A rövid áttekintés megkönnyíti mindazok munkáját, akik az egyházterületek és a nevezetesebb gyülekezetek levéltárait vagy az egyházi életben nagyobb szerepet játszó egyéniségek levelezését, iratait a jövőben kutatni fogják. Attraktor Kiadó, Máriabesnyő – Gödöllő 2006. A kötet a Habsburg Történeti Intézet támogatásával jelent meg. További könyveink Tisztelt Látogató! A kommunista vezetőket bemutató adatbázisunk az 1989-ben megjelent Segédkönyv a politikai bizottság tanulmányozásához című kötet online változata. II. József kiadja a türelmi rendeletet – kultúra.hu. A jelenleg 532 életrajzot, 6902 kronológiai adatot, valamint 990 bibliográfiai tételt tartalmazó digitális adattár folyamatosan bővül, így a Kommunizmuskutató Intézet megkezdi az állampárti diktatúra többi irányító szervezetére, azok képviselőire vonatkozó adatok összegyűjtését és publikálását. A több évet igénybe vevő kutatómunka eredményeképp bemutatjuk majd a korszak parlamenti képviselőit, az Elnöki Tanács, a Minisztertanács, a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a Hazafias Népfront, valamint a KISZ Kb stb.
Mindenki az államot tartozik szolgálni, amelynek megszemélyesítője az uralkodó. " – írta politikai pályájának kezdetén a monarchia egységesítéséről, az igazgatás korszerűsítéséről, a kiváltságosok engedelmességre szorításáról, az alsóbb rétegek nagyobb megbecsüléséről szóló rövid fogalmazványában. Magyarországgal kapcsolatosan egyszer azt írta, hogy " Minden bizonnyal ellene vagyok az erőszaknak és vérontásnak, de bizonyos dolgokat el kell határozni, kerül amibe kerü l. " A "kalapos király" ahogy a célokban határozottnak mutatkozott, úgy az eszközökben sem volt válogatós. 1781. október 25. | II. József kiadja türelmi rendeletét - altmarius. Egyik legfontosabb intézkedése a türelmi rendelet volt Anyjához, Mária Teréziához hasonlóan II. József magyar király is az állam elsődlegességének híve volt az egyházzal szemben, egyházpolitikájának célja összességében az egyháznak az állam alá való rendelése, a pápaság befolyásának korlátozása volt. Amikor 1781 áprilisában a magyarországi protestánsok közös folyamodványt nyújtottak be sérelmeik felsorolásával, II. József már fél évvel később kiadta a türelmi rendeletet.
Reformjait a hatóságok lassan vagy passzív ellenállással hajtották végre, ezért 1783-ban a tisztviselőitől feltétlen engedelmességet követelő rendeletet adott ki a közigazgatásról. Mivel főként hazánkban ütközött akadályokba, ahol a végrehajtó hatalom a megyék kezében volt, József úgy látta, a reformok akadálya a magyar alkotmány. 1784-ben Bécsbe vitte a koronát, a latin helyett a németet tette hivatalos nyelvvé, s elrendelte a népesség, nemesek és nem-nemesek összeírását, fegyverrel fenyegetve az ellenálló megyéket. A király s a magyar nemesség viszálya nyomán kitört a Horea-Closca-féle román parasztlázadás, amelyet ugyan nem József szított, de politikájának szerepe volt benne. A felkelés leverése után felszabadította a jobbágyokat, megszüntette a földesurak bírói jogát, megengedte a szabad költözést. 1781. október 25. | II. József kiadja türelmi rendeletét. 1785-ben felszámolta a megyerendszert, az ország tíz kerületének élére királyi biztosokat állított. Új bírósági eljárást vezetett be, egységes jogrendszere felszámolta a magyar törvényeket.
