A makói József Attila Múzeum állandó és időszaki kiállításokkal, szabadtéri néprajzi kiállítással, kút-múzeummal várja az érdeklődőket. A Küzdelmes évszázadok c. tárlaton a város története ismerhető meg berendezett piaci, paraszti, nemesi és polgári enteriőrökkel gazdagítva. Emlékkiállítás tiszteleg a helyi születésű Galamb József, a Ford T-modell tervezője munkássága előtt egy működőképes, 1919-es autóval. Az udvar első részén kapott helyet a putri, a városszéli szegények lakóépülete, mellette három gabonáskas, kettő hambár, egy kotárka (góré) és egy deszkahambár látható. A hátsó udvaron először két műhelybe nyerhetünk betekintést. A kovács- és a bognárműhely nem véletlenül kerültek közvetlenül egymás mellé, hiszen a két mesterség (és céheik) a történelem során is összefonódtak. A műhelyekbe belépve megszemlélhetjük a kovácsok, valamint a bognárok legfontosabb munkaeszközeit; láthatjuk, milyen szerszámokkal dolgoztak, milyen eszközöket készítettek. A műhelyekre merőlegesen helyezkedik el a Hagymásházként elnevezett épület, amelyben múzeumunknak a hagymatermesztést bemutató állandó kiállítása kapott helyet.
Kesztner Zoltán és Könyves-Kolonics József korabeli szobabútoraival van berendezve. Hagymás ház a makói József Attila Múzeum udvarán A világhírű makói hagymatermelést a múzeum skanzenjében erre a célra épített kertészház mutatja be. A konyhában a gömbölyded alakú, bronzvörös héjazatú, fehér húsú, csípős ízű, jól tárolható, magas beltartalmi értékű makói hagymafajtát ismerhető meg. A konyha belső részében egy dioráma az egykori hagymapiacot villantja föl. A tisztaszoba a 20. század elején használt bútorokkal van berendezve. A hátsó két helyiségben a sajátos makói hagymatermesztés munkamenete és eszközeit láthatók. A kiállítás alsó vonulatában a hagyományos, népi hagymatermesztés folyamatát, fölső fríz-szerű fényképsorozatában a gépesített hagymaművelést mutatja be. Első évben magról apróhagymát, a másodikban apróhagymáról étkezési hagymát, a harmadikban maghagymáról hagymamagot állítanak elő. Láthatók a jellegzetes föld megmunkáló hagymás eszközök: a rövidnyelű hagymakaparó, a tolókapa, amelyet dikkelőnek neveznek; a szedésnél használják a hagymaásót, szedőrostát és a különböző földrostákat; a dughagyma osztályozásra rázó, tolós és forgatós rosták terjedtek el.
Kihirdették A mindenséggel mérd magad! diák-alkotói pályázat eredményeit is a múzeumban. A beérkezett pályaművekből ráadásul kiállítás is nyílt. Szikszai Zsuzsanna múzeumigazgató beszédében elmondta, hogy szerették volna, ha közelebb hozzák a fiatalokhoz az irodalmat, a verseket és magát József Attilát. Azért választották ezt a módját, mert a képzőművészet által mindenki a saját nyelvére formálhatja ezeket a sorokat. A majdnem 300 beérkező alkotás elbírálása nehéz volt, de végül megszületett az eredmény. Több makói és térségi intézmény is részt vett a versenyen, közülük is kiemelkedő a Makói József Attila Gimnázium, hiszen onnan 144 alkotás érkezett. Az Espersit-ház udvari koszorúzáson, illetve a díjátadón a JAG végzős diákja, Inokai Máté szavalt. Elmondása szerint nagyon szereti József Attilát, de csak úgy, mint Adyt, nehéz megérteni, fel kell hozzá nőni. – Azért jó, hogy sok költőről tanulunk így 12 éven keresztül, az érettségéiig, mert megkedveltetik az irodalmat, meg kialakul egy olyan hazaszeretet, egy olyan magyarságtudat, ami szerintem a mai világban nagyon fontos – tette hozzá.
