Cserébe lemondtak az állami alkalmazottak és a parasztság körében végzett agitációról, tartózkodtak a politikai alapú sztrájkoktól valamint felhagytak a kormány ellen folytatott propagandával. Ugyancsak a hagyományoknak megfelelően visszaállították a parlament felsőházát, amely mérsékelt reformokon esett át, tagjai immár hivataluk, kinevezésük vagy testületi delegálás alapján kerültek be. A trianoni békeszerződés miatt gazdasági konszolidációra is szükség volt. A Rákosi-korszak gazdasága | doksi.net. A határváltozások szétdarabolták, szétzilálták a nemzetgazdaságot. Túlméretezetté vált a malomipar, vas- és gépgyártás, amely nyersanyag- és piachiánnyal küszködött. A nehézipar helyett a könnyűipar fejlesztése került előtérbe. A szerkezetváltást nehezítette, hogy nem állt rendelkezésre elegendő hazai tőke, ezért kezdeteben a kormányzat inflációs politikát folytatott, de ez hosszú távon nem volt fenntartható. 1922-ben Magyarország felvételt nyert a Népszövetségbe, amely hitelt folyósított számára. 1924-ben felállították a Magyar Nemzeti Bankot, amely megkapta a pénzkibocsátás kizárólagos jogát, és irányításával az értékét vesztett korona helyett 1927-ben bevezették a pengőt.
elnök Nagy Imre de Rákosi M. marad a pártfőtitkár └ "önkritikát" gyakorol • NI → "új szakasz politikája" a "szocialista törvényesség" helyreállítása – csökken a termelés túlhajszolása – iparfejlesztési politika korrigálása – téeszesítés visszafogása – új beszolgáltatási rendszer – a recski munkatábor megszűnik – sokan kapnak közkegyelmet (pl. Kádár Jn. ) – megkezdődik Rajk L. + mások rehabilitálása b) Hegedűs András kormánya (1955–1956. 24. ) – Moszkvában a külpolitikai feszültségek miatt a keményebb vonal kerül előtérbe → RM felülkerekedik; eléri NI menesztését └ kizárják a pártvezetőségből és a pártból – 1955: Mo-ot felveszik az ENSZ-be – 1956. : SZKP XX. kongresszusa, Hruscsov beszéde a sztálinizmus visszásságairól → Nagy Imre híveit arra bátorítja, hogy föllépjenek RM ellen – 1956. : Rajk L. rehabilitálása utáni újratemetése (Moszkva követelte a jugoszláv kérdés rendezését) = százezres tömegtüntetés a rendszer ellen "Szegény Laci, ha látná ezt, de közénk lövetne! " c) a feszültség forrponthoz közeledik – 1953-ig a túlélés volt az egyetlen cél – RM ↔ NI rivalizálás – a SZU belpolitikai harcai, 1955: osztrák államszerződés, 1956: lengyel fölkelés → reményt keltenek – talán meg lehet dönteni a diktatúrát A képek forrásai 2. Érettségi tételek - A Kádár-korszak gazdaságpolitikája | Sulinet Hírmagazin. dia Rákosi Mátyás Péter Gábor Terror háza Terror háza – kamra (A letöltés időpontja: 2015. október 30. )
Ennek az átalakításnak sem személy-tudati, sem tárgyi feltételei nem voltak meg, maradt a terror. A harc első lépése a kulákok ellen irányult. Általában a földterület nagysága, a gépesítés foka, bérmunka igénybevétele stb. döntött. Adózással, zaklatással, perekkel felszámolták az árutermelő középparasztságot. Hadikommunizmusra emlékeztető módszereik következtében a kisparasztság is a megsemmisülés szélére jutott. Rákosi korczak fogalmazas . Az iskolák államosításával a marxizmus-leninizmus szellemében történt a tanítás. A mozik, színházak is az állam kezébe kerültek, a népnevelés eszközei lettek. Az irodalomban, a művészetekben a szocialista realizmus uralkodott el. Nagy Imre fellépése 1953. márciusában meghalt Sztálin, júniusban Moszkvába hívták Rákosit és több más vezetőt, ahol keményen megbírálták addigi politikájukat. Rákosi megtarthatta pártfőtitkári tisztségét, de a miniszterelnöki posztot át kellett engednie Nagy Imrének, aki reformokat akart.
A Rákosi-korszak Magyarország 1945–1956 közötti történelmének szinte egészét lefedi. Szűkebb értelemben 1948 és 1953 között, tágabb értelemben pedig 1947 és 1956 között létezett. Rakosi korczak fogalmazas . Nevét vezetője, a sztálinista-rendszerű totális diktatúrát kiépítő Rákosi Mátyás után kapta, aki 1947–1948 között került a hatalmi piramis csúcsára. Ekkor alapjaiban formálta saját ízlésére az országot; 1949-ben szovjet mintára új alkotmányt és új államcímert ("Rákosi-címer") is készíttetett, illetve megkezdődött a rendőrállam kiépítése és a totális terror ("csengőfrász") korszaka. A rendszerre mind párton belül, mind országosan a féktelen terror volt a jellemző. Az időszakot az ÁVO, illetve a belőle önállósított ÁVH kegyetlenkedései, koncepciós perek, az "osztályidegen elemek" gulag-szerű táborokba deportálása, kivégzése, illetve a párton belüli ellenzék pusztítása jellemezte. Ez Rákosi és Sztálin mesterségesen felépített és fenntartott személyi kultuszával, erőltetett kolhozosítással és a nehéz-, valamint a hadiipar teljességgel indokolatlan és gazdaságtalan fejlesztésével párosult, amik együttesen rövid úton általános nyomorba taszították a lakosságot.