"Bölcs a király, ha a harc mezején se felejt el ölelni, / Vénusz a csóknak örül s megnyeri Mars kegyeit. " Janus Pannonius így írt az 575 éve született Hunyadi Mátyás magyar királyról. Hunyadi Mátyás, akit a világ Matthias Corvinus, azaz Corvin Mátyás királyként is ismer 1443. február 23-án Kolozsváron jött a világra Magyarország első kormányzója, a törökverő Hunyadi János és Szilágyi Erzsébet másodszülött fiaként. Hatéves koráig anyja és dajkája nevelte, majd tanítók felügyelete alá került. Apja nem lovagnak, hanem tudósnak, papi embernek szánta őt, ezért Szánoki Gergely lengyel humanista, majd Vitéz János kezei alá adta, akik Mátyást humanista szellemben sokoldalú, érdeklődő emberré nevelték, tanították egyház- és államjogra, művészetekre és latin, cseh és német nyelvekre. Eredetiben olvasta a nagy antik írók műveit, főként a történelmi eseményekről, Nagy Sándor bátorságáról, Hannibál találékonyságáról szóló elbeszéléseket, de a humanista elveket is nyomtatásban ismerte meg. Élete a legerősebb magyar családok véres összecsapásain, külhoni raboskodáson, pestisben elhunyt uralkodókon és házassági ígéreteken át vezetett a trónig.
Hunyadi Mátyás eredeti ezüst dénárja Egyenesen a 15. századból Mátyás király ezüst pénze egy eredeti ezüst dénár, amely több mint 500 éve készült! A 15. század első felének inflációs időszakát követően I. Mátyás tett először sikeres kísérletet a magyar pénzrendszer megreformálására. Az évekig tartó előkészítés során sikerült megteremtenie azokat a jogi és pénzügyi kereteket, amelyek révén lehetővé vált az 1467. évi nagy pénzreform. A reform lényege abban rejlett, hogy a kiváló minőségű arany forintok mellett megkezdte a stabil és értékálló ezüstpénzek kibocsátását is. Azt gondolja, ilyen kedvező áron nem tehet szert egy történelmi érmére, amely ráadásul ezüstből készült? Annak érdekében, hogy minden kétségét elűzzük, megrendelése esetén I. (Hunyadi) Mátyás ezüst dénárját - csakúgy, mint a kollekció többi érméjét - AJÁNDÉK Eredetiséget Igazoló Tanúsítvánnyal és szakértő által írt háttértörténeti anyaggal együtt küldjük el Önnek. A kísérőlevélhez a történelmi és éremtani háttéranyagot Kovács Enikő, a Magyar Nemzeti Múzeum Éremtárának régész-numizmatikusa szolgáltatta.
Hunyadi Mátyásnak apja politikai csatározásaiban nemigen volt része. Bátyja kivégzését követően viszont neki szánták a vezető szerepeét, holott ekkor alig töltötte be a tizenharmadik évét. V. László megsejtette megsejthette benne az erős ellenfelet, és az István-toronyba záratta, majd érezvén a László megölése miattii ellenszenvet, Bécsbe, majd Prágába is magával vitette őt, erős őrizetben tartva. Tizenöt éves, amikor László bátyjának kivégzése és V. László király hirtelen halála után, 1458. január 24-én a pesti (rákosi) királyválasztó országgyűlésen a főpapok és a főurak megegyeztek királlyá választásában. (Podjebrád György cseh kormányzó – akit 1458-ben királlyá választottak – Mátyást csak azzal a feltétellel engedte haza prágai fogságából, hogy feleségül veszi lányát, Podjebrád Katalint. ) Ezután híveinek támogatásával királlyá tették, de még csak tizenöt éves volt, ezért az országgyűlés öt évre édesanyja testvére, Szilágyi Mihály személyében kormányzót állított mellé. Február 14-én Mátyás bevonult Budára, ahol a Nagyboldogasszony- (Mátyás-) templomban trónra ültették.
Az érmék eredetiségét továbbá Lengyel András, numizmatikával magas szinten foglalkozó szakember vizsgálta és garantálja, aki több mint 20 éves árverési tapasztalattal bír, továbbá a Pannonia Terra Numizmatika tulajdonosa és az nagysikerű Ezüstkönyv kiadványok szerzője. I. (Hunyadi) Mátyás eredeti ezüst dénárja a magyar pénztörténet egy kiemelkedően izgalmas kibocsátása, egyben a Királyok ezüst kincstára gyűjtemény kezdő eleme. A páratlan gyűjtemény előfizetőjeként igazságos királyunk több mint 500 éves ezüst dénárja kedvező áron, 19 990 Ft-ért lehet az Öné! Szerezze meg Ön is saját Hunyadi-ház korabeli kincsét! Tulajdonságok Anyag: Ezüst Átmérő: ~15 mm Tömeg: ~0, 52 g Minőség: Nagyon szép Limitáció: Történelmi jellegénél fogva limitált Előlap: Mátyás király négyelt címere Hátlap: A karján a gyermek Jézust tartó Szűz Mária A Magyar Királyság közel 10 évszázada alatt 10 uralkodóház több mint 50 királya formálta történelmünket, ezáltal gazdagítva nemzeti kultúránkat. A magyar pénzverés múltja hazánk történelméhez hasonlóan igen gazdag.