A türelmi rendelet allegóriája, akvarell (1785) A türelmi rendelet ( németül: Toleranzpatent): II. József német-római császár, magyar és cseh király egyik első, legfontosabb intézkedése volt 1781. október 25-én, [1] amellyel – a felvilágosult abszolutizmus szellemében – szabad vallásgyakorlást és hivatalviselést biztosított egyes felekezeteknek. Tartalma [ szerkesztés] II. József rendeletére emlékeztető felirat 1789-ből az abádszalóki református templomban A türelmi (latinosan: tolerancia) rendelet az evangélikusok /lutheránusok/ reformátusok /kálvinisták/, (egyszóval: protestánsok) és görögkeletiek számára szabadabb vallásgyakorlást engedélyezett az eddiginél. [1] Ahol legalább száz, nem katolikus család élt, ott azok saját költségükön létesíthettek illetve fenntarthattak helyi gyülekezeteket, sőt – torony és harang nélkül, [1] nem közútról nyíló bejárattal – templomokat is építhettek. [1] Erre a templomépítési rendeletre, csak 1786-ban került sor. [1] A fent említett felekezetek hívei semmiféle megkülönböztetést nem szenvedtek ezentúl a hivatali pályán.
Mályusz Elemér A könyv, mint címe is jelzi, nem a protestantizmus II. József-kori történetét tárgyalja, hanem az egyházpolitika alakulását, egyház és állam viszonyát. A szerző átvizsgálta az uralkodó tanácsadó testületének, az államtanácsnak, valamint a magyar és erdélyi kancelláriának valamennyi protestáns vonatkozású iratát abból a célból, hogy megismerhesse az uralkodó minden intézkedésének eredetét. Azért volt szükség minderre, mert II. József a magyar kormányszék előterjesztésére néha közvetlenül is hozott határozatot, másrészt pedig a kancellária – főként az évtized második felében – meglehetősen széles és önálló hatáskört töltött be. A II. József előtti helyzetet áttekintő fejezetben a szerző arra törekedett, hogy a társadalmi vonatkozások kiemelésével rámutasson a magyar protestantizmus néhány olyan vonására, amelyek minden mástól, így a svájcitól is eltérőek. A könyv utolsó, negyedik részének célja az érdeklődés felkeltése a türelmi korszak protestantizmusának néhány legfontosabb problémája iránt, mint a liturgia-kérdés vagy a zsinati törekvések.
Kétszer nősült, 1760-ban Bourbon-Pármai Izabellát, akitől két lánya született (második alig pár napot élt meg), majd 1765-ben a bajor Mária Jozefát vette el, mindkét asszony himlőben hunyt el. 1780-ban, anyja halála után lépett trónra. Feszült benne a tettvágy, egész birodalmát át akarta gyúrni, és nem volt tekintettel sem országai eltérő alkotmányaira, sem népei eltérő sajátosságaira. Egységes birodalmat képzelt el, s hogy esküje ne korlátozza, nem koronáztatta meg magát Magyarországon, így lett "kalapos király". Az állam és egyház viszonyát szabályozva kiemelte a pápai hatalmat hangsúlyozó bullákat a rituáléból, s csak jóváhagyásával lehetett pápai dokumentumokat kihirdetni. Elvette az egyháztól a cenzúrát, türelmi rendelete a nem katolikusoknak szabad vallásgyakorlást és hivatalviselési lehetőséget adott, feloszlatta a nem betegápoló vagy tanító szerzetesrendeket. Amikor ezek miatt VI. Pius pápa 1782-ben Bécsbe ment, tisztelettel fogadta ugyan a katolikus egyházfőt, de a vitás kérdésekben nem engedett (fordított Canossa).
2004. május 21. 03:10 II. József egyházpolitikájának - a szűkebb értelemben vett jozefinizmusnak - célja: alárendelni az egyházat az államnak. A jozefinista egyházpolitika korlátozni igyekezett a pápaság befolyását a Habsburg Birodalom területén. Ennek előzménye, hogy Mária Terézia 1767. május 21-én kiadott rendelete értelmében, az örökös tartományokban minden pápai brévét csak az uralkodó engedélyével (placetum regium) lehetett kihirdetni. II. József 1781. március 26-án megújította és Magyarországra is kiterjesztette ezt a rendeletet. Több, az állam érdekét sértő pápai bullát betiltottak. Megszüntették a kolostorok pápáktól kapott privilégiumait, melyeknek értelmében állami adómentességet élveztek (1768); tilalmazták a Szentszékkel való közvetlen kapcsolattartást, és tiltották, hogy a szerzetesrendek külföldi elöljáróik utasítását elfogadják. II. József legjelentősebb egyházpolitikai intézkedése a türelmi rendelet kiadása volt (1781. október 25-én), mely a protestáns (evangélikus és református) és ortodox (görögkeleti) hívőknek szabad vallásgyakorlatot biztosított, és megnyitotta előttük a magasabb állami hivatalokat is.