Az MSZP szerint amennyiben valóban fontos Áder János államfőnek a környezetvédelem, a kormánynak cselekednie kell a Velencei-tó vízhiányát illetően – írja a HVG. Az elmúlt napokban kiderült, a tóból nagyjából 44 százaléknyi víz tűnt el, ezért azt kérik Áder Jánostól, ne csak prédikálja a vizet, hanem intézze el, hogy legyen is a Velencei-tóban. Szélsőséges esetben átmenetileg kiszáradhat a Velencei-tó | Sokszínű vidék. "Reméljük, a köztársasági elnöknek is feltűnt, hogy az utóbbi időben a halak sem kapnak annyira, mivel egy jelentős részük víz hiányában elpusztult" – jelentették ki, utalva ezzel arra, hogy Áder János nagy horgász hírében áll. Tessely Zoltán, a Velencei-tó fejlesztéséért felelős kormánybiztos a Fehérvár TV-ben mondta el, hogy a víz pótlására készítettek egy előterjesztést a kormánynak, és mindenki abban bízott, hogy ezt akár rövid időn belül el is fogadhatják, és megindulhat a tó feltöltése. A gazdaság újraindításáért felelős operatív törzs támogatta a javaslatot, ám amikor Szijjártó Péter a kormány elé terjesztette, visszadobták, azzal az indokkal, hogy "a szükséges pénzeszköz olyan nagymértékű, hogy az ország jelenlegi helyzetében a kormány ezt nem szándékozik biztosítani" – írja a Telex.
A strandok akkor nyithatnak ki újra, ha két egymást követő minta negatív lesz. Kiszáradó madárrezervátum Velencei-tó délnyugati részén fekvő madárrezervátum területéről szinte teljesen eltűnt a víz, amely a vízimadarak fontos fészkelő területe. A Velencei-tó az elmúlt két évben elvesztette vízmennyiségének 44 százalékát. A vízhiányos állapot miatt a tó délnyugati részén fekvő természetvédelmi terület, a Velence-tavi madárrezervátum szinte teljesen kiszáradt – írja a légi felvételt közlő a Gárdonyi Közlöny. Magyarország harmadik legnagyobb tavának nyugati része vízimadarak fontos fészkelő területe. A 420 hektáros rezervátum 1958 óta védett, szerepel a "Nemzetközi jelentőségű vadvizek jegyzékében" is. Rendszeresen fészkel az öreg nádasokban a gémfélék közül a nagykócsag, az íbiszfélék közül a kanalasgém. A tó nagy tisztásainak jellegzetes lakója a búbosvöcsök, a sekélyvizeknek a kis vöcsök. Rendszeresen költ a nyári lúd, októbertől a vetési ludak népes csapatai éjszakáznak a tavon. A védett területen ma is fellelhetők az eredeti lápi vegetáció maradványai: az úszólápok.
Bizakodásra ad okot, hogy a hétfői észlelések alapján a tendencia már jelentősen javuló, s az időközben beérkezett újabb laboreredmények is megerősítették, hogy a halakkal a relatív oxigénhiány végzett, amiben döntő szerepet játszott a hirtelen felmelegedés és az annak hatására berobbanó algaállomány éjszakai oxigénfogyasztása, kapcsoltan a napkezdeti szélcsendes időjárás is. A mérgezés, valamint emberre veszélyes kórokozó jelenléte kizárható. A víz minősége fürdési és vízisportok szempontjából jónak mondható, beavatkozást nem igényel. Sajnos látnunk kell, hogy a tó tartósan és tendenciózusan alacsony vízállása és az elmúlt évtizedekben gyarapodó lágyiszapréteg mennyisége a jövőben egy tartós vízpótlási beavatkozás kidolgozása és kivitelezése, párhuzamosan egy átgondolt nádművelés irányába mutat, mert ezek hiányában szélsőséges esetben újra előfordulhat akár a tó – a történelemben már ismert – újabb, átmeneti kiszáradása is – áll a Magyar Országos Horgász Szövetség közleményében. Egy tartósan aszályos, hőhullámos nyári időszak esetén akár további halpusztulásra is számítani lehet.