Vagyis, például Beluszky értelmezésében a Budapesti agglomeráció az egyetlen (funkcionális értelemben vett) település, hiszen például az Érden lakó embercsoport többsége Budapesten találja meg a munkahelyét, Budaörsre jár bevásárolni, és talán a mogyoródi aquaparkban piheni ki a hétköznapok fáradalmait. Ebben az értelemben, ez a definíció támadhatatlan, alkalmazása mégis számos gyakorlati problémát vet fel. Bármennyire is egységesek ezek a terek funkcionális értelemben, azért még a formális választóvonalak szétszabdalják őket. Kistérségek - fogalom meghatározás, jogszabályi háttér | Térport. A települések közigazgatási határai nem csak önálló statisztikai egységekre bontják e csoportokat, hanem számos, a funkciókra is visszaható következménnyel bírnak: befolyásolják a közszolgáltatások igénybe vételét, a közlekedés szervezését és még számos más paramétert. A következő, gyakran idézett meghatározás Tóth Józseftől származik, aki 1981-ben publikálta megközelítését a tetraéder-modellről. Újszerű megközelítésében a település egymással dinamikus kölcsönhatásban álló természeti (környezeti), társadalmi, gazdasági, valamint infrastrukturális (műszaki) szférák rendszere.
A jogszabály mai napon ( 2022. 04. 08. ) hatályos állapota. Települések közigazgatási határai. A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik. Jelen dokumentum a jogszabály 1. weboldalát tartalmazza. A teljes jogszabály nyomtatásához valássza a fejlécen található nyomtatás ikont! A kistérségnek mint területi egységnek a területfejlesztés, a közigazgatás és a statisztika jövőbeni igényeihez igazítása, a települési önkormányzatok területi besorolásukra vonatkozó igényeinek figyelembevétele, valamint a kistérségi lehatárolások hosszú távú stabilitása érdekében - az Európai Unió statisztikai területi egységeire vonatkozó szabályozásra tekintettel, e szabályozás elveit alapul véve - a Kormány a következő rendeletet alkotja: 1. § * (1) A kistérség területfejlesztési-statisztikai területi egység, amely a közigazgatás területi feladatainak ellátásához szükséges illetékességi területek megállapításának is alapja. (2) A területfejlesztési-statisztikai kistérség (a továbbiakban: kistérség) földrajzilag összefüggő területi egység, amelyet a hozzá sorolt települések teljes közigazgatási területe alkot, továbbá amelynek határai e települések közigazgatási határai által meghatározottak.
További, az EU regionális politikájában hivatalossá tett, nem alkalmazott egységek a lokális I. és II (LAU I, LAU II), melyek Magyarországon az alábbiak: Lokális I: statisztikai kistérség (egységek száma: 168). Lokális II: település (egységek száma: 3152). A rendelet tehát csak a NUTS I–III szintet rendezi, az e szintek alatti területi szintekre vonatkozó szabályozást nemzeti hatáskörbe utalja. A kistérségek jelentőségét azonban az is tükrözi, hogy bár hosszas vitákat követően egyelőre nem sikerült beilleszteni a NUTSrendszerbe, várhatóan 2008-ban ismét napirendre kerül a szabályozás kérdése. Területfejlesztési-statisztikai kistérségek A kormány a programjában foglalt modernizációs célkitűzéseinek elérése érdekében – hosszas, több szerv részvételével zajló előkészítést követően – elfogadta a kistérségek kialakításáról, lehatárolásának és megváltoztatásának rendjéről szóló 244/2003. (XII. Magyarország települései/Magyarország régiói – Wikikönyvek. 18. ) Korm. rendeletet, amelyben első alkalommal szabályozták jogszabályban a kistérségeket. A rendelet a kistérség fogalmáról az alábbiak szerint fogalmaz: • A kistérségi területfejlesztési- statisztikai egység, amely a közigazgatás területi feladatainak ellátásához szükséges illetékességi területek megállapításának is alapja.
↑ Bemutatkozás (magyar nyelven). Kárpátok eurorégió interregionális szövetség. (Hozzáférés: 2009. július 15. )
Ezeket egy tetraéder (egyenlő oldalú háromszögekből álló test) szemlélteti, amelynek élei mentén minden szféra kölcsönhatásban áll a másikkal. A modell hangsúlyozza a településfejlődés ideális esetben harmonikus jellegét, vagyis, hogy egyik szféra sem terjeszkedhet túl a másik három rovására, valamint a dinamizmust, vagyis, hogy az egyik szférában bekövetkező változás szükségképpen változásokat generál a másik háromban is. A definícióból általában a tetraéder ragad meg a fejekben, pedig a legnagyobb értékei talán nem is ebben, hanem a rendszerszemléletben rejlenek. Azon lehet vitatkozni, hogy miért pont négy, és miért éppen e négy szféra alkotja a települést, a lényeg, hogy a település rendszer, amelynek alrendszerei vannak, és ezek folyamatos, intenzív kölcsönhatásán keresztül fejlődik. Címerhatározó/Ludányhalászi címere – Wikikönyvek. Figure 3. 1. A települések tetraéder-modellje (Forrás: Tóth J. 1981) Tóth József a későbbiekben – egy igazán pontosan soha meg nem határozott, általánosabb térelmélet részeként, melynek néhány részleteit az első fejezetben bemutattuk – egy másik megközelítést is közzé tett a települések fogalmára vonatkozóan.