"A tölgyek alatt" Babérjain űlve Még élhet ugyan, Nem irígylem tűle: Hanem irjon már más, Ki fiatalabb S nem rímel a b-re Igy: "tölgyek alatt". "A tölgyek alatt" - Küldöm kritizálva: Minden sora bűn, Minden szava szálka. Nincs benne sem érzés Sem egy gondolat, Csupa üres léggömb "A tölgyek alatt. " "Ki a tölgyek alatt", Noha csúzos karral, Üstökbe nem áll Egy nyári viharral, S ha érzi szelét, már Gyáván beszalad: Hogy' is írna az jót, "A tölgyek alatt! " "A tölgyek alatt" - Felhők szeme rebben - Van-e szép, vagy kép, Vagy értelem ebben? "Felhők szeme" ilyen Csoda-bogarat Képzelni... ha cédrus, "Nem tölgyek alatt!... " "Ám, tölgyek alatt" Hiú vén poéta Megszokta nagyon Olvasni nevét a Rossz verssel, amelytől Már fű-fa szalad... Úgy ontja örökké "A tölgyek alatt. " "A tölgyek alatt" - Beteg-é, vagy alszik? A rab gólya arany jános általános iskola. - Nem oroszlány - de Szuszogása hallszik: Nosza, rugjuk főbe, Bármily fenevad, Hogy holtra gebedjen "A tölgyek alatt! "
Vagy jőjön a tenger. Az örvény Tegye lábát csontjaikra Körtáncot lejtve fölöttük... S hahotázzon rá a szikla. Mindent, mit e nemzet Tőn, gondola, érzett, Mit róla az ősz hír Évkönyvibe jegyzett, Törüljön el onnan Örökre a nemlét; És ne legyen emlék, Melyből az utókor Sejdítse, gyanítsa, Hogy itt magyar élt...! 5 Szörnyü, szörnyü...! szűnj meg, átok; Várakozz' még, elsiettél; Míg aludt, nem halt meg e nép: Hát most veszne, mikor eszmél? Nem! - Az ősök lelke lengjen Köztük, és buzdítsa őket; Az lehellje új életre A csatában elesőket. Börtön a sír: börtönünkbe Mért sietnénk többé vissza? Várjuk el, míg a szabad lég Könnyü testünket felissza. Akkor ők mibennünk élnek: Mi leszünk az a lehellet, Mely győzhetlenül kitartja A tusát a zászló mellett. És a nemzet, e derék faj, Dicsőségünk gondos őre, Multja kincs-aknái felett Élni fog örök időkre. Arany János: A dajka sírja : hungarianliterature. Ekkép énekeltek a sír jövevényi S délcegen lejték a kisérteti táncot. Dalukat az égnek morgása kiséri; És mire a végső hang is elhullámzott, Szétfoszolnak, mint a völgyi szőke pára, Melyre rátekintett a nap egy sugára.
Ti urak, ti urak, hitvány ebek! Ne éljen Eduárd? Hol van, ki zengje tetteim - Elő egy velszi bárd! Egymásra néz a sok vitéz, A vendég velsz urak; Orcáikon, mint félelem, Sápadt el a harag. Szó bennszakad, hang fennakad, Lehellet megszegik. - Ajtó megől fehér galamb, Ősz bárd emelkedik. Itt van, király, ki tetteidet Elzengi, mond az agg; S fegyver csörög, haló hörög Amint húrjába csap. "Fegyver csörög, haló hörög, A nap vértóba száll, Vérszagra gyűl az éji vad: Te tetted ezt, király! Levágva népünk ezrei, Halomba, mint kereszt, Hogy sirva tallóz aki él: Király, te tetted ezt! " Máglyára! el! igen kemény - Parancsol Eduárd - Ha! lágyabb ének kell nekünk; S belép egy ifju bárd. "Ah! lágyan kél az esti szél Milford-öböl felé; Szüzek siralma, özvegyek Panasza nyög belé. Ne szülj rabot, te szűz! anya Ne szoptass csecsemőt!... " S int a király. Arany János: „A tölgyek alatt” : hungarianliterature. S elérte még A máglyára menőt. De vakmerőn s hivatlanúl Előáll harmadik; Kobzán a dal magára vall, Ez íge hallatik: "Elhullt csatában a derék - No halld meg Eduárd: Neved ki diccsel ejtené, Nem él oly velszi bárd.
