California Coffee Company 8 értékelés Elérhetőségek Cím: 1088 Budapest, Kálvin tér 12. Telefon: +36-30-4562195 Weboldal Facebook oldal Kategória: Kávézó Fizetési módok: Készpénz, MasterCard, Visa Elfogad bankkártyát? : Igen Kutyabarát hely? : Akadálymentesített?
Bár Budapesten jó kávézóból igazán nincs hiány, mégis sokan várják, hogy nyugati útjaik során megismert nagy nemzetközi kávézóláncok helyi üzleteiben élvezhessék a kávékülönlegességeket. A budapesti üzlethelyiségek piacán is visszatérő téma ezen láncok megjelenése. A mára 39 országban több mint 13, 000 üzletet magáénak tudó Starbucks budapesti nyitásának híre többször is felreppent, ám ez idáig megalapozatlan maradt. Ami késik, nem múlik: a régióbeli Pizza Hut és KFC éttermeket is működtető AmRest a hírek szerint megállapodást kötött az amerikai kávézólánccal, s 2008-tól talán Budapesten is szürcsölhetjük az ikonná vált sellős pohár tartalmát. Az Eston International azt vizsgálta, hogy az érzelmi szálakon kívül miért fontos a nemzetközi kávézóláncok betelepülése és hogy milyen eséllyel válhatnak a belváros utcaképének meghatározó elemévé. A McDonalds 2003-ban kialakított első budapesti McCafé-i után az elmúlt években sorra megjelentek a Starbucks koncepcióját követő láncok: például a nevében is erősen emlékeztető, négy üzletet is működtető Stardust, a California Coffee Company, amelynek a Nagykörúton és a biatorbágyi Premier Outlets Centerben is van üzlete, vagy a Múzeum körúton található osztrák Coffeeshop... Kedves Olvasónk!
A Wendy's ötlete Dave Thomastól származott, akit a városában levő Kewpee Hamburgers vállalat ihletett meg. A Kewpee olyan hamburgert árult, amelyben négyzet alakú hús volt, hasonlóan ahhoz az étteremhez, amelyet 1969-ben alapított Dave Thomas. Dave Thomas 1971-ben megnyitotta második éttermét is. 2007. március 2-án a colombusi éttermet eladta a Tim Hortonsnak. Régebben terjeszkedtek Európába, Magyarországon hét éttermet is üzemeltettek, de a későbbiekben elhagyták az európai piacot. Magyarországról 2002-ben vonultak ki. Nagy-Britanniában kétszer is jártak, először 1986-ban majd a kivonulásuk után 1992-ben, de azután újra kivonultak az országból. Források [ szerkesztés] m v sz Magyarországi gyorsétterem- és kávézóláncok Étteremláncok McDonald's • Burger King • Don Pepe • KFC • Subway • Pizza Hut • Nordsee Kávézóláncok California Coffee Company • Coffeeshop Company • McCafé • Starbucks Kivonult étterem- és kávézóláncok Dairy Queen • Dunkin Donuts • Quick • Wendy's • Gloria Jean's Coffees • Hooters
California Coffee Company - Teréz körút Budapest vélemények - Jártál már itt? Olvass véleményeket, írj értékelést! >> >> >> California Coffee Company - Teréz körút Budapest 3, 5 $ $ $ $ Hely jellege kávézó - kávéház, szendvicsbár, teázó - teaház Jártál már itt? Írd meg a véleményed! Népszerű szállások a környéken 2 éjszakás ajánlat félpanzióval 2022. 12. 22-ig Hunguest Hotel Pelion Tapolca 64. 220 Ft / 2 fő / 2 éj-től félpanzióval Vakáció 06. 15-08. 20. Waterfront Lodge Dunapataj 75. 600 Ft / 2 fő / 2 éj-től reggelivel Húsvéti ünnepek 04. 14-18. 76. 000 Ft / 2 fő / 2 éj-től félpanzióval California Coffee Company - Teréz körút Budapest vélemények Átlagos 2019. július 11. barátokkal járt itt Gyors aktuális információ a kávézóról. Mivel a barátnőm a közelben dolgozik, itt ültünk le beszélgetni hétköznap, munkaidő után. Bár van klíma, de valahogy nem jó az épület hőelosztása és szellőzése. A szemben lévő falnál a galériaszinten megfagysz, míg a többi részen fülledt, izzasztó meleg van, egyáltalán nem jár a levegő.
