A méh a szorgalmat, a háziasságot, a takarékosságot, a jótékonyságot, a bátorságot, a kitartást, az éberséget és az ügyességet jelképezte. Rómában ie. meg nyílt a süteményesek piaca. Az Odüsszeiában nincs közvetlen beavatkozás, az istenek legfeljebb álruhában jelennek meg a haladók között. Az Olümposzi világ ábrázolásának legfőbb célja a világkép teljesebb bemutatása. irodalom, történelem egyszerűen 2017. júl 06. Iliász-Odüsszeia - Érettségi 2010. ILIÁSZ ÉS ODÜSSZEIA ÖSSZEHASONLÍTÁSA ILIÁSZ Akhileusz FŐHŐS ODÜSSZEIA Odüsszeusz gyors lábú, hős, fényes ÁLLANDÓ JELZŐI leleményes, sokat tűrt fényes, hős Hiú, önző, gőgös, arogáns. Csak külső tulajdonságai jellemzik, mert Akhileusz alakja a tragikus királyt testesíti meg. Alattvalóinak nem kell őt szeretni, hisz hatalmát az istenektől kapta. Engedelmeskedni kell neki. JELLEME A külső tulajdonságok mellett megjelennek a belső tulajdonságok is. Az emberekhez való viszony már egyenrangúságot tükröz, hiszen parancsok helyett, tanácsot ad, amit az emberek büntetlenül megszeghetnek.
Embereszmény az Iliászban és az Odüsszeiában A elemzést Esszina készítette, ha hasznosnak, érdekesnek találtad, kérlek ismerd el a munkáját egy lájkal a bejegyzés alatt! Köszi: Zsiráf Az írás vázlata: Bevezetés Az arisztokratikus ideológia virágzása és hanyatlása Milyen a két mű főhőse? A két mű felfogása életről és halálról A szerző világképe és a főhős által képviselt emberideál Az új korszak ideológiája A példaadás két útja Az eltérő embereszmény jelentősége Az európai irodalom, az egyetemes európai kultúra kezdetét az ógörög irodalom jelenti, hiszen az antik eposzok világ- és emberszemlélete fontos hatást tett a későbbi korok szerzőire. Talán legnagyobb felfedezésük, hogy minden élőlény közt az ember a leghatalmasabb (ebből az emberközpontúságból fakadóan isteneiket is emberi formában ábrázolták). A két homéroszi eposz, az Iliász és az Odüsszeia valószínűleg eltérő időpontban keletkezett: a trójai háborút elbeszélő Iliász az i. e. 8. Sulinet Tudásbázis. században, a háború utáni időszakban játszódó Odüsszeia viszont, úgy tartják, egy emberöltővel később.
(Ld. mitológiai bevezető) A szerző érzi, hogy a valósában nemcsak az istenek, hanem az ember is felelős sorsáért. Ezt fejezik ki az Iliász nak a következő szakaszai: Agamemnón felelőtlen viselkedése következtében sok ezer kínt szerző járvány szakadt a görög seregre. Akhilleusz haragja következtében kivonta magát a harcból, ami oda vezetett, hogy a trójaiak egészen a bárkákig szorították vissza a görögöket. A földi élet természetes mozzanatainak bemutatása (Akhilleusz pajzsán Hephaisztosz az istenek kovácsa az egész akkori világot képekben ábrázolta) azt a gondolatot erősíti, hogy nem kell mindent a túlvilági erőktől várni. Az Odüsszeia új világképe: Az Odüsszeiában –mely feltehetőleg egy évszázaddal később keletkezett, mint az Iliász – egy egészen új világ jelenik meg. A főhős, Odüsszeusz saját sorsát alakítja, már k evésbé függ az istenek kénye-kedvétől. Ez az új világkép az időközben bekövetkezett társadalmi válltozásokat tükrözi. Az Iliász és az Odüsszeia embereszménye - Olvasónaplopó. Kr. E. Sz-i görög világban jelentős társadalmi változások mentek végbe.
