Felkészültek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatására. 7. 1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák 7. A programtervező informatikus a) tudása - Ismeri az informatikai szakterület tudásanyagát megalapozó általános és specifikus matematikai, számítástudományi elveket, tényeket, szabályokat, összefüggéseket, és eljárásokat. Programtervező informatikus BSc nappali és levelező tagozat, államilag finanszírozott és költségtérítéses formában | Informatikai Intézet. Az érintett területek: analízis (kalkulus), numerikus analízis, diszkrét matematika, lineáris algebra, operációkutatás, valószínűségszámítás és statisztika, logikai alapok, számításelmélet, algoritmusok tervezése és elemzése, automaták és formális nyelvek, mesterséges intelligencia alapjai. - Ismeri és érti az informatikai szakterület legfontosabb általános elméleteit, összefüggéseit, tényanyagát és az ezekhez szükséges felépítő fogalomrendszert, különösen az alábbi területeken: a programozás módszertani alapjai, programozási nyelvek, fordítóprogramok, alkalmazások fejlesztése, programozási környezet; számítógép architektúrák, operációs rendszerek, számítógépes hálózatok, osztott rendszerek, az adatbázisok elméleti alapjai.
vállalati információs rendszerek tervezésére és készítésére valamely korszerű modellező eszköz segítségével; döntéstámogató rendszerek tervezésére, készítésére, működtetésére; szakértői rendszerek fejlesztésére és működtetésére; az informatika formális modelljeinek alkalmazására; multimédia alkalmazások tervezésére, fejlesztésére és működtetésére. Elhelyezkedési esélyek és lehetőségek: Az általános- és középiskolákban a számítástechnika oktatásának egyre javuló feltételei következtében jelentősen nő azon fiatalok száma, akik érettségi után számítástechnikát, informatikát kívánnak tanulni. Ugyanez a tendencia figyelhető meg az újabb diplomát szerzők körében is. Elte programtervező informatikus tanterv. Az informatikai szakterületen belül különösen nagy a programtervező informatikus szak iránti hallgatói érdeklődés. Ugyanakkor az ilyen szakemberek iránti kereslet több éve, és várhatóan hosszú távon is, igen nagy. A dél-dunántúli régió fejlesztési feladatok végzésére alkalmas szakembereket, köztük informatikai szakembereket igényel egy igen széles szakmai spektrumban (hálózatok, információs rendszerek, termelésirányítás, logisztikai informatika, számítógépes minőségbiztosítás, számítógéppel segített tervezés, műszaki számítások, algoritmikus programozás, stb.
Információ Képzési forma, tagozat Nappali tagozat, levelező tagozat Képzési idő A képzési idő nappali tagozaton 6 félév. Levelező tagozaton a képzési idő 6 félév. A képzési idő (nappali tagozaton) átlagosan heti 25 óra. BDPK Tanító szak • Hallgatóknak • Tantervi tájékoztató. A képzés célja Programtervező informatikus BSc szak célja olyan informatikai szakemberek képzése, akik képesek szoftver orientált információs technológiai eszközök és rendszerek létrehozási, bevezetési, működtetési, szervizelési, fejlesztési, alkalmazási tevékenységét önállóan és csoportmunkában ellátni, továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusában, az MSc szinten történő folytatásához. (MSc: magister, master, mesterfokozat. Mesterképzés: a többciklusú, lineáris képzési rendszer második képzési ciklusa, amely a legtöbb esetben a BSc-re épül. ) A programtervező informatikus BSc képzés a Bolognai Nyilatkozatnak megfelelően, a felsőoktatásban bevezetésre kerülő új lineáris képzési rendszer alapszintű végzettségét adja. A Bolognai Nyilatkozat közös európai problémákra keresi a közös európai választ.
Ez a külön oldal az alábbi linken olvasható.