/arlóság, asszony a neved! Csak egy rövid hó: még a gyász cipő sem Szakadt el, melyben könnyé olvadott Niobeként kísérte ki szegény Atyám holttestét: s ím ő, éppen ő Férjhez megyen... Hamlet/ Csatába ment az ifju honvéd, Kemény, véres volt a csata; Tengernyi néppel küzdve, megtört A felkelők kicsiny hada; De megtartá a tért, hol aznap Élet-halálra ütközött: Mert ott esett el mind, a téren!... A honvéd is azok között. A rab gólya arany jános családi kör. Ottan feküdt a haldoklók közt, Nehéz két sebbel kebelén; Két seb... mind a kettő halálos - Egyik jobb, másik bal felén; Nyílt, éktelen, mély, iszonyú, de Már fájdalom nélkül amaz; A másik, ámbár láthatatlan, Gyötrőbb... mert a szívben van az! "Nem volna énnekem siralmas" Az ifju felnyög, felkiált - "Rövid éltemre koszorúnak Föltenni e dicső halált; S panasz nélkül fetrengenék itt, Ha eltiport testemen át Diadalra száguldanának A harci fújó paripák. Ha buzgó vérem hullatása Éretted, óh te drága hon, Nem esett volna ily hiába... Múló jegy, összedőlt romon! Ha áldozat gyanánt esém el, De nem mint síri áldozat, Mely vérrel önti bár meg a sírt, Beléje életet nem ad.
// Még a darvak hátra vannak, / Mennek ők is, most akarnak: / Nem nézi, csak hallja őket, / Mert tudja jól, / Ott fenn mi szól, / Ismeri a költözőket. // Megkisérté egyszer-kétszer: / Nem bírná-e szárnya még fel; / Hej, dehogynem bírná szárnya, / Csak ne volna / Hosszu tolla / Oly kegyetlen megkuszálva! // Árva madár, gólya madár, / Sohse nő ki tollad, ne várd, / Soha többé, fagyos télig; / Mert, ha épen / Nő is szépen: / Rossz emberek elmetélik!
Elért, ha Schmidt Mária szemén élcelődünk, mert ez hitványka és méltatlan elégtétel amiatt, amit a nézetei miatt érzünk. Elért, ha jogos haragunkban a szurikáta-effektus hatása alá kerülünk, és valamelyik hatalmasságot átkozva fizikai pusztulását kívánjuk. A legjobb emberben is lakik egy morzsányi Bayer Zsolt. De ha szabadon engedjük, még rosszabb lesz az ország. Ionesco Orrszarvú c. darabjában előbb csak egyetlen orrszarvú jelenik meg a városban, aztán egyre több, végül az emberek a többséghez illeszkedve elkezdik szépnek látni őket, és maguk is orrszarvúvá válnak. Pedig az orrszarvú ronda. Ami szép, az Radnóti: …egyszer béke lesz. Ó, tarts ki addig lélek, védekezz.! ".
Figyelt kérdés Ő nem zsidó származású, a néhai férjével ellentétben? [link] 1/7 anonim válasza: 100% Dehogyis, ő csak egy beházasodott siksze a munkásőrparancsnok ÁVH őrnagy népes pereputtyába. 2021. jún. 22. 09:02 Hasznos számodra ez a válasz? 2/7 2*Sü válasza: 100% > Ő nem zsidó származású […]? Az? Nem az? Engem nem különösebben érdekel Schmidt Mária személye, de némi Google keresgélés után nem találtam olyan objektív információt, ami alapján kijelenthető lenne a zsidó származása. Maga nem vallottam magát annak, és hirtelen nem hogy a szülei etnikai és/vagy vallási hovatartozását, de még a szülei nevét sem találtam meg, az (ön)életrajzában nincs erről információ. 09:05 Hasznos számodra ez a válasz? 3/7 anonim válasza: 100% Talán mert nem zsidó? 2021. 17:17 Hasznos számodra ez a válasz? 4/7 A kérdező kommentje: Izraeli egyetemek szoktak nem zsidó származású külföldieknek vendégoktatói státuszokat biztosítani? 5/7 anonim válasza: 100% 4 Igen szoktak. Izraelben alapból van jelentős keresztény és muszlim kisebbség.