Az Espersit-ház a makói múzeum irodalmi kiállítóhelye. Nevét Espersit Jánosról, a Nagyszentmiklóson született ügyvédről, politikusról, lapszerkesztőről kapta, aki az irodalmi élet és művészetek mecénása volt. Az Espersit-ház 1898-ban épült klasszicista stílusban; az irodalmi emlékmúzeum 1979-ben nyitotta meg kapuit. A paraszt-polgári gazdaházat 1898-ban Szabó Sámuel nagygazda építtette, Espersit János tizenhét évig (1912 és 1929 között) tőle bérelte az egész házat. Az épületben működő kiállítóterem korabeli kéziratokkal, könyvekkel, fényképekkel, festményekkel és berendezési tárgyakkal fogadja a látogatókat. Bemutatja Espersit János1848-as szemléletű baráti körét, Juhász Gyula és Móra Ferenc makói kötődését. A múzeumban megismerhető József Attila költői pályájának kezdete is. Az épület folyosóján a Makói Művésztelep alkotóinak műveiből összeállított állandó tárlat tekinthető meg. A Kocsis Imre által készített Espersit-emlékfal a korabeli értelmiség gondolatait, közéleti szerepkörét mutatja be.
A múzeum rendelkezik még természettudományi (96 db), foto (7000 db), adattári (3000 db) és történeti dokumentációs (11 000 db) gyűjteménnyel. A múzeum korábban egy polgárházban működött, de a növekvő gyűjtemény elhelyezésére kicsiny lett az épület. Makó városa egyszerre három múzeumot épített: 1979-ben készült el az irodalmi kiállítóhely az Espersit ház, 1980-ban nyílt meg az ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban a makói hagymás ház, 1981-ben avatták föl a múzeum új főépületét. A múzeum udvarán skanzen létesült: makói hagymásház, kovács-bognár műhely, asztalos műhely, putri, hambárok, gabonáskasok kerülnek itt bemutatásra. A főépület emeletén a város történetét bemutató állandó kiállítás, a földszinten időszaki kiállítások láthatók. A múzeumi kiadványok a portánál vásárolhatók meg: a Makói Múzeum Füzetei 1952-óta jelennek meg, a Makói História című kulturális lap pedig 1997-től. Ezen kívül képeslapok, szórólapok kaphatók. A tárlatvezetésre vonatkozó igényeket telefonon 62/213-540 vagy e-mailben a címen kérjük jelezni.
A kezdetben egy polgárházban működő makói múzeum 1950-ben alakult, bár az intézmény felállításának ötlete már a 19. sz. végén felmerült és napirenden is maradt. Az 1960-as évektől a gyűjtemény folyamatosan növekedett, kialakult a helytörténeti, néprajzi, irodalmi és képzőművészeti gyűjtemény. A gyarapodó anyag elhelyezésére kicsiny lett az eredeti épület. Makó városa jóvoltából 1979-ben készült el az irodalmi kiállítóhely, az Espersit Ház, amely irodalomtörténeti emlékeknek ad otthont; a múzeum főépületét pedig 1981-ben avatták föl. Ezt követően egymás után megépültek az állandó kiállítások. A múzeum gyűjtő területe arra a tizenhat községre terjed ki, amelyek korábban a makói járáshoz tartoztak. Hagymás ház a múzeum udvarán A világhírű makói hagymatermelést a múzeum skanzenjében erre a célra épített kertészház mutatja be. Asztalos- és kovács-bognár műhely Az udvari skanzen részeként látható Papós - Szilágyi-féle asztalosműhely. Alapítója Szilágyi Sándor volt 1910-ben, özvegyét vette feleségül Papós Antal 1922-ben.
Az új integrált intézmény közös intézményvezető irányítása alá került. Az új helyzet új lehetőséget teremtett, a múzeum végre egy olyan helyi közösséghez tartozott, akik fontosnak tartják a létét, működését. 2015-től Szikszai Zsuzsanna néprajzkutató, néptáncpedagógus vezeti az intézményt. Küzdelmes évszázadok A múzeum várostörténeti kiállítása korabeli dokumentumok és tárgyak segítségével mutatja be a város múltját, sokszínű kultúráját a török pusztítás utáni újjátelepüléstől a rendszerváltásig. A látogatók megismerhetik a sokszínű felekezeti életet, a társadalmi-gazdasági fejlődést, a forradalom és szabadságharc küzdelmeit, a dualizmus évtizedeinek békés életét, az I. világháború és Trianon következményeit, a Horthy-kor életét és a II. világháború helyi eseményeit. Áttekintést ad kommunizmus évtizedeiről, az 1970-es nagy árvízről, az építkezésekről. Működőképes Ford T-modellel tiszteleg az egykori tervező Galamb József előtt, aki a város szülötte volt. Pulitzer Józsefre, a világhírű amerikai laptulajdonosra makói származásának dokumentumai emlékeztetnek.
