A történelemkönyvből megismert karakterek itt nagyon is élnek, és a dialógusok homogenitása ellenére meglepően valóságosak. Mindenképpen újra kell majd még olvasnom a genezis-történethez kapcsolódó mitológiát is: ezeknek a különféle kultúrkörök köré fonódó allegóriáival még nem igazán tudok mit kezdeni. Értem én, hogy ezekkel a képekkel rengeteg misztérium írható le az anyag tartományában is, de mit tegyek, ha egyszer elfáradok és elveszítem a koncentrálóképességemet, amikor ilyesmiről esik szó… Márpedig ez ezoterikus körökben gyakran előfordul – és most "ezoterikus" alatt nyilván nem a három fillérért bárki számára elérhető közhelygyűjteményekről beszélek, amelyek természetüknél fogva eleve csak "exoterikusak" lehetnek. Beavató könyvként szokták aposztrofálni, mégis csodálkozva fedeztem fel, hogy a Vörös Oroszlánról vagy szórakoztató irodalmi alkotásként, vagy mágikus üzenetet közvetítő szimbólumrendszerként illik beszélni. Én azt gondolom, a kétféle értelmezési tartomány egymás nélkül nem létezik: a tartalom és a forma összhangja minden egyes regény, játékfilm vagy festmény esetében megkívánja, hogy egyszerre tárgyaljuk a (mélyebb, esetleg több szinten értelmezhető) üzenetet, és természetesen azt a művészi keretet és kommunikációs csatornát, amelyen belül mindez megnyilvánul.
© 2002-2022 Programmagazin Kiadó Kft. Szepes Mária könyvét Gresó Nikoletta táncos, pilates-tréner ajánlja. Ez az a könyv, ami biztosan meg fogja találni az olvasóját. Én egy ismerősömtől kaptam kölcsön, elkezdtem olvasni, de abbahagytam. A feléig úgy éreztem, nekem van írva, ám egyszer csak megrémítettek a saját életemmel való egyezések, és hogy más dimenziókban kezdett el kutakodni bennem. Nemrég megint hozzám került, és most nem tudtam letenni. Egy férfiról szól, aki egy bűn miatt visszaemlékszik az életére. Egyrészt az ő, többszörösen újjászülető személyisége áll a középpontban, amit én egy élet fejlődési szakaszaiként értelmeztem. Másrészt az alkimizmus a fő szál, hiszen a gyilkosság a Vörös Oroszlán, az örök élet itala miatt történik, amiről nem is tudjuk pontosan, hogy micsoda. Számomra egy jelzés, hogy figyeljünk az életünkre, mert utólag kiderül, nincsenek véletlenek. Aki nyitott magára, és kíváncsi, miért vagyunk a világon, a könyvből számos választ kap kérdéseire. Szepes Mária: A vörös oroszlán (Édesvíz Kiadó, 2008) Milyen inspirációkat és nehézségeket jelentett a családi háttér, és merre vezet Fülöp saját útja?
Nagy-nagy szeretettel köszöntöm születésnapja alkalmából a csodás művészt, az ünnepelt színésznőt, a fantasztikus magánembert, kollégát, barátot és szellemi társat, akit egy egész ország ismer és szeret. Nagyon szép születésnapot, jó egészséget, boldogságot és hosszú életet kívánok a Szepes Mária Alapítvány és a magam nevében. " – Bodor Böbe, színész, a Vörös Oroszlán darab rendezője A vörös oroszlán A Vígszínház 2011. március 18-án mutatta be Szepes Mária: A vörös oroszlán c. regényéből színpadra átírt monodráma változatát Venczel Vera előadásában. Az előadás nagyon komoly sikerszériát ért meg, óriási szakmai és közönségsikert tudhat magáénak. Az előadás a művésznő nagy visszatérése és jutalomjátéka. Az előadás létrejötte során a művésznő megmutatta, hogy nem csak kimagasló tehetségű színésznő, de fantasztikus és rendkívüli tulajdonságokkal rendelkező ember, bölcsességgel és elképesztő szellemi frissességgel megáldott utánozhatatlan egyéniség. Szepes Mária tanítványaként mély baráti kapcsolatot ápolt az írónővel.