Kölcsönösen elismerték egymás cseh királyi címét, s Mátyásé lett Szilézia, Morvaország és Lausitz. Mátyás Podjebrád Katalin halála után Aragóniai Beatrixszal kötött házasságot, hogy megoldja a törvényes utód kérdését, de sikertelenül. Külpolitikáját maga irányította, az ország kormányzásában pedig titkárára és tanácsosaira hagyatkozott. A növekvő hadikiadások előteremtésében Nagylucsei Orbán volt segítségére. Mátyás megfékezésére a Habsburg és a Jagelló ház szövetségre lépett egymással, s III. Frigyes Ulászlónak adta a cseh királyi címmel járó járófejedelmi méltóságot. Erre válaszul Mátyás körbezárta Bécset. III. Frigyes – mivel a pápa sem ismerte el Ulászló választófejedelemségét – 1477-ben Mátyásnak adományozta a címet. Mátyás tovább folytatatta a háborút azért, hogy egy bécsi asszonytól született fia, Corvin János érdekében az 1463-as szerződés érvényét veszítse. 1483-ban elfoglalta tehát Alsó-Ausztriát, majd 1485-ben Bécset, s a királyi székhelyet is ide helyeztette át. Terveit nem volt képes maradéktalanul véghezvinni, mert 1490. április 6-án, Bécsben váratlanul meghalt.
A Thuróczy krónika itt nézhető meg: 1490. április 6-án meghal a király, Mátyás halála után még 150 befejezetlen Corvina volt Firenzében, ezek már nem készültek el, a király halála után két évvel a a budai másoló műhelyt is bezárták a könyvtár így lassan pusztulásnak indult. Mátyás után trónra lépő Ulászló nem értékelte a szellemi örökséget nem csakhogy bezárta a Kódex másolót, hanem bőkezűen ajándékozta az igen nagy értékű és ritka Corvinákat. A kódexeket széthordódtak a világban, nagy részük Brüsszelbe és Konstantinápolyba került. Bár Bethlen Gábor, Pázmány Péter és I. Rákóczi György is tett kísérletet a kódexek visszaszerzésére sajnos nem jártak sikerrel. A 19. század elején az volt az általános vélemény, hogy a Corvinák közül egyetlenegy sem maradt Magyarországon. Csak 1861-ben fedezte fel Rómer Flóris, hogy a győri püspöki könyvtárban van egy hiteles corvina, Flavius Blondus "Romae instauratae libri III. " műve. Magyarországon volt kétségtelenül a Ransanus-kódex is, amely ugyan Mátyás király számára készült, de halála miatt már nem vette a kezébe, a szerző hazavitte magával Itáliába, és mint Bakócz Tamásnak ajándékozott könyv került Magyarországra, majd az Illésházyak dubnici könyvtárában lappangott, mígnem Jankovich Miklóson keresztül eljutott a Széchényi Könyvtárba.
A szakirodalom és a köznyelv egyaránt leginkább sorszám nélkül, egyszerűen Mátyás királynak nevezi. Uralkodói teljesítménye már kortársai körében nagy vitákat váltott ki, az utókor történészei pedig máig sem jutottak egyetértésre. A kritikus nézet szerint Mátyás elhanyagolta a török veszélyt, és értelmetlen nyugati hódító hadjáratokra fecsérelte a rendelkezésére álló katonai, illetve az azt megalapozó, az ország kíméletlen adóztatása révén gyűjtött gazdasági potenciált. A másik nézet szerint viszont belátta, hogy az akkori Magyarország önmagában képtelen volt ellenállni a török veszélynek és ezért nagyobb államhatalom létrehozására törekedett. Eszerint felismerte, hogy korában a fejlődés Kelet-Közép-Európában a perszonáluniókba tömörült államszövetségek irányába haladt. Ezt a tervet megvalósítani azonban nem tudta teljesen, ilyen szövetségi rendszer kiépítésére utóbb csak a Habsburgok voltak képesek. Belpolitikai tevékenységének nagy eredménye, hogy választott királyként, legitimációs hiányosságokkal azért küzdve, de sikerült megszilárdítania hatalmát.
Whirlpool mosógép hiba
Jobb lehetőségek a fizetési mód kiválasztására Fizessen kényelmesen! Fizetési módként szükség szerint választhatja a készpénzes fizetést, a banki átutalást és a részletfizetést.
A haditörvényszék végül valamennyi vádlottat - Török Ignácon kívül Aulich Lajost, Damjanich Jánost, Dessewffy Arisztidot, Kiss Ernőt, Knézich Károlyt, Lahner Györgyöt, Lázár Vilmost, Leiningen-Westerburg Károlyt, Nagysándor Józsefet, Poeltenberg Ernőt, Schweidel Józsefet és Vécsey Károlyt - 1849. szeptember 26-án a katonatisztek számára megalázó kötél általi halálra ítélte felségsértés és lázadás miatt, de Lázárt, Dessewffyt, Kisst és Schweidelt golyó általi halálra "kegyelmezték". (Az időközben elborult elméjű Lenkey János elleni eljárást megszüntették, ő börtönében halt meg 1850. február 9-én). Török a kivégzése előtti éjszakán sem cáfolta meg hivatását: Vauban francia hadmérnök egyik munkáját olvasta. A kivégzéstől megmentette egy szívroham A kivégzésekre 1849. október 6-án - a második bécsi forradalom és Latour császári hadügyminiszter meglincselésének első évfordulóján - került sor. A hajnali órákban először a négy golyó általi halálra ítélt tábornokot lőtték agyon, majd a kilenc akasztófára ítélt következett.