Az étrend fontos tényező, befolyásolja a bélflórát. Minden baktériumtípus egy bizonyos élelmiszert részesít előnyben. Az egyiknek szénhidrátra, a másiknak fehérjére vagy zsírokra van szüksége. Ezért a táplálkozás változtatása mindig észrevehető a bél mikrobiomjában: már egy nap múlva is megváltozik a baktériumok összetétele. A bélflóra összetétele alapján háromféle embertípust lehet megkülönböztetni, de vegyes típusok is lehetségesek: 1. enterotípus: náluk a bakteroidák dominálnak, és ezek anaerobok, csak oxigén hiányában fejlódnek. A bélflóra helyreállítása - Protexin. Nem termelnek spórákat és metabolikus útjuk a fermentáció. Ez a típus magában foglalja azokat az embereket, akiknek az étrendje sok fehérjét és telített zsírt tartalmaz, akik sok húst fogyasztanak. 2. enterotípus: a domináns törzset itt a prevotella baktériumok képezik. Jól érzik magukat a sok szénhidrátot fogyasztók emberek vastagbelében. 3. enterotípus: a ruminococcus baktériumok a meghatározók. Szeretik a cukrot, és ezért azok bélrendszerében találhatók, akik szívesen esznek édeset.
Betegségek alkalmával az immunrendszerünk is legyengül. A gyógyszeres kezelések hatására könnyen előfordul, hogy a bélflóra egyensúlya felborul. A helyreállítása akár hosszabb folyamat is lehet, hogy mennyi, azt több tényező határozza meg. Meddig tart a bélflóra helyreállítása?
A méregtelenítés 3 szakaszban történik, az úgynevezett méregtelenítési fázisok. A méregtelenítés első szakaszában a citokróm P enzimatikus rendszere vesz részt, és a szervezet méregtelenítése antibiotikumok után, redukciós és hidrolízis reakciók zajlanak le, amelyek támogatják a szervezet méregtelenítését az ásványi antibiotikumok, vitaminok és antioxidánsok után. Ebben az első szakaszban a méreganyagok részben átalakulnak, és veszélyes szabad gyökök keletkezhetnek itt. A termékek átalakulása a méregtelenítés II. Hozd helyre bélflórád egészségét! Antibiotikum kúra után is hasznos. Fázisában folytatódik konjugálás, acetilezés, metilezés és szulfatálás reakcióival, aminosavak, enzimek és antioxidánsok, glutation, szuperoxid-dismutáz stb. A szervezet méregtelenítő antibiotikumok utáni III. Fázisú méregtelenítésében az oldható toxinok a fehérjékhez kötődnek, és eliminálódnak a szervezetből. Tíz étel, amely elősegíti a szervezet méregtelenítését ghise-ioan. A vér-agy a szervezet méregtelenítése antibiotikumok után az oldható toxinok megkötésével, a szövetekbe a szervezet méregtelenítése antibiotikumok után bejutásuk blokkolásával és az eliminációs útvonalakba történő transzport elősegítésével hat.
Ismertebb márkák Az ismertebb termékek, melyeket nálunk is megtalálhat.
Karikó Katalin szerint épp ezért fontos az oltás, hogy a vírusnak esélye se legyen mutánsokat létrehozni. Az oltás után megfertőzötteknél felmerült az is, hogy esetleg azért kapták el a vírust, mert nem megfelelő adagot kaptak a vakcinából. A biokémikus ezt nem hiszi, azt mondta, a klinikai kipróbálás alatt hatásos volt a jóval kisebb dózis is. Karikó Katalin elmondta még, egyelőre nem tudják, kell-e újraoltás, és ha igen, mennyi idő múlva. Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos hírekkel is szolgáló Facebook-oldalát.
Márpedig életbevágóan fontos, hogy a forgalomba kerülő vakcinák színtiszták, azaz genetikai melléktermék-mentesek legyenek. E melléktermék kimutatását végzi tehát a Dr. Lukács Noémi laboratóriumában előállított ellenanyag, más néven antitest. Ezekből az antitestekből pár gramm elég a világ összes gyógyszergyártója szükségleteinek kielégítésére, ezért a Szirákból postázott adagokat mikrogrammban mérik. A Reuters megemlíti, hogy nem csak a Pfizer, hanem a német BioNTech is vásárlója a nógrádi cégnek, amelynek alelnöke Karikó Katalin. Így tehát kijelenthető, hogy az egész emberiséget érintő koronavírus elleni oltóanyag fejlesztéséért folyó világméretű küzdelemben két magyar nőnek is elévülhetetlen érdemei vannak. "Ellenanyagaink nem csak a koronavírus, hanem elvben bármely vírus sokszorozódásának kimutatására alkalmasak. Legyőzni akkor tudjuk a vírusokat, ha ismerjük és megértettük a működésüket. A COVID-19 esetében például arra használták őket, hogy egyes gyógyszer-jelöltek gátolják-e a vírusszaporodást.
Egyelőre nem tudni, szükség lesz-e rá a biokémikus szerint. Rövid interjút készített Karikó Katalin kutatóbiológussal az az Magyar Tudományos Akadémia május eleji közgyűlésén elhangzott ünnepi előadása után. A biokémikus kérdezték az mRNS-alapú vakcinák hatásosságáról, a gyerekek és várandósok oltásáról, a vírusvariánsok elleni hatékonyságról, a harmadik oltás szükségességének lehetőségéről, továbbá egy lehetséges új variáns elleni vakcina kifejlesztéséről is. Karikó Katalin elmondta, a Pfizer/BioNTech vakcina novemberben lezárult klinikai tesztelésének eredménye szerint annak hatásossága 95 százalék fölött van. A 12–15 éves korosztály számára kifejlesztett védőoltás klinikai tesztelése, amelyet kétezer tinédzseren végeztek el, szintén eredményesen zárult, és a vakcinát az Egyesült Államokban már engedélyezték is. A biokémikus elmondta, hogy a 12 év alattiak számára kifejlesztett vakcina klinikai tesztelése is elkezdődött márciusban. Hozzátette, a Moderna is megkezdte a hat hónapos kortól adható vakcina klinikai tesztelését.