Simon László, Gerő András, Pogonyi Szabolcs. Mai adásunkban elsőként a kárpátaljai magyarság és a nemzeti kisebbségek helyzetéről fogunk beszélgetni. Majd szó lesz arról is, hogy saját közösségi oldalt indít Donald Trump, hogy felszámoljon véleménydiktatúrával. Végül a német katolikus egyház progresszív egyházreformját vesszük górcső alá. Simon László író, főigazgató, Magyar Nemzeti Múzeum, Schiffer András ügyvéd, Pogonyi Szabolcs oktató, Közép-Európai Egyetem. Ugyanolyan valóságidegen, abszurd, utópikus világot akarnak ma ránk kényszeríteni nyugatról, amilyet korábban keletről erőltettek – mondja Schmidt Mária történész. A fennállásának huszadik évfordulóját ünneplő Terror Háza Múzeum főigazgatója a főhajtásra képtelen baloldalról, a kommunizmusban megedződött magyarokról és a nyugaton tomboló neomarxista eszmékről beszélt a Mandinernek. Tanulmányok, cikkek, egyéb publikációk Saját magyar és idegen nyelven írt kiadványok, szerkesztői tevékenység Kiállítások, múzeumok létrehozása Szakirodalmi hivatkozások
Valamint Németországban szerinte nincs manapság "sem kultúra, sem szív". Kiderül az interjúból, hogy a történész nézte az EP-választás hajrájában a csúcsjelöltek vitáját, de csak mert "kényszerítették" rá. Amikor a csúcsjelöltek azt mondták, hogy nem lehet hagyni, hogy emberek fulladjanak bele a Földközi-tengerbe, akkor neki a Beépített szépség című film azon jelenete jutott eszébe, amikor a szépségkirálynő-jelöltek mind azt mondják, hogy világbékét szeretnének. Senki nem hisz már a mainstream médiának, mert Donald Trump megmutatta, hogy mind hazudik – egy ilyen állítás is elhangzott Schmidt Mária szájából, aki szerint a magyar sajtószabadság viszont köszöni, jól van, a magyar kormány nem piszkálja, újságok azért zárnak csak be, mert haldoklik a nyomtatott sajtó. Az illiberális kifejezés igazából csak annyit jelent Scmidt szerint, hogy konzervatív. Azért előbbit használja a miniszterelnök, mert mindenki "gyűlöli a liberális pártot" Magyarországon. Kiemelt kép: Marjai János /
2015. március 5. csütörtök 09:07 2015. március 3. kedd 17:59 Megszűnt a Sorsok Házáról szóló kommunikáció a Miniszterelnökséget vezető miniszterrel, amióta Lázár János maga mellé vette főtanácsadónak Zoltai Gusztávot, a Mazsihisz korábbi ügyvezető igazgatóját – nyilatkozta Schmidt Mária, a projekt megvalósításával megbízott Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány főigazgatója kedden a Lánchíd Rádió Reggeli Hírhajrá című műsorában. Schmidt Mária a rádióműsorban azt mondta: miközben Lázár János személyes döntése volt a projekt elindítása, a szóbeli megállapodások ellenére nem kötötte meg a szükséges szerződéseket a megvalósítással megbízott közalapítvánnyal, és az anyagi forrásokat sem utalta át a Miniszterelnökség. A vita előzményéhez tartozik, hogy a hétfői Népszabadság összeállítást készített a tervezett kiállítás koncepciójának megítéléséről. A lapnak zsidó egyházi vezetők és történészek erőteljesen bírálták az anyag szakmai színvonalát. Erre reagálva, Schmidt Mária közleményt jelentett meg az intézmény Facebook-oldalán, amelyben azzal azzal vádolta Lázár Jánost, hogy "talán barátja és újdonsült tanácsadója, a vaskos pártállami múlttal bíró Zoltai Gusztáv sugalmazására, szánt szándékkal akadályozza a Sorsok Háza megnyitását, rúg fel írásbeli és szóbeli megállapodásokat, megy szembe a kormány határozatával. "
Az átadással egy olyan politikusnak állítottak emléket, aki majd egymillió magyar embert akart származása miatt kiszorítani a nemzet tagjai közül – hangsúlyozták. Közleményben reagált a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) arra, hogy szerdán átadták Kornis Gyula szobrát Vácon. A Mazsihisz szerint az átadással egy olyan politikusnak állítottak emléket, aki majd egymillió magyar embert akart származása miatt kiszorítani a nemzet tagjai közül. " Kornis egyike volt azoknak, akik hittek abban, hogy a magyar oktatási rendszerből és a magyar élet minél több területéről el kell távolítani a zsidó származású vagy zsidó vallású embereket. Kornis antiszemitizmusa felvállalt és közismert volt. Szobrát társadalmi egyeztetés nélkül állították fel. Az ötletgazda, a döntéshozó és a kivitelező érzéketlen volt mindazon magyarokra – köztük a még velünk lévő négyezer holokauszt túlélőre és családtagjaira – akik bántónak találják ezt a gesztust. Nem ez az első eset, hogy ezt tapasztaljuk " – tették hozzá.