Ez volt a nagy pápa 104., egyben utolsó külföldi útja. Fontosnak tartom még hangsúlyozni, hogy II. János Pál pápa vezette be, és 1992 óta minden évben éppen február 11-én, a lourdes-i Szűzanya emléknapján ünneplik ezen a kegyhelyen és szerte az egész földön a betegek világnapját. A szent pápának fontos és "szívbemarkolóan személyes" zarándokhelye a portugáliai Fatima. Évente több mint ötmillióra tehető az idelátogató hívek száma. S hogy mitől olyan szívbemarkoló ez a hely II. II. János Pál merénylője találkozna Ferenc pápával – 777. János Pál számára? A három fatimai titok közül a harmadikban szerepel "a fehér püspök" elleni merénylet próféciája. A Szentatya a harmadik titok beteljesedését látta az 1981. május 13-án, a fatimai jelenések első napjának évfordulóján ellene elkövetett merényletben, és csodás megmenekülését a Fatimai Szűzanyának tulajdonította. Így nyilatkozott erről: "Nem tudom, ki adta a fegyvert a gyilkos kezébe, de azt tudom, hogy ki térítette el a golyót, egy láthatatlan kéz, egy anyai kéz irányította. " Egy évvel a merénylet után a Szentatya Fatimába zarándokolt, hogy hálát adjon a Szűzanyának.
A merénylet idején 23 esztendős Agca Malatya tartományból, Belső-Törökországból származott, egy szegény család gyermekeként már fiatalon bűnözésre adta a fejét. A fiatalember kezdetben bankrablásokban, bolti tolvajlásokban vett részt, majd belépett a szélsőjobboldali Szürke Farkasok nevű szervezetbe, mely Törökországban számos robbantásért és merényletért volt felelős. Egyes feltételezések szerint Agca idővel a Palesztin Népi Felszabadítási Szervezet ügynöke is lett, de ezt ő fogságba esése után végig tagadta. A török férfi részt vett abban a merényletben, mely során a Szürke Farkasok megölték Abdi Ipekci baloldali újságírót Isztambul közeli otthonában. A gyilkosságot követően Agca 1979 februárjában rendőrkézre került, az év novemberében azonban megszökött börtönéből és Bulgáriába menekült, majd két éven keresztül utazgatott a Mediterráneumban. Merénylet II. János Pál pápa ellen | hirado.hu. A terrorista 1981. május 10-én érkezett egy Milánóból induló vonattal Rómába, azzal a céllal, hogy meggyilkolja II. János Pál pápát, akit már törökországi börtönében készített feljegyzéseiben is az iszlám testvériség ellenségeként és a kapitalizmus egyik jelképes alakjaként írt le.
Agca azt állította, hogy 40-50 ezer dollárt kapott a merényletért. A török férfi azt is elmondta, hogy eredetileg Olaszországban akarta megvásárolni a pisztolyt. A II. János Pál elleni merénylet 40. évfordulójára emlékeznek Lengyelországban | RomKat.ro. "De ők azt mondták, nem, valahol másutt vedd meg, Belgiumban, vagy ahol akarod. Ezért szereztem be Ausztriából a fegyvert" – mondta, anélkül, hogy további részleteket elárult volna. Agcát a pápa elleni merényletért életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, amelyből csaknem 20 évet ült le Olaszországban, majd 2000-ben Törökországba toloncolták ki, ahol egy újságíró korábbi meggyilkolásáért további tíz évet kellett börtönben töltenie. Az elmúlt években újra és újra magára vonta a közfigyelmet a pápamerényletről elmondott, olykor regényes történeteivel. Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek
1981. május 13-án a vatikáni Szent Péter téren a kurd Mehmet Ali Agca fegyverrel sebesítette meg a pápát. II. János Pál rengeteg vért vesztett, de túlélte a merényletet. Amikor II. János Pál pápa a szokásos audenciája miatt áthaladt hívei lelkes tömegén, Mehmet Ali Agca 17 óra 17 perckor négyszer is rálőtt egy 9 milliméteres félautomata pisztollyal. Egy lövés a gyomrát, egy másik egy milliméterrel a szíve mellett találta el, egy a jobb mutatóujját és egy a jobb karját. (Két járókelő is megsebesült. ) Agca ezután a fegyvert egy teherautó alá dobta, de a vatikáni biztonsági őrség főnöke, Camillo Cibin, valamint egy apáca és több járókelő megállította és megakadályozta, hogy elmeneküljön. A pápa súlyos vérveszteséget szenvedett, azonnal kórházba vitték. Egyes feltevések és a merénylő sokszor zavaros, egymásnak is ellentmondó elemeket tartalmazó vallomása szerint a bolgár titkosszolgálat, végső soron pedig a Szovjetunió állt a merénylet mögött, mivel tartott a pápával szoros kapcsolatban álló lengyel Szolidaritás mozgalomtól.