Lelkének gyötrelmes sodródása után születik újra.... Ötödik életének végén köszön el tőle az olvasó. Eredeti név: A VÖRÖS OROSZLÁN Kiadás éve: 2016 Oldalak száma: 414 oldal Kötésmód: keménytábla, védőborító ISBN: 9789635289837 EAN: 2019100014808 Oldal frissítés: 2022. febr. 22.
"Korát nem tudtam volna megállapítani. Nem volt öreg. Arca keskeny, finom vágású és teljesen ránctalan. De fiatal sem volt. Nem tudom meghatározni, miért, ez a szó egyáltalában nem fejezte ki őt. Inkább időtlen, jelenben lévő állandóság tükröződött róla. (…) Szavaim elől elsiklik a lényeg, amely őt megjeleníthetné. Hogyan fejezzem ki például szemének derűs, átható, ismerős, a szellem legmélyéről visszhangot idéző pillantását?! Egy másodpercig sem volt idegen, anélkül, hogy kapcsolatunk keletkezését és mibenlétét ismertem volna. " "A külső túlságos bizarrsága mindig a többi teremtmény fölé való kerekedés vágyából fakad, akár a fokozott luxus, akár annak ellenkezője felé hajlik. " "Az emberek, akik a mulandóság farsangján összeakadnak egymással, maskarát viselnek, és az álarc alatt sokszor nem ismernek rá saját testvérükre sem. Aki azonban tudja, hogy legjobb barátja, rokona, szellemének kedves, régóta nélkülözött társa az, akivel egy idegen test rövid időre felöltött jelmezében találkozott, nem törődik a külsőséggel, és csak a lényeget, az ősi valóságot szolgálja a másikban. "
Hogy ihletet nyerjek az alkotáshoz, ahhoz általában kicsit elmerülök az adott történelmi korban és regényben. Ez egy happy enddel végződő történet, amely azt bizonyítja, hogy összefogással, megfelelő érzelmi töltöttséggel, hazaszeretettel még a kilátástalannak tűnő dolgokat is véghez lehet vinni. Jövőre pedig Petőfi-év lesz, és én imádom a költészetét. A lánglelkű költő szerepe vitathatatlan a magyar irodalomban. Ő egy csillag. Szeretnék egy válogatást készíteni a költeményeiből. Szarka Gyula zenész, zeneszerző, a Ghymes együttes alapító tagja. A mátyusföldi Királyrévben nőtt fel, de már hosszú évek óta Nádszegen él. Kis korától foglalkozik zenével, nyitrai főiskolai évei alatt alapította meg a Ghymes zenekart, amivel azóta a Kárpát-medence minden táján sikert aratnak. 2004-ben jelent meg első szóló- lemeze Alku címmel. Azóta számos albummal, köztük gyermeklemezekkel is jelentkezett. Az utóbbi években színházi művek zeneszerzőjeként is ismertté vált, mint amilyen a Zenta 1697 rockopera.
Töltsd le alkalmazásunkat Töltsd le alkalmazásunkat
– Mindez hogyan valósul meg vizuális alkotótársai, Tiziano Santi és Giuseppe Palella díszlet- és jelmezterveiben? – A színpadi teret leginkább egy kalendárium fehér lapjaihoz tudnám hasonlítani, amit a szereplők írnak tele a kor karaktervonásaival. A múlt, a jelen és a jövő kronológiai átmenetét három szoba jeleníti meg. A szereplők úgy sétálnak ezekben a terekben, mintha lenne átjárás a különböző idősíkok között. Coigny grófné és udvara a jelent ábrázolja, a forradalmárok kopott szobája a jövőt, akik átveszik az uralmat a múltba taszított arisztokratáktól. A cikk eredetileg az Opera Magazinban jelent meg. – Korábbi munkáihoz képest mi jelenti a legnagyobb kihívást az Andrea Chénier színpadra állításában? – Giordano operája kivételesen összetett a szereplők számát, az érzelmek, a szándékok áradatát, a karakterek mozgását illetően is. Sokszor pár pillanatra tűnik csak fel egy karakter, a képzeletünkre bízza a szerző, hogy két felvonás között mi történt velük. Az álarcosbállal összevetve, mind zeneileg, mind szövegileg jóval kevésbé koherens, nélkülözi az idő, a tér, a cselekmény egységét.