Szakmakörnyezet 2020/1-2. lapszám | Dr. Dobos István | 1233 | A gyakorlatban számtalanszor fordul elő, hogy az építtető, illetve a vállalkozó nem megfelelő szerződést kötnek egymással (vagy akár a vállalkozók az alvállalkozókkal), és a szerződésben vállalt kötelezettségekkel kapcsolatban a felek között a későbbiekben jogvita keletkezik. Ezért szeretnénk iránymutatást adni egy rövid összefoglaló tekintetében az építőiparban dolgozóknak a vállalkozási szerződések legfontosabb szabályiról. Megbízási vagy vállalkozási (kivitelezési) szerződés? Szerződésminták letöltése. Legelőször is azt kell tisztázni, hogy a feleknek milyen jellegű szerződést kell kötnie egymással. A gyakorlatban számtalanszor fordul elő, hogy a felek az építési tevékenység során egymással megbízási szerződést kötnek egy-egy építési tevékenység vonatkozásában. A megbízási szerződések legfontosabb jellemzője, hogy a megbízott a rábízott feladat gondos ellátására köteles anélkül, hogy vállalná azt, hogy bármilyen eredményt elér (pl. : bármilyen épületet vagy szerelési munkát megvalósít, elvégez) az ügyben.
Az érvénytelen szerződésre nem lehet jogosultságot alapítani, és természetesen ilyen szerződés teljesítését sem lehet követelni. A fenti szabály alóli kivétel azon eset, amikor az alakiság megsértésével (pl. írásbeliség helyett csak szóban) kötött szerződés a teljesítés megrendelő általi elfogadásával a teljesített rész erejéig érvényessé válik. Abban az esetben tehát, amikor a felek a kötelező írásbeliség ellenére nem foglalják írásba a vállalkozási, kivitelezési szerződést, és valamely oknál (pl. szavatossági kifogás) fogva a megrendelő a teljesítést sem fogadja el, akkor elkerülhetetlenné válik, hogy a felek a vitás kérdéseiket bírósági úton rendezzék. A kivitelezési (vállalkozási) szerződés kötelező tartalmi elemei Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15. ) Korm. rendelet 3. §-ának (2) bekezdése szerint a kivitelezési szerződésnek a következő kötelező tartalmi elemeket kell tartalmaznia: Az építtető, alvállalkozói szerződés esetén a megrendelő vállalkozó kivitelező nevét vagy megnevezését, címét vagy székhelyét, elérhetőségét, adószámát, pénzforgalmi számlaszámát, valamint a képviseletében eljáró személy nevét vagy megnevezését, címét vagy székhelyét, elérhetőségét és elektronikus építési napló (a továbbiakban: e-építési napló) vezetés esetén az alkalmazás használatához szükséges naplóügyféljelét (a továbbiakban: NÜJ).
Annak rögzítését, hogy az építtető vagy a megrendelő vállalkozó kivitelező, alvállalkozó igénybevételéhez nem járul hozzá. A kivitelezési dokumentáció szolgáltatására vonatkozó rendelkezést. Az építőipari kivitelezés során keletkező hulladékok – engedéllyel rendelkező kezelőhöz történő – elszállítására (elszállíttatására) kötelezett megnevezését. A vállalkozói díj megállapításának alapjául szolgáló árazatlan költségvetési kiírás meglétére történő utalást, ha annak elkészítését e rendelet vagy más jogszabály előírja. Az építőipari kivitelezési tevékenység végzése során esetlegesen felmerülő pótmunka díjának elszámolási módját. Fővállalkozói szerződés esetén a teljesítésigazolás kiadására jogosult építési műszaki ellenőr, alvállalkozói szerződés esetén a teljesítésigazolás kiadására jogosult felelős műszaki vezető megnevezését. A szerződő felek erre irányuló megállapodása és a jogszabályi feltételek fennállása esetén annak rögzítését, hogy a szerződéses jogviszonyukból keletkező vitájuk rendezése érdekében igénybe vesznek-e mediátori közreműködést, illetve jogvitájukat eseti vagy állandó választott bíróság elé terjesztik-e. Az építtető nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a szerződésben meghatározott építőipari kivitelezési tevékenység ellenértékének pénzügyi fedezetével rendelkezik.
