A következő filmemben is egy bűnügyet dolgozok fel, a Léderer-ügyet. Kaptunk rá pénzt, most castingolunk, keressük a helyszíneket. Apja el akarta tántorítani a rendezéstől Fotó: Bielik István - Origo Mi van Nava Szemel izraeli írónő történetével a patkányról és a kislányról? Úgy tudom, hogy ebből is filmet szeretne csinálni. Éppen a forgatókönyvön dolgozom. A történet arról szól, hogy egy kislány a holokauszt idején egy évig él egy veremben, ahol egy patkány az egyetlen társa. Azt járja körül, hogy lényegül át a kártékonynak tartott rágcsáló olyan személyiséggé, aki átsegíti a kislányt a sok szörnyűségen. Ez is egy borzasztó történet. Édesapja nem akarta lebeszélni a pályáról? De, minden erejével el akart tántorítani a rendezéstől. Ő szenvedett a szakmától, sokan becsapták, átverték, kihasználták. Dr mengele boncolóorvosa voltam as a. Vegyük csak A tizedes meg a többiek -et, amelynek a stáblistáján apám konzultánsként szerepel, holott ő írta, és gyakorlatilag rendezte is ezt a mozit. Mindenki tudja a szakmában, de senki nem teszi helyre a dolgot.
"Nem író, orvos voltam, midőn a minden képzeletet fölülmúló borzalmakat átéltem" - szögezi le. A valóságról szól, a mű elején szereplő megrendítő nyilatkozat szerint: "Alulírott dr. Nyiszli Miklós orvos, volt - A. 8450 tetoválási számot viselő - K. Z. fogoly, e szerzésemben megjelenő művet, mely az emberiség történetének legsötétebb lapjait foglalja magában, (... ) a legkisebb túlzás és kiszínezés mellőzésével írtam meg, mint közvetlen szemlélője és szereplője az auschwitzi krematóriumok és máglyák munkájának". Dr. Mengele boncolóorvosa voltam az auschwitzi krematóriumban (ebook), Dr. Nyiszli... | bol.com. Így lett a szerző hiteles krónikása a rémtetteknek. Azt írta le, amit látott, tapasztalt, s mivel Mengele elsősorban boncolásokra utasította, Nyiszli gyakorlatilag gyilkosságok krónikáit regisztrálta. Boncolási és törvényszéki orvostani jegyzőkönyveket készített, melyeket Mengele ellenjegyzett. Sokfajta kísérlet és halálok tárult föl vagy éppen lepleződött le az orvos előtt, s így betekintést kapott a "halálgépezet" működésébe. Mindezek mellett a szerző hátborzongató realizmussal, ugyanakkor igen természetes, jó sodrású stílusban, láttató erővel vall iszonyatos élményeiről, mindama borzalmakról, amelyek az edzett kórboncnok számára is naponta, megszokhatatlan megrendülést okozott.
Hogy a kamerát csak az érdekli, ami Sault is érdekli. De ez az alkotói szándék nem azt jelenti, hogy mindent csak Saul szemével látunk. A kamera inkább Saul belső látását tolmácsolja: amikor mindenféle érzés nélkül menetel a tábor falai között, általában hátulról, csak a tarkóját látjuk, amikor azonban valamilyen vészhelyzetbe, vagy döntéshelyzetbe kerül, szemből, "kívülről" is meglátjuk az arcát. Mintha Nemes Jeles és operatőre, Erdély Mátyás csak azt akarná megmutatni, hogy az ember csak az élesebb szituációkban látja magát kívülről, máskor lefele hajtott fejjel, rezzenéstelen arccal végzi a dolgát. Saul e két állapot között őrlődik: a Sonderkommando tagjaként, a szörnyű titok tudójaként, és persze a túlélés érdekében kiürített magából minden emberit. Egy esemény azonban mégis kizökkenti a halálraítéltek közönyéből. Ez az esemény a fiú felbukkanása, aki átír minden korábbi szabályt Saul számára. Dr mengele boncolóorvosa voltam medical. Minden táborlakót, pontosabban minden más élő érdekét háttérbe szorítja a cél, hogy a fiú rendes temetést kaphasson.