A zarándok pápa születésének centenáriumára írt sorok végén szeretném még megemlíteni azt a két magyarországi búcsújáróhelyet, ahol megfordult II. János Pál pápa, és ahol hazai, illetve a határon túlról érkezett zarándokok százezreit buzdította. 1991. augusztus 18-án, első magyarországi látogatása alkalmával Máriapócson, az azóta nemzeti kegyhelyként számon tartott zarándokhelyen imádkozott a pócsi Szűzanya-ikon előtt. Prédikációjában így fogalmazott: "A Mária-szentélyekben valóban a Fiú az, akit különösképpen dicsőítünk. Az Anya szinte teljes egészében »elrejtőzik« az ő misztériumában. Ugyanaz a lelkület jellemzi tehát Máriát, mint Jézus Krisztust, Megváltóját. " A Szentatya itt magyar nyelven elhangzott görögkatolikus liturgiát mutatott be a csodatévő ikon előtt. A világ minden tájáról idesereglett zarándokok, főként a határon túlról érkező magyarok mellett a nagy pápa anyanyelvükön köszöntötte az ukrán, a szlovák, a rutén és a román híveket is. Itt, e híres könnyező ikon előtt minden jelenlévő átélhette az Egyház katolicitását.
A merénylet után a pápa arra kérte az embereket: "imádkozzatok testvéremért [azaz Agcáért] … akinek őszintén megbocsátottam. " 1983-ban találkoztak is, és négyszemközt beszéltek a börtönben. A merénylő állítólag a találkozás végén megcsókolta a pápa gyűrűjét. János Pál éveken át tartotta a kapcsolatot Agca családjával, 1987-ben az anyjával, egy évtizeddel később a testvérével találkozott. © AFP Bár Agca azt mondta, hogy "számomra [a pápa] a megtestesítője a kapitalizmusnak", és meg akarta ölni, később összebarátkoztak, és 2005 február elején, amikor a pápa beteg volt, Agca levélben jobbulást kívánt neki. A pápa kérésére Carlo Azeglio Ciampi elnök 2000 júniusában kegyelmet adott a merénylőnek. Kiadták Törökországnak, ahol újra börtönbe került egy baloldali újságíró 1979-es meggyilkolásáért és két bankrablásért. 2010. január 18-án engedték szabadon, csaknem 29 évet töltött rács mögött.
Ez a cikk több mint 1 éve frissült utoljára. A benne lévő információk elavultak lehetnek. 2018. júl 3. 10:32 Fotó: RAS- Archív Budapest – Megszületett az ítélet másodfokon Lópici Gáspár, azaz Szilágyi István fiának ügyében. Pétert az apja ellen elkövetett súlyos testi sértésért ítéltek el korábban első fokon: 2 év fegyházbüntetést kapott, amit 3 évre felfüggesztettek. Júniusra halasztották az ukránok vb-pótselejtezőjét | hirado.hu. A másodfokú határozatról a Fővárosi Törvényszék közlemény adott ki: A Fővárosi Törvényszék 2018. július 3-án meghozott másodfokú döntésével helybenhagyta az elsőfokú bíróság által testi sértés miatt SZ. P. I. vádlottal szemben kiszabott 2 év – végrehajtásában 3 év próbaidőre felfüggesztett – szabadságvesztés büntetést. A vádlott együtt lakott idős szüleivel, de 80 éves, színész apjával 2016 decembere óta nézeteltérései voltak lakhatási és megélhetési problémák, valamint korábbi sérelmei miatt. A vitákat általában a vádlott kezdeményezte, többnyire ittas állapotban. 2017 júniusában egy délután a vádlott, miután megivott egy üveg bort, ismét felelősségre vonta az édesapját, majd közepes erővel arcon ütötte.
Az uniós bíróságot most a Fővárosi Törvényszék kereste meg azzal, hogy ez így rendben van-e, a Kúria gyakorlata összeegyeztethető-e a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló irányelvvel. Ha nem egyeztethető össze, akkor pedig lehetősége van-e a bíróságnak arra, hogy egy harmadik megoldást válasszon, vagyis azon állapot helyreállítását írja elő, amely a szerződő felek között a szerződés megkötése előtt állt fenn. Lehet ilyen ajánlást hozni, de semmissé is lehet tenni a szerződést Az Európai Unió Bírósága szerint az irányelvvel alapvetően nem ellentétes az, hogy valamely tagállam legfelsőbb szintű bírósága az irányelv végrehajtásának részletes szabályait illetően kötelező erejű határozatokat hozzon. Breaking: megvan a végső ítélet a Teréz körúti robbantó ügyében - Blikk. Az viszont hátráltathatja az irányelv érvényesítését, ha egy ilyen nem kötelező erejű olyan állásfoglalás úgy ad szabad kezet a bíróságoknak, hogy a nem garantál a teljes körű védelmet azon személyek számára, akiket a tisztességtelen feltétel következtében sérelem ért.
