A tűzön a nyájat is áthajtották, maguk háromszor ugrottak át rajta, hogy a boszorkányok rontását elkerüljék. A pásztorok áldozatot mutattak be, majd kezet mostak a reggeli harmatban. E hagyomány továbbélése látható a hazai állattartás szokásaiban is. Az állatok Szent György napi első kihajtásához számos hiedelem és szokás fűződött. Nagy jelentőséget tulajdonítottak annak a vesszőnek, zöld ágnak is, amellyel az állatokat először hajtották ki a legelőre. Füstöléssel igyekeztek távol tartani a rontást. Almágyon pl. a gazda a karácsonyi morzsával füstölte állatait. A nyírfa vagy rózsafaággal történő kihajtás rontáselhárító magyarázatot kapott. A jószág tűzön áthajtásának, füstölésének elsősorban rontáselhárító célja volt. Az Ipoly mentén a karácsonyi aprószentek-vesszővel hajtották ki az állatokat először a csordára. A marha kapuba fektetett láncon áthajtása országszerte általános volt, de gyakori volt a fejszén, ekevason, tojáson, ill. a gazdaasszony kötényén, kifordított szoknyáján stb. való áthajtás.
2013. április 25. 19. 27 Sárkányölő Szent György kultuszában a szkíta Hadúrhoz köthető kultuszok élnek tovább. Ünnepnapja, április 24-e fontos határnap a mezőgazdaságban. A katolikus egyház töröltette a szentek köréből Szent Györgyöt arra hivatkozva, hogy nem igazolható a léte. Ennek ellenére kultusza töretlenül él a keleti, ortodox keresztények körében, valamint a magyar hagyományban, illetve olyan népek is őrzik az emlékét, akik a szkíták utódjainak vallják magukat, de mára felvették a muszlim hitet. Szent György élete Szent György életéről és teteiről vannak korai írásos emlékek, amelyből megtudjuk, hogy a kisázsiai Kappadókiában született (ma: Törökország), királyi családból valamikor a 3. század második felében. A keleti, kaukázusi források úgy tudják, hogy a pártus Arszakida-ház sarja volt. Valószínűleg már kiskorától keresztény tanításban részesült. Leghíresebb tettét, a sárkányölést több forrás, így a magyar nyelvű Érdy-kódex is megörökítette, abban magyar népmesei forulatokat fedezhetünk fel, ami nem lehet csoda, hiszen Kisázsia nagy részén már az ókor óta kimmerek és szkíták éltek.
Közben egy marék füvet is szedtek. Ezt a tehén elé tették. A harmatos ruhadarabot pedig a tejesfazékba facsarták ki, hogy sok vaj legyen (Pócs 1964: 156). A Mura-vidéken harmatszedés közben ezt mondogatták: "Viszek is hagyok is", vagyis nem viszik el az egész hasznot, hagynak másnak is (Penavin 1988: 87). A harmatszedéssel tehát nemcsak a tejhaszon elvitelét vélték, hanem a termőföldét is. Az Ormánságból való leírás szerint: "Akinek gyenge vetése van, az Szent György napján éjfélkor menjen ki a mezőre egy lepedővel és ahol szép vetést talál, azon húzza végig maga után a lepedőt, rá a saját vetésére, hogy a harmatot rávigye, akkor szép lesz a gabonája" (Zentai T. 1983: 154). Az e nap hajnalán lepedővel szedett harmatból a kenyértésztába cseppentettek, hogy szebbre süljön a kenyér. E sokfelé ismert hiedelem mellett van olyan század eleji leírás Borsod megyéből, mely szerint a harmattal pogácsát készítettek, amit megszárítva, megsózva adtak a tehénnek, hogy jól tejeljen. Szent György éjszakáján különösen féltek a boszorkányok rontásától.