Nagy tisztelője vagyok, mert az ő zenei interpretációja egyéni, izgalmas, szövevényes és nagyon emberi. Az emberi érintés fontos magának? Ezen nem is gondolkodtam, nem kérdezte tőlem még senki. Apám tanította meg a kézfogást, és azt is, hogy nézzek bele a másik szemébe. Ahogy mondta, ilyenkor egy pillanat alatt megtudod, kivel állsz szemben.
A pannó központi motívuma az 1456-os nándorfehérvári diadal (Kapisztrán János óriásira növelt alakjával, a déli harangszóra utaló templomtoronnyal és az Európát védelmező magyar karddal), de a képeken és a szalagfeliratokon az állami jelképek mellett (Szent Korona átadása, Aranybulla) nagy hangsúlyt kapnak a kulturális kapcsolatok is (a francia ciszterciták hatása, Anjou Nagy Lajos pécsi egyetemalapítása, Bercsényi francia huszárezrede és a Rákóczi indulót megzenésítő Berlioz arcképe). Supka Magdolna: A pannó (Holnap Kiadó Kft., 2008) - antikvarium.hu. Feltűnnek a szabad vallásgyakorlást kimondó 1568-as tordai országgyűlés résztvevői vagy olyan modern, világias témák, mint a reformkor vívmányai (gőzhajó, a Lánchíd, a Magyar Tudományos Akadémia épülete) és a '48-as forradalom alakjai (Széchenyi, Kossuth, Petőfi). A forrásértékű és szép reprodukciókat kiegészítik a pannó restaurátorától, Kurovszky Zsófiá tól származó, igen érdekes technikai részletek, s csak sajnálható, hogy akad értelmetlen mondat is a kötet 25. oldalán: "Esélye lehetett az Európát fenyegető legnagyobb veszély idején a múltbéli vitézi tettek közül a másfél évszázados uralom alól felszabadító magyar népnek, amely a nándorfehérvári ütközet győzelmével kivívta a kereszténység védőbástyája címet".
A 38. oldalon látható felnagyított képrészlet és az ezt elemző szerzői szöveg ellentmondásának feloldása is a szerkesztő feladata, hiszen nem a szövegben említett fiatal parasztanya fogja kezében gyermekét, hanem a mellette álló kucsmás férfi. Bár az album elkerüli a kvalitással kapcsolatos kérdéseket, és nem vet fel a mű értékelését elősegítő szempontokat, a pannóról készült képanyag alkalmas arra, hogy ki-ki meghozza saját ítéletét. Aba novák pannó panno lenci. A könyvet pedig kezelje úgy, ahogy Supka Magdolna a maga sajátos stílusában szerette volna: olyan "hírvivőnek […] a már-már elfeledett […] falképről, ( amely – DK) mint valami Noé-bárkája madár csőrében tartott olajág adjon életjelt. " Kapcsolódó cikkünk: Ibos Éva: A mi monumentalistánk / Aba-Novák Vilmos kiállítása - MODEM, Debrecen Kiadó: Holnap Kiadó, Kiadás éve: 2008, Oldalszám: 72, Ár: 4900 Ft Támogató: Iparművészeti Kollégium
Baljában irattekercset tart lelógó pecsétekkel, jobbjában kard, fején egyszerű, keresztekkel díszített aranykorona. Balján unokája, Nagy Lajos király leánya áll imára kulcsolt kézzel: megjelenése a krakkói Wawelben található síremlékét követi. Jadvigát 1997-ben II. János Pál pápa szentté avatta. 2. Báthory István (1533–1586) erdélyi fejedelem (uralkodott: 1571–1586) a ránk maradt ábrázolásokból jól ismert vörös posztóköpenyben áll, fején tollakkal díszített szőrmekucsma, jobbjában díszes kard, baljában országalma. Az egyik legnagyobbnak tartott lengyel királyként a Wawelben temették el. Horthy Miklós (1868–1957), Magyarország kormányzója (1920–1944) díszes ellentengernagyi uniformisban látható, jobbjában kardja, baljával a középkép katonaalakjaira mutat. 3. A középső képen a fegyverbarátság jelképes alakjai, a közös kardot fogó lengyel és magyar katona, mögöttük a két ország címere. A tájháttéren felismerhető a részben havas Vereckei-hágó, a frissen létrejött magyar–lengyel határ. 4. JózefPiłsudski (1867–1935) marsall (1918–1922 között lengyel elnök), tábornagyi egyenruhában.