Az oktatási bezzegországként elhíresült Finnország a legutóbbi, 2012-es PISA-teszten jelentőset rontott a korábbi előkelő helyezésein: szövegértésben a másodikról az ötödik helyre, matematikából a harmadikról az ötödik helyre, természettudományokból pedig a hatodikról a tizenkettedik helyre csúsztak vissza. Közoktatás: Tíz tény a finn oktatási rendszerről – ez a titkuk - EDULINE.hu. Pasi Sahlberg, a Harvard Egyetem finn oktatásügyi szakértője szerint az eredmény ugyan nem lepte meg a finneket (mivel a saját országos felmérésük egy kicsivel korábban is ugyanezt mutatta), de mindenképpen rávilágított bizonyos hibákra, amelyeket azóta igyekeznek korrigálni. Sahlberg a szintén finn Nokia kudarcának analógiájával magyarázza az okokat. Amilyen sikeres volt a telefongyártó a mobilpiacon, olyan nagy számnak számított a finn oktatási modell is tíz éve, de mindkét esetben ugyanabba a hibába estek: nem mertek változtatni a jól bevált módszereken, és így megálltak a fejlődésben. A mostani visszaesés ellenére persze a finn példa még példaértékű marad (pláne, hogy mint azt később látni fogjuk, nem ülnek ölbe tett kézzel az eredményeket látva, ellentétben Magyarországgal, ahol a legutóbbi katasztrofális PISA-s teljesítmény óta sem történt semmi).
Mióta nyilvánosságra került az Emberi Erőforrások Minisztériumának legfrissebb keretszám-tervezete, a Facebookon... © Stiller Ákos Mióta nyilvánosságra került az Emberi Erőforrások Minisztériumának legfrissebb keretszám-tervezete, a Facebookon terjedni kezdett egy lista a finn iskolarendszer legfontosabb jellemzőiről – köztük arról, hogy az óvodásoktól az egyetemistákig senkinek nem kell fizetni az oktatásért az állami intézményekben. A finn diákok a PISA-felméréseken mindig dobogós helyezést érnek el, egy magáncég által készített friss kutatás szerint pedig egyenesen a legjobban teljesítő tanulók a világon. Hogy mi a titkuk, az kiderül a Business Insider listájáról. 1. A finn gyerekek legkorábban hétévesen kezdik az iskolát. 2. Az első hat évben nincs osztályzás, és házi feladatot is csak elvétve kapnak a diákok. Nemzetközi kitekintő - A finn oktatási csoda - 4 részes kalandtúra Finnországba - Képzések - Tempus Közalapítvány. 3. A gyerekeket nem szegregálják, a különböző képességű diákok együtt tanulnak – talán ennek köszönhető, hogy Finnországban a legkisebb a különbség a legjobb és leggyengébb tanulók között.
Miként teremti meg a megfelelő feltételeket a felfedező, élményalapú tanulás számára? Hogyan valósul meg a kooperatív tanulás, a közös tudásteremtés a foglalkozásokon? Milyen módon szerez a tanár visszajelzést a tanulók tudásáról, fejlődéséről? Miként folyik a tanárok továbbképzése? Milyen szempontokat tartanak fontosnak? Milyen szakmai támogatást kapnak a tanárrá válás folyamatában? 3) Fókuszban a diákok Hány órát tölt el egy átlagos 9. osztályos finn tanuló házi feladatokkal egy héten? Mi az oka a kiemelkedő eredményeknek? - egy finn tanár véleménye Mi történik az általános iskolai oktatás után? Finn oktatási rendszer hátrányai magyar. A középiskolai szint… Milyen a kapcsolat tanár és diák között? Hogyan használják a technológiát a tanórán? Miként történhet az meg, hogy a tanár elmegy óra közben 25 percre ebédelni, a diákok pedig önfeledten dolgoznak? Egyéni és csoportos online tanulás, közösségi tanulás – hogyan működik? Valós életben gyökerező problémák, kihívások, mint tanulási helyzetek Hogyan tudunk olyan tanulási folyamatokat teremteni, amelyek túlmutatnak az információ puszta átadásán és ehelyett arra ösztönzik a gyerekeket, fiatalokat, hogy a körülöttük lévő világot felfedezzék a saját kíváncsiságuktól hajtva, majd új tudást, új összefüggéseket, új megoldásokat teremtsenek/találjanak?
Megszólalt az előadáson a finn Pekka Peura is, aki 10 éve tanít matek-fizika szakos tanárként. Peura szerint minden emberben van motiváció a tanulásra, az iskolában pedig azt a környezetet kell létrehozni, ahol ez a motiváció előhozható és megerősíthető. A finn tanár szerint négyféleképpen lehet növelni a diákok motivációját. Olyan feladatokat adunk, amelyek se nem túl könnyűek, se nem túl nehezek. Amiről a diák azt gondolja, hogy még nem ismerős neki az anyag, de van esélye rá, hogy megtanulja. Ezzel a módszerrel figyelembe kell venni az egyéni különbségeket, ugyanis a legjobb és a leggyengébb diák tudása között 7 évnyi tanulás is lehet. Mi a különbség a magyar oktatási rendszer, és a finn oktatási rendszer között?. Ha valamelyik diák jól halad, ne tartsák vissza, nyugodtan haladjon előrébb, de aki gyengébb képességű, kapjon esélyt a felzárkózásra. Teret kell adni az önszabályozásnak, önirányításnak. Lehet jutalmazással és büntetéssel külsőleg motiválni a tanulót, de a belső motivációja ettől még nem fog megnövekedni. A belső motivációt úgy lehet ösztönözni, hogy a tanárok meghagyják a választás szabadságát a diáknak.