Legfeljebb a cukorral és a tejszínnel variáltak. A Starbucks koncepciójának lényege, hogy a klasszikus olasz eszpresszó kultúrát próbálja kombinálni a gyorséttermi gondolkodásmóddal. Vagyis a Starbucksban nincs pincér, a vendéget a pultos szolgálja ki, majd kellemes, kávéházi környezetben ülve fogyaszthatja a kávét, süteményt, vagy akár el is viheti. ("for here or to go? " – kérdezi a kávéfőző). Közben kellemes jazz szól, a CD-lemez meg is vásárolható, egyébként a New York Times-tól kávéfőző gépekig még sok minden kapható, ami a kávéval és a kávéházi léttel összefügg. Mindenütt a világon ugyanazokkal a kávéfajtákkal, lemezekkel, árucikkek találkozunk. A kialakított kávéfajták természetesen saját pörkölésűek, tucatnyi kávé keverékéből készülnek. © Stiller Ákos Budapesten már több mint ötszáz minőségi kávéház működik Míg korábban elképzelhetetlennek tűnt, hogy egy tejeskávéért ötszáz, hatszáz, sőt hétszáz forintot is elkérjenek, ma már van erre fizetőképes kereslet, és nemcsak a jómódú turisták részéről.
Mindemellett nagyon megható film a barátságról, a bajtársiasságról, a hazaszeretetről és a kötelességről: van, amiben meg lehet halni, de elfáradni soha. Ugye. Ami viszont nem tetszett, az Amerika elmaradhatatlan képmutatása: a végén a narráció, oh, istenem… mintha a Mennyországot bombázta volna a Sátán. Szabadság földje, te! A hadüzenet nélküli támadás épp oly "elegáns", mint atombombát dobni több tízezer ártatlanra. Nagaszaki és Hirosima, 1945. Négy… 4 évvel Pearl Harbor után. Néha kicsit gondoljuk tovább a dolgokat, ne álljunk meg a film végefőcíménél legyen az bármennyire gyönyörű és megható, ahogy egyébként az egész fim is az volt. (Kivéve a végén Evelyn beszéde; az a nő egy kiüresedett húsburok volt Danny-hez és Rafe-hez képest; és ő… pont ő vele kell befejezni? Ráadásul így? )
Színes, amerikai, 183 perc, 2001 Magyar cím Pearl Harbor - Égi háború Eredeti cím Pearl Harbor Rendező Forgatókönyvíró Szereplők Operatőr Vágó Zene Díszlettervező Jelmeztervező Producer Történet 1941. december 7. A második világháború fordulópontja, a történelem egyik legvéresebb csatája: a japán légierő megtámadta Amerika csendes-óceáni flottáját. A támadás számtalan áldozattal járt, hatalmas pusztítást vitt végbe: sokáig tartott, míg az amerikai hadsereg kiheverte a csapást, és felkészült a visszavágásra. Ez a film e támadás és csata története, de egyben három fiatal története is. Akik, miközben a történelem a szörnyű, véres események közepébe sodorja őket, a saját életüket élnék - azt sem könnyű. Rafe és Danny a legjobb barátok: gyerekkoruk óta együtt szeretnének pilóták lenni. Mindketten katonák, mindketten Pearl Harborban állomásoznak. És mindketten ugyanazt a lányt szeretik. A japán gépek pedig elindultak Pearl Harbor felé. Ezt írtuk a filmről: Vágott-kép – Gondolatok a rendezői változatokról 1.
Mégis ő az, aki a sok ezer katona között felrohan egy fedélzeti fegyverhez és tüzet nyit a japánokra. Mosolyognánk a dolgon, de a sztori valós. Doris Miller az első színes bőrű katona volt, aki bátorságáért kitüntetést kapott a haditengerészetnél. A film legfőbb gyengéje éppen az, amivel tarolt a tengerentúlon. Belefullad saját pátoszába, ami felülír mindent, legyen szó Hans Zimmer zenéjéről, a dialógusokról vagy az operatőri munkáról. (John Schwartzman rengeteg alsó kameraállást, még több nagytotált és sajnos óriási mennyiségű giccses látványfelvételt használ. Az "american hero" figurájától hemzseg a film, csak éppen az életszerű karakterek hiányoznak belőle. Minden alá van rendelve az Államok hősies, rettenthetetlen hozzáállásának, s ettől a műanyag szemlélettől egy idő után olyan érzésünk támad, mintha valami kedves Disney-filmet néznénk, nem pedig háborús eposzt. Bay ráadásul elköveti azt a hibát, hogy megpróbál versenyezni Spielberg mesterművével, de míg a Ryan közlegény alaptörténetét éppen a remekül megírt karakterek teszik emlékezetessé, a Pearl Harborban többnyire propaganda-alakokkal futhatunk össze, akik miatt a filmet egyedül a látvány menti meg az érdektelenségtől.