"Szóba sem jöhet más büntetés, mint a legsúlyosabb, tényleges életfogytiglan" – jelentette ki a bíró, miután arról beszélt, hogy hat ember, köztük egy négy és fél éves kisgyerek életét oltották ki. Szerinte csak a véletlenen múlt, hogy nem haltak meg, és nem sérültek meg többen a támadássorozat alatt. A leállíthatatlan védőügyvéd A reggel 9 órakor kezdődő tárgyalás során a tanácsvezető bíró háromszor figyelmeztette, majd végül a perbeszéd abbahagyására szólította fel az egyik vádlott ügyvédjét. Először több mint két óra után szólt rá, felhívta a figyelmét arra, hogy harmadszor mond el olyan dolgokat, amik már eleve benn vannak a másodfokú iratokban, és jó lenne, ha ezzel nem az eljárás elhúzása lenne a célja. "A védencének sem ez az érdeke" – jegyezte meg. A végső ítélet | Csubu. Az ügyvéd viszont leállíthatatlan volt, a további figyelmeztetések ellenére is egyre csak folytatta, míg végleg lekeverték, amin kiakadt, és kérte ennek jegyzőkönyvbe vételét (ami amúgy is megtörtént a bíróság szerint). A védői perbeszéd elmondásához természetesen joga volt, de az eljárási szabályok szerint ez nem szolgálhatja azt, hogy indokolatlanul elhúzza a tárgyalást, főleg, hogy a tervek szerint ma akár ítéletet is hirdethetnének.
Ezt a bizonyítékot támadta a Legfelsőbb Bíróság keddi tárgyalásán a védelem olyan, általa felkért eseti szakértő véleménye alapján, mely szerint a mikroszkopikus anyagdarabkák a büntetőeljárás során is "vándorolhattak", például akkor, amikor a szakértői intézetben kicsomagolták a bűnjeleket. Továbbá azzal is érvelt most a Legfelsőbb Bíróságon a védelem, hogy a tömeggyártásban előállított ruházati cikkekből származó elemi szálak nem tekinthetők konkrét, egyedi, Tánczos Gábor személyéhez köthető bizonyítékoknak. Végső ítélet 2020. A nagyobb közérdeklődésre számot tartó bűnügyek közül például a bolti sorozatgyilkosság ügyében jutott döntő szerephez fizikus-kémikus szakértő. Akkor, hasonlóan a körmendi gyermekgyilkosság ügyéhez, szintén hiányoztak a közvetlen bizonyítékok, így például nem voltak szemtanúk, és hiányzott az elkövetés eszköze. A bolti sorozatgyilkosság ügyében a Fővárosi Bíróság az összesen négy emberölés közül kettő vádja alól bizonyítottság hiányában felmentette Erdélyi Nándort, és csupán a csepeli kettős gyilkosságban mondta ki bűnösségét.
Sajnos utólag csak szégyenem és együttérzésem tudom kifejezni az érintettek és szeretteik felé, valamint szívből esedezem bocsánatukért. – nyilatkozta a 94 éves, visszavonult pápa. A jelentés azért hibáztatta a volt pápát, mert négy zaklatási ügy esetében is helytelen vezetői magatartásával elbukott abban, hogy megfékezze a papokat a további szexuális bűnök elkövetésében – ezért akadtak visszaeső bűnösök is közöttük, még akkor is, ha valamelyiküket el is ítélték korábban. 1945 és 2019 között Münchenben négyszázkilencvenhét áldozatot és 235 elkövetőt számolt össze a vizsgálattal megbízott ügyvédi iroda. Végső ítélet. München jelenlegi érseke, Reinhard Marx bíboros minden elődje nevében bocsánatot kért az évtizedek alatt felgyülemlő rengeteg zaklatási ügy miatt, még januárban. Benedek pápa ügyvédjei elemzési hibákra hivatkozva igyekeznek a vizsgáló ügyvédi iroda jelentésében foltot találni. Úgy vélik, nem álltak elő bizonyítékokkal arról, hogy a volt pápa valóban tudott az elkövetett szexuális bűnökről.
A szlovák állampolgárságú Jozef Rohácot tavaly márciusban, első fokon a Fővárosi Törvényszék életfogytiglani szabadságvesztésre ítélte a Fenyő-gyilkosság és az Aranykéz utcai robbantás miatt. Az ítélet szerint leghamarabb harminc év múlva bocsátható feltételes szabadságra. A végső ítélet teljes film magyarul. Portik Tamás harmadrendű vádlott 13 év szabadságvesztést kapott, mert a bíróság szerint ő adott utasítást Jozef Rohácnak Boros József megölésére - írja az MTI. Az 1998-as Aranykéz utcai robbantás ügyében Portik Tamást felbujtóként mondta ki bűnösnek a táblabíróság, Jozef Rohácot pedig mind az Aranykéz utcai robbantás, mind a Fenyő-gyilkosság ügyében tettesként ítélte el.