Gyarmatosítások következtében az addig szigorú földesúri elnyomás alatt élő néprétegek a maguk uraivá válhattak, földet szerezhettek, önálló gazdaságot vezethettek az addig elnyomás alatt élt emberek. Aki ügyes és szorgalmas volt az gyorsan meggazdagodhatott. Ugyanígy Odüsszeusz az a hős, aki saját leleményességével, kitartásával küzdi haza magát, már nem kiszolgáltatottja felsőbb hatalmaknak. Odüsszeusz a tengeren mindenét elvesztette, nincstelenül, csak saját erejére, leleményességére támaszkodva vette fel a harcot, ez azoknak a korabeli földműves embereknek az érzését tükrözi, akiknek szintén lehetőségük nyílott a semmiből új világot teremteni.
Egy kis történelem Az ember és a méhek kapcsolata több ezer évre tekint vissza. Első jel egy Spanyolországi sziklarajzról származik. A Cromagnoni ősember sziklarajza az Arana barlangban található, mely egy lányt ábrázol, aki méhek között lépesmézet szed egy üregből. Ekkoriban a mézfogyasztás lépestől, petéstől együtt történt. A kőkorszak óta a méz nemcsak édesítőszer, hanem különleges kultikus jelentőséggel is bír. Szertartásoknál tartósító és fertőtlenítő szerként egyaránt használták. Fontos gyógyszeralapanyag is volt. Az asszírok korából egyik ékírásos tábla mézzel készült gyógyszerek receptjeivel maradt hátra. Az ókori Egyiptomban jelentős volt a méhészkedés, melyet templomi domborművek is bizonyítanak. A piramisokban mézet és mézes süteményt találtak. Nagyobb számban ismertek méhviaszból készült szobrocskák is. Az Ószövetségben szó van a méhek gondozásáról, a méhcsaládok nap és eső elleni védelméről, a füstölésről és a méz kinyeréséről. Törvény írta elő azt, hogy a kasokat a városfalon kívül kell elhelyezni.
Az Íliászban tehát az epikus keretek között lelki történések játsszák a főszerepet. Egyén és közösség viszonya azért válik válságossá, mert a hős eltér a humánus magatartástól, és az indulati ív akkor zárul, akkor ér véget a cselekmény, amikor az emberiesség ismét érvényesül. Szerkezete arányos tagolódású. A 24 ének első harmada a görögök vereségének nyilvánvalóvá válásával ér véget (VIII. ének), a második harmad végén következik be az újabb fordulat, Patroklosz engedélyt kap a fegyver viselésére (XVIII. ének). Párhuzamok, ellenpontok teszik zárttá a művet a cselekmény, a jellemek és a hangulat terén is. Az Odüsszeia a trójai háborúból hazatérő görög hősök kalandjait elbeszélő eposz. Az Íliászhoz igazodik mind formai sajátosságaiban, mind tartamában (a folytatásának tekinthető, annak részleteit sehol nem ismétli). Szereplői az Íliász világából kerülnek ki. Odüsszeusz itt főszereplővé ép elő. A két mű társadalmi világát jelentős különbség választja el egymástól: az előbbi a törzsi-nemzetségi társadalom válságát ábrázolta, az utóbbi viszont az individuum eposza.