Több település van a környéken, aminek Szent György a védőszentje, ugye településeknek a neve például Balatonszentgyörgy, Szentgyörgyvár, de a közeli Szent György-hegyen is volt egy Szent György-lik, ami a sárkánynak volt a barlangja és ott lakott a sárkány a hiedelem szerint. " - ismertette Gyanó Szilvia néprajzkutató. Szent György napját varázslásra alkalmas időpontnak is tartotta a magyar néphit. Jellegzetes volt ilyenkor a harmatszedés a földeken a tejhaszon érdekében. Egyes feljegyzések szerint, akinek gyenge vetése volt és Szent György napján kiment egy lepedővel egy dús búzamezőre, ott összegyűjtötte a harmatot, majd azt a sajátjára húzta, neki is szép lett a gabonája. Emellett a rontás ellen is tettek elődeink ezen a napon. "Boszorkányos időszak Szent György-napja. Például a tejhasznot nagyon szerették ilyenkor a boszorkányok megrontani, vagy úgy általában a haszonállatot. Ezért az istállónak és az ólaknak az ajtaját, ablakát szokták nyírfaággal teletűzdelni. De még a kulcslyukba is szoktak tenni, azért, hogy ne tudjanak bejönni a boszorkányok. "
Egy leírás leírás szerint: "Akinek gyenge vetése van, az Szent György napján éjfélkor menjen ki a mezőre egy lepedővel és ahol szép vetést talál, azon húzza végig maga után a lepedőt, rá a saját vetésére, hogy a harmatot rávigye, akkor szép lesz a gabonája" A friss harmatból a kenyértésztába cseppentettek, hogy szebbre süljön a kenyér. A harmattal pogácsát készítettek, amit megszárítva, megsózva adtak a tehénnek, hogy jól tejeljen. Evés-ivás, táncmulatság zárta György napot. A pásztorok, béresek szegődtetésének ideje volt Szent György-nap, mely a következő Szent Györgyig vagy Szent Mihályig volt érvényben. A pásztorok megajándékozásának egyik alkalma is volt. Néhol a csordás előző nap végigjárta a falut. Azoktól a gazdáktól, akiknek az állatait őrizte, tojást és szalonnát kapott, és megkínálták borral, pálinkával. Izgalmas volt a kilövés! Ez a fiatalokat összepárosító szokás. A legények kikiabálták, " kilőtték" a lányok hibáit, de jobb helyeket senkit sem neveztek néven. Ez este történt, a dombon, a tűz lángjánál.
Kifüstölték vagy kiforrázták a tejesköcsögöket gyógyhatásúnak vélt füvekkel vagy ezek főzetével – kakukkfűvel, úrnapi sátorfűvel. Sok helyen e napon állítottak új köcsögfát. A ráolvasások haszna: Hogy a "szépasszonyok" össze ne bogozhassák Szent György (április 24. ) éjszakáján a lovak sörényét, előző este szentelt mákot kell az istálló köré hinteni, ezt mondva: Szépasszony, akkor fond be a lovam sörényit, ha ezt a mákot megolvastad! - Ezt a napot a néphit alkalmasnak tartotta a földbe rejtett kincsek keresésére, amelyekről úgy hitték, hogy minden hetedik évben, ezen a napon lángot vetnek. - Hittek abban is, hogy a Szent György nap előtt fogott gyíkkal megelőzhető a torokgyík, ha megkenegetik a torkukat vele. - Ezen a napon vetették el a kukoricát, babot, uborkát. - Ha a varjú nem látszott ki a búzából, jó termésre számítottak. - Úgy vélték, ha e napon megszólalnak a békák, az korai tavaszt és nyarat jósol. Máshol a Szent György nap előtt megszólaló béka esőtlen nyarat jelzett. - A Szent György nap előtti mennydörgés a bő termés előjele volt a magyar nyelvterületeken.
Erre tekintettel a rokkantsági járadékban részesülő személy után havi 100 ezer forint családi kedvezményt érvényesíthet az apa. További változás, hogy a szülőknek 2017-től már nem szükséges bírói döntés arról, hogy a felváltva gondozott gyermek után 50-50 százalékban jogosultak legyenek a családi pótlékra. Ezentúl elegendő egy közös nyilatkozat benyújtása arról, hogy a gyermek gondozását, nevelését saját háztartásaikban felváltva biztosítják. Amennyiben a szülők a nyilatkozat alapján 50-50 százalékban jogosultak a családi pótlékra, akkor a családi kedvezményt is ilyen arányban érvényesíthetik. Az adóelőleg nyilatkozattal kapcsolatban több változás is hatályba lépett január 1-jétől. A 2017. Egyetemistának jár a családi pótlék utalás. évi adóelőleg-nyilatkozaton – a magzat kivételével – kötelező feltüntetni a kedvezményezett eltartottak és eltartottak adóazonosító jelét. Amennyiben a magánszemély ezt az adatot nem tünteti fel a nyilatkozatában, a kifizető a családi kedvezményt nem veheti figyelembe. A jogosultnak a gyermek megszületését követően nem szükséges új nyilatkozatot adnia, ha a magzatra tekintettel már kedvezményt érvényesített.