A 444-en tettek közzé nemrég egy videót a Fertő tavi vízitelepen zajló fejlesztésről és a hozzá kapcsolódó botrányról. A videóban megszólal Kun Zoltán, természetvédelmi szakember, Major Gyula, a Fertő tó barátai Egyesület elnöke, két érintett cölöpház-tulajdonos és Pusztai-Csató Adrienn, jogi tanácsadó is. A Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. részéről nem nyilatkozott senki, ezért a Sopron TV egyik interjújából tudhatunk meg ezt-azt a fejlesztés részleteiről. Amint azt a 444 írja: Az állam Mészáros Lőrinc cégét bízza meg egy sokmilliárdos beruházással. Láttunk már ilyet. Fertőrákoson viszont egy nemzeti parkba, természetvédelmi területre vonultak fel a gépek, hogy ott szállodát, apartmanházakat, sportközpontot és efféléket építsenek. Mindezt állami pénzből úgy, hogy azt sem tudni, ki üzemelteti majd ezeket a szolgáltatásokat. Elbontotta az állami cég a Fertő tavi cölöpházakat még a jogerős ítélet előtt | Alfahír. Sőt, ahhoz, hogy ezt megtehessék, mások partmenti házait egyszerűen elbontatják, a tulajdonosok saját költségére. Néhány korábbi cikkünk a témában: Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant?
A Párbeszéd képviselői a tó környékére tervezett állami gigaberuházás és az azt kísérő természetpusztítás ellen tiltakoztak. Nádat és cölöpöket vittek a Párbeszéd képviselői az ország legvagyonosabb emberévé avanzsált Mészáros Lőrinc budai villája elé, hogy így tiltakozzanak a Fertő tó kiemelt kormányzati beruházása ellen. Kocsis-Cake Olivio, a párt országgyűlési képviselője, Jakál Adrienn soproni önkormányzati képviselő és Gér Mihály albertirsai önkormányzati képviselő, a Párbeszéd jelöltje vett részt az akcióban. A kapunál több biztonsági őr is megjelent, de nem avatkoztak közbe. Csak annyit kértek a képviselőktől, hogy a forgalmat ne akadályozzák. A fideszes gépezet átgázolt a jogon is a Fertő tónál - Greenfo. Ahogyan arról a már többször is írt, a Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. a Fertő tó partján, a Fertő-Hanság Nemzeti Park és Fertő-táj UNESCO Világörökségi terület magterületén, Natura 2000 területen, nagyjából 60 hektáron tervez egy olyan beruházást, ahol 13, 6 hektárt építene be épületekkel és utakkal. Az állam által finanszírozandó projekt tartalmaz fedett sportkomplexumot, apartmanházat, 100 szobás négycsillagos szállodát, 880 gépjárművet befogadó parkolót, többszintes látogatóközpontot, motelt, kempinget, 850 vitorlás és 400 evezős csónak befogadását biztosító kikötőt.
A Fertő-tó és környéke világörökségi kultúrtáj címe nem kizárólagosan az épített környezetre, hanem többek között a természeti környezetre, a különösen értékes néprajzi örökségre, a kiemelkedő gazdagságú növény- és állatvilággal rendelkező, ember uralta tájra vonatkozik. A Magyar Nemzet értesülései szerint a világörökségi cím megóvásáról folyamatos volt az egyeztetés a fejlesztés előkészítése során. Az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság Egyesület pontos és részletes tájékoztatást kapott, majd a tervek pontos ismeretében kijelentette, hogy "a fejlesztési területen nem található megőrzendő épített világörökségi érték, a beruházásnál világörökségi szempontból meghatározó, védendő építészeti érték nem sérül". A beruházás az összes hazai és nemzetközi jogszabály által előírt engedéllyel rendelkezik, a helyiek támogatását bírja. A Fertő-tó partján a helyi igények a térség, sőt, az egész ország jogos igényeivel találkoztak, ezért született döntés a Modern városok programban a méltatlanul elhanyagolt tó turisztikai célú hasznosításáról és arról, hogy a magánhasználatú partszakaszokat visszaadják a magyar embereknek, hogy a part közösségi élettel teljen meg.
Ők azok, akiknek váltakozó hivatkozási alappal próbálta a kezdetektől bebizonyítani az építtető állami cég, hogy a házaiknak nincs helye többé a tavon – annak ellenére sem, hogy nem a beruházási területen helyezkednek el, így valójában érdekellentét sincs. Az 1966 óta a partszakasz arculatához tartozó házak eltávolítása egy dolog; viszonylag gyakori, hogy egy állami nagyberuházásnak útjában áll valakinek a háza, telke, ilyenkor a beruházó általában megegyezik a tulajdonosokkal a kártalanításról, és az ingatlant kisajátítják. A cölöpházaknál azonban ilyesféle megegyezés fel sem merült: hiába vásárolták többen sokmilliós összegekért az épületek bérleti jogát, az állam még azt sem ismerte el, hogy ingatlanokról van szó, holott ingatlanadót kellett fizetni utánuk a korábbi években (az ügynek ezt a részét korábban itt jártuk körül). Kártérítés helyett az állami azt mondta ki, hogy még a cölöpházak eltávolítása is a tulajok kötelessége a saját költségükön. Cölöpházak Fertőrákoson Fertő tó Zoltan Tarlacz / Shutterstock Néhányan beleálltak A magántulajdonosok eleinte egységesen tiltakoztak a bontás ellen, a jogi képviseletüket ellátó ügyvédek szerint azonban fokozatosan ledarálta őket a hosszan húzódó, reménytelennek látszó eljárás.