Szüleik megbeszélik a dolgot. Ludwig először azt javasolja, hogy a lányok legyenek az anyjuknál, nála pedig minden évben egy hónapot. Volt felesége azonban meggyőzi róla, hogy a gyerekeknek mindkét szülőjükre szükségük van. Végül újra összeházasodnak, a család újból együtt él Bécsben. Az apa elcserélte a műteremlakást a lakásuk melletti kis lakásra, ahol a közelben lehet. A két Lotti (Das doppelte Lottchen) 2007-es német animációs film Rendező Toby Genkel Producer Peter Zenk Alapmű Erich Kästner: A két Lotti (regény) Műfaj ifjúsági, dráma, vígjáték Forgatókönyvíró Rolf Dieckmann Főszerepben Céline Vogt Erna Aretz Jovita Dermota Anja Kling Robert Tillian Gyártás Gyártó Odeon Film Ország Németország Nyelv német + magyar (szinkron) Játékidő 80 perc Forgalmazás Forgalmazó Lunaris Film Bemutató 2007. május 10. 2010. január 19. (TV: Cinemax) Korhatár Kronológia Kapcsolódó film A két Lotti (1950) A két Lotti (1994) További információk IMDb A két Lotti (eredeti cím: Das doppelte Lottchen) 2007 -ben bemutatott német rajzfilm, amely Erich Kästner német író azonos című című könyvének 3. filmadaptációja.
"Melyik könyvet olvasnád szívesen eredetiben? " A facebook oldalamon közzétett kérdésre, Eric Kästner: A két Lotti jött válaszként. Megígértem, hogy ezzel kapcsolatban készítem a következő ajándékanyagot. Ez most egy szövegértési feladat. A jövőben is tervezek hasonló kérdéseket az oldalon, ezért ha szeretnéd, hogy a te javaslatod alapján készüljön a következő anyag, akkor kövesd Facebook oldalamat. :) Kattints ide a Két Lotti-ról szóló ajándékanyagért! Anikó Írta 2020. október 1.
Összefoglaló A gyermekregény címszereplője két kislány, akik a megtévesztésig hasonlítanak egymásra. Ez a tény nem kis zavart okoz a történetbeli Bühl-tavi üdülő tanárai és diákjai és a nyaraló gyerekek körében, ahova a két új vendég megérkezik. A feltűnő hasonlóság titka az, hogy Luise és Lotte ikertestvérek. De ezt hogyan is gyanítaná a szigorú Ulrike kisasszony és a többi gyerek, ha a két bájos kislány sem tud róla. A szüleik elváltak és a gyermekeiken megosztoztak. Természetesen a feltűnő hasonlóság titkát nem csupán a tábor lakói nyomozzák. Az ikerpár elhatározza, hogy összebékítik szüleiket, erre a célra legalkalmasabbnak a szerepcsere ígérkezik. Ilyen megfontolások után Lotte érkezik meg Bécsbe a karmester papához, Luise pedig Münchenbe, édesanyjához... A könnyes-vidám történet évtizedek óta a gyermekirodalom sikerkönyvei között szerepel. Kästner romantikus meséjében kaland és líra ötvöződik; a 8-10 éves gyermekolvasóknak - elsősorban kislányoknak - igényes időtöltést kínálva. Erich Kästner gyermekkönyveinek új kiadásai már ezzel az új arculattal jelennek meg.
A forgatókönyvet Rolf Dieckmann írta. Az animációs játékfilm rendezője Toby Genkel. A mozifilm az Odeon Film gyártásában készült, a Lunaris Film forgalmazásában jelent meg. Ez a filmadaptáció volt a regény harmadik megfilmesítése. Műfaja filmvígjáték. Korábban már két film is készült, valós díszletekkel és élőszereplőkkel, 1950-ben egy fekete-fehér, és 1993-ban egy színes. Azokkal ellentétben itt a díszletek, valamint a szereplők rajzzal készültek. Németországban 2007. május 10-én mutatták be a mozikban, Magyarországon 2010. január 19-én a Cinemax-on vetítették le. Cselekmény [ szerkesztés] Szereplők [ szerkesztés] Szereplő Eredeti hang Magyar hang Leírás Luise Céline Vogt? Az egyik főszereplő, Lotte ikerpárja. Lotte? A másik főszereplő, Luise ikerpárja. Pepike – Az ikrek kiskutyája. Anya Carin C. Tietze? Apa Andreas Fröhlich? Irene Gerlach Anja Kling? Muthesius asszony Inra von Wangenheim-Zeise? Dr. Strobele Wolfgang Völz? Resi Jovita Dermota? Ulrike kisasszony Antonia von Romatowski?