Ferdinánd fennhatósága a magyar királyi székhely felett nem tartott sokáig. 1529. szeptemberében a Bécs ellen induló Szulejmán szultán csapatai öt nap alatt (szeptember 3-8. között) elfoglalták. Ez volt Buda történetében az első alkalom, amikor falait ágyúkkal lőtték! Heraldikai lexikon/Békefi Remig – Wikikönyvek. A törökök az általuk elfoglalt fővárost ekkor sem tartották meg, hanem szeptember 14-én átadták a szövetségesüknek és vazallusuknak tartott I. János részére. Bécs alól visszatérve is csak addig időztek Budán, amíg az itt vert hajóhídon átkeltek a Dunán, s egy mindössze háromezer fős, János támogatására rendelt alakulat hátrahagyásával október 25-én távoztak. Ferdinánd már 1530 őszén megkísérelte visszafoglalni a fővárost. Az október 31-én indult ostrom, amelyet Wilhelm Roggendorff tábornok vezetett, december 20-án eredménytelenül ért véget. A vár (a királyi palotát ekkor már többnyire így nevezték) és a város kitartott, pedig addigi történetének leghosszabb és legkeményebb ostromát kellett elszenvednie. Az ostromlók teljesen körülzárták, a várfalakat ismét ágyúkkal törették (egyes falszakaszok le is omlottak! )
1711. szatmári béke (Károlyi köti) kielégítő kompromisszum. FOGALOMTÁR Akcse: török pénzegység. Dzsámi: kupolás iszlám imaház. Geréb: szász előkelő. Hász birtok: szultáni, kincstári birtok. Hajdú: eredetileg szilaj-marhatartó szabad katonai réteg. Lófő: székely előkelő. Mecset: muzulmán templom. Minaret: muzulmán templomhoz tartozó torony, innen hívják imára a hívőket. Városlakó nemesek az Alföldön 1541-1848 között - Magyar történelem - Történelem - Antikház Antikvárium. Pasa: török közigazgatási egység (vilajet) feje. Partium: Részek Magyarországtól leválasztott tiszántúli területek, a Temes-köz és néhány felvidéki megye is hozzátartozott a 17. sz-ban. Porció: Habsbug - kormányzás által bevezetett állami adó. Szpáhi: török lovas katona. Tarisznyavár: nagyobb várak közé eső, az ellenség hadmozdulatainak megfigyelésére szolgáló kisebb vár. Tőzsér: marhakereskedő. Úriszék: földesúri bíráskodás. Zsellér: jobbágytelek nélküli paraszt.
Végvárak elvesztése. Kemény Jánost, I. Apafi Mihály követi a fejedelmi trónon. 1655. országgyűléstől várják a rendek a török elleni összefogást (Habsburgoknak sikerül keresztül vinniük örökösödési szándékaikat, cserébe megígérik az erőteljes katonai tevékenységet a török ellen), Wesselényi nádorrá választása. 1662. országgyűlésen sérelmi politika magyar sikerekkel, Párkány eleste, Éresekújvár eleste, ezért nagy európai összefogás terve török ellen (Rajnai szövetség) és főurak összefogása (Wesselényi nádor). Zrínyi Miklós (1620-64) 1663/4 téli hadjárat. Eszéki híd felégetése. Kanizsa visszavétele nem sikerül. Új-Zrínyivár felépítése, de Montecuccoli nem védi meg. Hadtudományi munkák: Vitéz hadnagy, Tábori kistracta, politikaelméleti műve: Mátyás elmélkedések, oratio: Török áfium. 1664. szentgothárdi csata Montecuccoli győzelme, ő lett keresztények fővezére nem Zrínyi. 1664. vasvári béke: jó pozícióban legrosszabb békét kötik meg a keresztény hadak. 1670. Wesselényi-felkelés. I. 1541 magyar történelem video. Rákóczi Ferenc és Zrínyi Péter felkelése is megbukik.
Fogságából írt levelében arra kérte feleségét, hogy birtokain folytassa tovább az egyház reformálását. 18... Lásd még: Mit jelent Buda, Erdély, Esztergom, Magyar király, Bécs?
Maga a szultán csak szeptember 2-án vonult be a meghódított városba, ahol a közben dzsámivá átalakított (praktikusan: keresztény díszítésétől megszabadított) Nagyboldogasszony -, azaz Mátyás-templom ban hálaadó ünnepi istentiszteleten vett részt. Mivel Izabella királyné és gyermeke, illetve udvartartása még a palotában volt, a szultán ekkor a Werbőczy-palotában szállt meg, mely a mai Színház utcában, a Várszínház környékén állt. Három nap múlva, szeptember 5-én a királyné és gyermeke kíséretével együtt elindult Erdély felé. 1541 magyar történelem 2. Ezzel Budának, a középkori magyar királyi székhelynek egész korszaka zárult le. 145 évre török uralom alá került. Szulejmán szultán csak szeptember 22-ig maradt a városban, mielőtt elhagyta volna, névrokonát, Szulejmán pasát nevezte ki beglerbégnek, azaz az új budai tartomány (vilajet) helytartójának.
Az állami adók mellett a földesúri adókat is behajtották, közmunkákat végeztettek. A nemesség jó része elmenekült, így a terheket a jobbágyok és a mezővárosok lakossága viselte. Egészen sajátos, hogy a lakosság a Magyar Királyság felé is adózott. A végvárak vitézei a Hódoltságba mélyen benyomulva hajtották be a várak fenntartására szánt királyi és földesúri adókat, illetve az egyházi tizedet. Ez volt a kettős adózás rendszere. Bár az igazságszolgáltatásban a kádi alá tartozott, peres ügyeit a Hódoltság területén élő magyar lakosság maga intézte. A megyék parasztvármegyékké alakultak, saját választott elöljárókkal. A magyar népesség számára a magyar államiság megtartó erő volt. A döntő többség következetesen elkülönült a hódítóktól. A hosszú együttélés mégsem múlt el nyomtalanul. Magyar történelmi arcképcsarnok / Werbőczy István (1458 k.-1541). Gondolj csak az építészeti emlékekre, a nyelvünkbe beépült török jövevényszavakra vagy az öltözködésre gyakorolt hatásra! Száray Miklós: Történelem II. Pálffy Géza: A tizenhatodik század története, Pannonica Kiadó, 2000 Nagy Szulejmán, Rubicon, 2013/2–3.
Ők kezdetben a várőrségnek és a hivatalnokoknak csak egy részét jelentették, később számuk a hozzájuk csatlakozó családtagokkal jelentősen bővült. Súlyukat mutatja, hogy a budai várban végül az összes korábbi keresztény templomot elfoglalták, és - szinte kivétel nélkül - saját szentélyükké alakították. Mindezek mellé a palota egyik udvarában még egy újat is építettek. A hódoltság kori Buda városszerkezeti felépítése, utcahálózata, térrendszere fő vonalaiban nem vagy csak alig változott. A volt királyi palotát a törökök ics kala (belső vár) vagy hiszárpecse (fellegvár) néven emlegették, míg a város (Várnegyed) elnevezése orta hiszár (középső vár) volt. 1541 magyar történelem hd. Az egyes területi egységeket ezeken belül azonban nem annyira utcák és terek szerint különböztették meg (bár ezt is használták), hanem bizonyos háztömbök, házcsoportok, kisebb városrészek - mahallék - szerint, amelyek rendszerint bizonyos objektumok, például dzsámik köré rendeződtek. Az átalakulás a város külső képében, az épületeken, illetve épületekben mutatkozott meg elsősorban.