Mert az a fél óra, amelyben a Pearl Harbor elleni támadást láthatjuk, kikerülhetetlenné teszi az alkotást a háborús filmek műfajában. A japán csapás részletessége, speciális effektek arzenálját felvonultató pazar kivitelezése plasztikusan mutatja be a nézőknek, hogy milyen is lehetett a pokol azon a decemberi reggelen. Hangulatában és főleg hanghatásaiban erősen emlékeztet a Ryan közlegény partraszállására, sőt, a víz alá le-lemerülő, majd onnan felbukkanó kamera a lövések zajának élesedésével-tompulásával egy az egyben a Spielberg-filmből kölcsönzött ötlet, de a sok helyszín és a CGI-s ábrázolás (négy olyan jelenet van a támadás alatt, amely teljes egészében számítógéppel készült, egyetlen helyszín vagy kellék sem valódi benne) tökéletes alkalmazása maradandó élményt okoz. Michael Baynek itt majdnem sikerül az, ami a film egészében nem: végre látunk őszinte emberi reakciókat is. (Főleg Cuba Gooding Jr. révén. ) Ügyesen váltakoznak a japán pilóták és a földön tehetetlenül szerencsétlenkedő amerikaiak szemszögéből felvett snittek, bónuszként pedig megnézhetjük a kórházban a nővérkéket is, akik végre nem domborulataikkal, hanem munkájukkal hívják fel magukra a figyelmet.
Csak egy másik "hajós" film, a Titanic előzte meg a költségek tekintetében. Ma - több héttel a bemutató után - már eldőlt: nem ez a nyár filmje Amerikában. A filmkészítők még tettek egy nagy erőfeszítést: Tokióban 30 ezer kiválasztott, kisorsolt nézőnek egy stadionban mutatták be a némileg a japán érzékenységhez idomított melodrámát. A kasszát itt még nem készíthették el, pedig a szigetország nagyon fontos piac, egyedül itt hetvenmillió dolláros bevételre számított a cég. A végső összeg 400-450 millió dollár lehetne - vélik. A siker, az anyagi siker elmaradása nem maradt következmények nélkül: a nagy szórakoztatóipari konszern filmgyártásért felelős elnöke távozott az állásból. Pedig látszólag minden jól indult. A cég hatalmas reményeket fűzött a filmhez. A Disney elnöke személyes e-mailt küldött több mint százezer alkalmazottjának a bemutató előtt, megjósolva az elsöprő kasszasikert. Persze még nincs vége az ügynek, a világot még nem járta be a Pearl Harbor. Még bejöhet az elvárt jövedelem, még lehet anyagi eredménye a hatalmas befektetésnek és előkészítő munkának.
Óriássá növesztett alakok elégítik ki a közönség feltételezett hősigényét. A jól megírt fiktív sorsok ugyanis alkalmasak arra, hogy velük közvetítsék az örök happy end amerikai üzenetét. Washington, 2001. július
Ezúttal is hozta az átlagos szintet, vagyis teljesen felejthető volt. Josh Hartnett harmatgyenge alakítást nyújtott, nem véletlen, hogy olyan gyorsan eltűnt a süllyesztőben. Kate Beckinsale "méltó" partner volt: mintha ott sem lett volna a vásznon. Cuba Gooding Jr. és Tom Sizemore viszont néhány mondatos mellékszerepében igenis képes volt az emberábrázolásra. John Voight Roosevelt elnökként kiváló volt, jó volt újra látni Dan Aykroyd-ot. Alec Baldwin hozza saját magát, vagyis semmi különös, csak próbál dögösen belenézni a kamerába, és nagyon laza lenni. Bulvárérdekesség, hogy egy apró mellékszerepben előfordult a filmben (nem mondanám, hogy feltűnt, ugyanis nem igazán sikerült maradandót alkotnia) Jennifer Gardner, akinek akkor még fogalma sem lehetett arról, hogy néhány évvel később ő lesz Ben Affleck felesége és gyermekeinek anyja. Sokakkal ellentétben én kedvelem Michael Bayt, a saját műfajában (dögös, robbantós, hősies stb. filmek) nagyon is emlékezetes alkotásai vannak (nagy kedvencem a Bad boys és A szikla), kár, hogy mára már őt is bedarálta a hollywoodi gépezet.