Mivel egyre növekszik az együttélés népszerűsége, a kutatások azt mutatják, hogy a gyerekek nagyobb valószínűséggel tapasztalják meg az együttélést, mint a szülők válását. Az együttélés káros hatásai a gyermekekre Egy 2011-es kutatás szerint a gyermekek az együttélésen alapuló háztartásokban nagyobb valószínűséggel szenvednek érzelmi és szociális problémáktól - kábítószer-használat, depresszió, kimaradás a középiskolából -, mint azokkal a gyermekek, akik ép, házasságon szerveződő családban élnek (Wilcox: "Why Marriage Matters" [2011], p. Miért káros a spam e. 1). Az egyik tanulmány (University of Texas, Austin) megállapította, hogy még ha az olyan családi különbségeket is figyelembe vesszük, mint a jövedelem, az oktatás, a faj és a családi instabilitás, akkor is igaz, hogy a házasságot nem kötött szülőkkel nevelkedett tizenévesek több mint kétszer nagyobb valószínűséggel használnak kábítószert, mint a házasságot kötött szüleikkel élő társaik. Tény az is, hogy az együttélésen alapuló családokban a gyerekek rosszabbul teljesítettek, mint az egyszülős családokban élők.
Azon gyermekek esetében, akik 12 éves korukig nem élnek folyamatosan ép családban, akiknek édesanyjuk együtt élt valamikor valakivel, magasabb családi instabilitást tapasztaltak meg (amit a háztartási struktúra átalakulási számával mértek), mint akiknek az édesanyja egyedül élt. Ennek értéke 2. 6/1. Olvasnivaló. 4 volt fehér gyerekek, és 2, 0/0, 7 színes bőrű gyerekek esetében. ("Journal of Marriage and Family" (66), February, 2004). Anne-Marie Ambert, miután több száz olyan kutatási anyagot áttanulmányozott, melyek az együttélés és a házasság társadalmi, érzelmi és pénzügyi hatásait vizsgálták a nőkre, férfiakra, gyerekekre és a társadalomra, arra a következtetésre jutott, hogy az együttélés eredendően instabil, és ezért nagy árat fizetnek a gyermekek saját testi és lelki fejlődésüket illetően. Ambert megjegyezte: "Az elköteleződés és a stabilitás áll a gyermekek igényeinek középpontjában, mégis ez a két követelmény hiányzik az élettársi kapcsolatok nagy részében" (Vanier Institute of Family, "Cohabitation and Marriage: How Are They Related?, " 2005).
ROPOGÓ ÍZÜLETEK – KÁROS-E ROPOGTATNI ŐKET? Tudtad, hogy az "alfa antilopok" a dominanciájuk fitogtatásaként gyakran ropogtatják a térdüket? Az emberek többségének sokszor nagyon szilárd elképzelése van arról, hogy az ízületek ropogtatása káros vagy hasznos… Sokan azt hiszik, hogy ilyenkor túlnyúlnak az ízületi szalagok, amivel kopáshoz vezet a gyakori kiroppantás manővere… Sokan pedig abban hisznek, hogy amikor a csontkovács "helyreteszi a csigolyát" – akkor az ízület kattanása pont az egyik legjobb dolog, ami az "elmozdult" csigolyákkal történhet. De mi a valóság? Az egészség mindenkié! Miért nincs étvágyunk ha betegek vagyunk?. Ebben a bejegyzésben ennek nézünk utána… (Olvasási idő: 2 perc…) Mi történik az ízületek roppanáskor: Sokáig a fizioterápia kínos vakfoltja volt, hogy nem tudtuk pontosan, hogy mi is történik akkor, amikor kiroppan egy ízület. Elméletek sora keringett a szakemberek között, de a hetvenes évek óta már elég jó eséllyel sejtettük, hogy roppanáskor az ízületban találkozó két csont egymással érintkező felszínei közti folyadékban keletkezhet egy vákum.
Gondolhatunk itt a háztájiban tartott baromfiaknál akár a tyúktetűre is és sok más hasonló eshetőségre is, így ha állataink nyugtalanok, fáradékonyabban, netán a keringésükben, kiválasztásukban látunk újszerűt, akkor a legkisebb eltérésnél is keressük fel a számunkra hiteles állatorvost, mert egy figyelmes gazdi vagy odafigyelő gazda már csírájában megelőzhet komoly betegségeket és problémákat. Bízom benne, hogy az általam elmesélt rövid és tanulságos eset is lesz annyira mérvadó, hogy jobban odafigyel mindenki kedvencére és nem hagyja magát lebeszélni, ha úgy látja, hogy szükséges megtalálni az okokat már a legelső jelektől.
Keress egy alkalmas időpontot a kezdéshez! Ha most éppen veszteség ért, vagy komoly családi-, munkahelyi problémáid vannak nem biztos, hogy ez a legalkalmasabb pillanat. Várd meg, amíg a feszültséggel teli időszak elmúlik, és vágj bele. Gondold végig a céljaidat! Miért akarsz leszokni a dohányzásról? A családod miatt? Egészségesebb szeretnél lenni? Írd le a céljaidat – és ha később elgyengülnél vedd elő a listát – motiválni fog. Figyeld meg mikor és miért gyújtasz most rá? Milyen érzések- gondolatok kavarognak benned? Mennyire vagy feszült? Mi késztet rá? Mit fogsz majd csinálni a rágyújtás helyett? Tüntess el a környezetedből mindent ami a dohányzásra emlékeztet: hamutartó, öngyújtó, cigaretta – mosd ki a füst illatú ruháidat. Tereld el a figyelmedet a cigaretta utáni sóvárgásról! Találj valamit, ami lefoglal: kerékpározz, túrázz, sportolj – bármilyen szabadtéri és beltéri aktivitás sikerre vezethet. A lényeg, hogy mentálisan és fizikailag egyaránt kössön le a tevékenység. Avass be másokat is a terveidbe – támogatásuk sokat jelenthet egy-egy gyengébb pillanatodban.