelmének középpontjába került. Végül 1947 február 25 –én Rákosinak sikerült ürügyet is találnia a letartóztatására. Kovács Béla és jó néhány kisgazda politikus ugyanis tagja volt az 1925 –ben létrejött, de valós tevékenységet nem folytató Magyar Közösség nevű szervezetnek, melyre Rákosiék rásütötték az "államrend megdöntésére készülő" bélyeget.
A Szovjetunióban közel 65 ezer magyar áldozatot tartottak nyilván, akik a gulagokban vesztették életüket; ez a szám nem foglalja magába azokat, akik az odavezető út viszontagságai miatt, járványokban vagy tranzittáborokban haltak meg. Az elhurcolt 600 ezer magyar közül körülbelül 200 ezren vesztették életüket; nem beszélve azokról az áldozatokról, akiket a diktatúra életük során testileg és lelkileg megnyomorított. Akiket kínzókamrákban vallattak, és akiket üldöztek vallási vagy politikai hovatartozásuk miatt. Akiket a diktatúra sok évtizedre megfosztott szabad akaratuktól és választási lehetőségeiktől. Ma, február 25-én azokra emlékezünk, akik életüket vesztették a kommunista elnyomás alatt; éhínségben, börtönökben, kényszermunkatáborokban. Lerójuk tiszteletünket azok előtt, akik az erőszakrendszer áldozataivá lettek, a megalázott és meghurcolt szeretteikre és családtagjaikra. Sziasztok, Soltész Evelin vagyok, A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar hallgatója. Középiskolában döntöttem el, hogy az egyetem mellett szeretnék írással is foglalkozni, amire tökéletes megoldásnak bizonyult a Media Iuris.
2014. 12. 01. A keszthelyi Balatoni Múzeum, ami nem csak nevében, állandó kiállításainak témájában is szorosan kapcsolódik a tóhoz és környékéhez. A múzeum elsősorban azoknak érdekes, akik több a kellemes nyaraláson, pihenésen túl többet szeretnének tudni a Balatonról. A múzeum lassan százhúsz éves története sikeres szakaszokban és szomorú eseményekben egyaránt bővelkedik. Az alapítását a 19. század utolsó éveiben határozták el. Az első világháború idejére már jelentős könyvtárral és közel húszezer darabos gyűjteménnyel rendelkezett, amiben a környéken zajlott régészeti feltárások leletei, néprajzi, természetrajzi, tájrajzi gyűjtések anyagai külön-külön is jelentős kollekciót alkottak. Az első három évtizedben a gyűjtemény feldolgozására, bemutatására csak bérelt helyen volt lehetőség, de már az indulás éveiben elkészült az önálló múzeumépület terve is. A mai neobarokk épületet az 1920-as évek második felében építették fel. A tervezője a korábban Kós Károllyal is dolgozó Györgyi Dénes volt, aki több más mellett a párizsi és brüsszeli magyar világkiállítási pavilont, a debreceni Déri Múzeum épületét és a nevét viselő balatonalmádi általános iskola épületét is tervezte.
Az idén 200 éves intézmény céljai azóta is változatlanok, de mégis korszerűek: a Balaton és környéke kulturális és természeti értékeinek gyűjtésével, megőrzésével, feldolgozásával és bemutatásával a "magyar tengert" kutatják és népszerűsítik. A multifunkciós kulturális intézmény nem csak egy egyszerű bemutató épület, ahol régi korok emlékei és értékei láthatók. Arra inspirálnak minden látogatót, korosztálytól függetlenül, hogy ne csak passzívan ismerjék meg, de aktívan élvezzék is a kultúrát, a tudományos eredményeket, a hagyományokat, hogy jobban megérthessék a közös múltunkat, önmagukat és a világot. Ennek érdekében a gyűjteményalapú kiállítások mellett rendszeresen ad otthont a balatoni Múzeum a legváltozatosabb képző- és népművészeti, zenei, irodalmi, oktatási és társadalmi programoknak, eseményeknek. A Balatoni múzeum család- és gyermekbarát intézmény. A Balatoni Múzeum nem csak Keszthely, de az egész Közép-dunántúli régió egyik tradicionális szellemi csomópontja, a Balatonnal kapcsolatos ismeretek bázisa.
Balatoni Múzeum nyitvatartás (2021) A Balatoni Múzeum nyitvatartása évszakonként változik. május 1. – június 27. között: kedd-szombat 9:00-17:00 vasárnap, hétfő szünnap június 28. – augusztus 29. között: minden nap: 9:00-17:00 augusztus 30-tól: kedd-péntek 9:00-17:00 szombat, vasárnap, hétfő szünnap A Balatoni Múzeum könyvtára és kutatószolgálata előzetes bejelentkezéssel látogatható. Belépőjegy legkésőbb a zárás előtt fél órával várható. Balatoni Múzeum belépőjegy árak (2021) Keszthelyi középiskolások számára a belépés 350 Ft/fő Teljes árú: 1400 Ft 6-26 éves kor között (diákigazolvánnyal): 700 Ft 6 éves kor alatt: ingyenes 62-70 éves kor közötti nyugdíjasoknak: 700 Ft Családi: 700 Ft/fő (legalább két 18 év alatti közeli hozzátartozóját kísérő legfeljebb 2 fő) Nyugdíjasoknak 70 év felett: ingyenes Csoportos felnőtt: 1200 Ft/fő (min. 10 fő) About Author Német nyelvtanár, blogger. Rajong a kultúrtörténeti finomságékért, Festetics György szerelmese. 4 gyermek nevelése mellett hobbija és szenvedélye az írás, a Szárnyak - Kortárs magyar versek kötetben több verse is megjelent.
nyugodt történelmi tiszta 942 program Pontos árakhoz add meg utazásod időpontját! 2 felnőtt Szűrés 1 szűrő beállítva Foglalj gyorsabban Válaszd ki a szűrési feltételek közül a Neked megfelelőket, így egyéni igényeid alapján jelennek meg a szálláshelyek. × Biztonságosabb döntésedhez Ár Összes jellemző megjelenítése Írd ide hova szeretnél utazni, vagy adj meg jellemzőket utazásodra (pl. Balaton, wellness) × Nagyon jó 2599 értékelés Neked válogatott ajánlataink Kiváló 295 értékelés Kiváló 203 értékelés Kiváló 225 értékelés Kiváló 440 értékelés Nagyon jó 26 értékelés Nagyon jó 28 értékelés Nagyon jó 35 értékelés Kiváló 126 értékelés Nagyon jó 43 értékelés Nagyon jó 333 értékelés További szálláshelyek betöltése... Ajándékozz utazást Balatoni Múzeum, Keszthely városába! 0% kedvezmény Kristály Hotel Keszthely 3 nap/2 éj 2 fő részére félpanziós ellátással, + egy 6 éven aluli gyermek részére reggelivel, AJÁNDÉK levesebéddel, wellness használattal, + 7. 000 Ft értékű wellness kuponnal Felhasználható: március 8.
Keszthely, Múzeum u. 2., bejárat a Kossuth Lajos utca felől A Balaton legrégebben alapított és máig egyetlen "hivatalos" múzeuma a "Magyar Tenger" természeti és kulturális értékeit tárja elénk. Az "Év Múzeuma" címmel is kitüntetett intézmény játszósarkokkal, interaktív játékokkal, speciális múzeumpedagógia programokkal várja a fiatalabbakat, folyamatosan megújuló időszaki kiállításokkal és kultúrcsemegékkel az idősebbeket. A múzeum kiállításairól, programjairól és belépőjegyekről a oldalon kaphatnak bővebb felvilágosítást a Balaton szerelmesei.