Tyúktojással ugyanígy elvégezhető a kísérlet. Ha burgonya és tojás van egyszerre a vízben, a tojás legtöbbször előbb kezd felemelkedni (1. ábra). (Ez a tojás szikkadtságától, ill. a burgonya nedvességtartalmától is függ. ) A kísérlet "fordított irányban" is bemutatható. Miután a pohárból, amelyben a burgonyakockák, illetve a tojás úsztak, kimerítettük a sós víz egy részét, csurgassunk hozzá (állandó kevergetés mellett) tiszta vizet! Úszás lebegés merülés. Most az úszást a lebegés, majd azt az elmerülés fogja követni. A burgonyának és a tojásnak nagyobb a sűrűsége (átlag-sűrűsége), mint a tiszta víznek, ezért elmerülnek abban. (A burgonya sűrűsége valamivel nagyobb, mint a tojásé, mindkettőé 1, 1 alatt van. ) Ha vízfürdőhöz sóoldatot öntünk, akkor a folyadék sűrűsége megegyezik a tojáséval (illetve később a burgonyáéval). Ekkor figyelhető meg a lebegés. A sóoldat további adagolásával a folyadék sűrűsége már meghaladja mind a tojásét, mind a burgonyáét, ezért ettől kezdve mindkettő úszik benne. A lebegés jelensége Az úszás jelensége A kísérlet továbbfejlesztése A fentiektől eltérő méretű edények alkalmazásánál a só és víz mennyiségi arányait megtartva kell a sóoldatot elkészíteni, illetve a vízfürdőt kimérni.
Úszás, lebegés, elmerülés bemutatása - Kísérlet A kísérlet leírása Úszás, lebegés és elmerülés bemutatása a folyadék sűrűségének változtatásával. A kísérlet menete A kisebbik főzőpohárban oldjunk fel 200 vízben 71 gramm konyhasót! Az oldat a só teljes feloldódása és a folyadék letisztulása után használható, különben a zavarosság a láthatóságot korlátozza. A nagyobbik pohárba töltsünk 300 tiszta vizet, és rakjunk bele néhány darab, burgonyából kivágott, 1-2 centiméter oldalélű kockát (hasábot)! A sós vizet kis adagokban, csurgatva öntsük a burgonyát tartalmazó vizespohárba, miközben a kanállal (hurkapálcával) állandóan kevergessük az oldatot (ezzel biztosítva a sós víz egyenletes elkeveredését)! Úszás lebegés merülés ppt. Egy idő után a burgonyahasábok felemelkednek a pohár aljáról, és lebegnek. Ez az állapotuk akkor is fennmarad, ha a keverést abbahagyjuk, és a folyadék megnyugszik. A lebegés megfigyelése után folytassuk a sóoldat adagolását! Már egészen kis mennyiség bekeverése a burgonyadarabkák felemelkedését eredményezi, a teljes sóoldat beöntése után pedig jól látható az is, hogy az úszó hasáboknak kisebb-nagyobb része kiemelkedik a folyadékból.
Úszás, lebegés, merülés by Lilla Laurinyecz
Néhány hét tárolás után viszont annyi nedvesség elpárologhat belőle a héján keresztül, hogy akár úszhat is a vízen. Ha úszás közben éppen csak kibukkan egy kis része, akkor még fogyasztásra alkalmas lehet. (Mindenképpen célszerű feltörés után szagláspróbát is végezni! ) Feltételek Szükséges anyagok és eszközök: - egy szem burgonya, - egy darab tyúktojás, - konyhasó, - egy fél literes és egy negyed literes üvegpohár (laborató-riumi főzőpohár), vagy ugyanilyen méretű átlátszó műanyag poharak, - keverő kanál (hurkapálca), - mérőhenger, kétkarú mérleg. 7. osztály Fizika - Tananyagok. Magyarázat Ha a test súlya nagyobb, mint az általa kiszorított folyadék súlya, akkor elmerül, ha egyenlő vele, akkor lebeg vagy úszik. Biztonsági információk A kísérlet elvégzésénél tartsuk be az általános balesetvédelmi szabályokat! Kapcsolódó információk:
5 ProFizika Úszás, lebegés, merülés 1 rész - YouTube