Programtervező informatikus BSC, Szoftvermérnök (D) specializáció, Szombathely Computer Science MSc, Digital Factory Specialization Programtervező informatikus felsőoktatási szakképzés - Fejlesztő szakirány A weboldalon "cookie"-kat ("sütiket") használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie-beállítások bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban. További információ Elfogadom
- Anyanyelvén képes szakmai szakterületi kommunikációra és kooperációra. Legalább angol nyelven képes alapszintű szakmai kommunikációra és együttműködésre. - Képes csapatban történő munkavégzés során együttműködni informatikai és más szakterületek szakembereivel. - Képes saját álláspontja kialakítására és annak vitákban való megvédésére az általános társadalmi, gazdasági és speciális informatikai kérdésekben. - Képes a szakmai információforrások használatára, a megoldandó problémához szükséges ismeretanyag megkeresésére. Meglévő ismereteire alapozva hatékonyan sajátít el új technológiákat és paradigmákat. - Képes informatikai tudását az elsajátított matematikai, számítástudományi elvek, tények, szabályok, eljárások alapján folyamatosan fejleszteni. c) attitűdje - Vállalja és hitelesen képviseli informatikai szakterülete szakmai alapelveit. - Nyitott a képesítésével, szakterületével kapcsolatos szakmai, technológiai fejlődés és innováció megismerésére és befogadására. - Fontosnak tartja az informatikai szakmai eredmények közvetítését szakmai és nem szakmai körök számára.
A második, nemzetközi tapasztalatokkal foglalkozó panel előadói Bernd Fabritius Kisebbségügyi és határon túli németekért felelős kormánymegbízott; Milan Ján Pilip, a Határon Túli Szlovákok Hivatalának elnöke; Arno Gujon, a szerb Külügyminisztérium a régió diaszpórájával és szerbjeivel való együttműködés igazgatóságának igazgatója, Milan Bošnjak, a Határon Túli Horvátok Állami Hivatalának tanácsadója és Vincze Loránt, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának elnöke voltak. Bernd Fabritius kitért a közel harminc évre visszanyúló előremutató együttműködésre a német és a magyar állam között a nemzetiségek támogatására, azon belül is kiemelten tekintve a fiatalok oktatására és a hagyományok ápolására. Hasonló törekvést nevezett meg Milan Ján Pilip, a Határon Túli Szlovákok Hivatalának elnöke is, hozzátéve egy egyedülálló, a mindenkori szlovák kormány által támogatott, kétévente megrendezésre kerülő tematikus szlovák világtalálkozót, amelynek célja egy közös dialógus megteremtése a külföldön élő szlovákokkal.
A dákoromán, illír, pánszláv elméletek egyik veszélye, hogy történelmileg akarja megalapozni azt az elképzelést, hogy képviselőiknek több joguk van a nemzeti létre. A másik veszély az a lehetőség volt, hogy az udvar felhasználja őket a magyar törekvések ellen. A korszakban a nagy reformkérdéseket nem sikerült megoldani. Az Ombudsmanhelyettes - NJBH - AJBH. A társadalom modernizálása elmaradt, akárcsak a nemzetiségi kérdés megoldása. A feszültség akkor jutott a csúcspontra, amikor összefogásra, egységre lett volna szükség. Száray Miklós: Történelem III., Nemzeti Tankönyvkiadó, 2007 Kosáry Domokos: Újjáépítés és polgárosodás 1711–1867 (Magyarok Európában III. ), Háttér Kiadó, Budapest, 1990
A 127 nemzetiségi önkormányzat által fenntartott köznevelési intézmény közül 82 német nemzetiségi, azonban találkozunk 12 román, 9 szerb, 9 szlovák, 6 horvát, 5 szlovén, 2 görög és 2 roma intézménnyel is. A fennmaradó 5 nemzeti kisebbség többnyire szétszórtan él az országban, így esetükben a köznevelési intézmény fenntartása nem reális. A legutóbbi népszámlálás (2011) adatai alapján egyértelműen a cigány kisebbség él legnagyobb számban Magyarországon, 315. 583 fővel. Őket a németek követik 185. 696 fővel, majd a románok 35. 641, szlovákok 35. 208, illetve a horvátok 26. 774 fővel. 10. 000 fő, vagy az alatti számban csökkenő sorrendben szerbek, ukránok, lengyelek, bolgárok, görögök, ruszinok, örmények és szlovénok élnek Magyarországon. Ha összevetjük a nemzetiségi önkormányzatok által fenntartok köznevelési intézmények számát a nemzetiségiek népességén belüli számával, a legszembetűnőbb, hogy a cigány kisebbség a nemzetiségi köznevelésben mennyire alulreprezentált. Azonban fontos kiemelni, hogy a közel 316.