Nem a legolvasottabb, jövőnk szempontjából mégis meghatározó fejlemény: tegnaptól visszatért a jelenléti oktatásra Erdély legnagyobb egyeteme, a sepsiszentgyörgyi kihelyezett tagozattal is rendelkező Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE). A koronavírus-járvány két évig marcangolta a tanintézményeket, ám az eddigi beszámolók főként az óvodák, iskolák helyzetét tükrözték, kevesebb szó esett a felsőoktatási intézményekről. Pedig 2020 márciusa óta igen nehéz helyzetbe kerültek maguk az egyetemisták is, az aulákból és egyetemi előadótermekből szobáikba, számítógépjeik elé kényszerültek. Ha nem is szűnt meg teljesen a diákélet, radikálisan átalakult. Léteznek olyan hallgatók, akik az elmúlt két évben teljes mértékben a virtuális térbe kényszerültek, a számítógép képernyője előtt ülve töltötték diákéveiket. BBTE Sepsiszentgyörgyi Kihelyezett Tagozat. Az egyetemisták hagyományos közösségei is átalakultak, két év után már számos fiatal érezhette azt, hogy egyszerűbb, könnyebb és kényelmesebb otthoni szobájában egyetemistának lennie, mint Kolozsváron, Bukarestben vagy Temesváron.
Mint azt jeleztük, a híd alsó része több alkalommal is megsérült a túl magas járművek miatt, amelyek pár helyen kicsorbították a betont, a vasrudak a felszínre kerültek, megrozsdáztak, egy részüket el is kellett távolítani. A híd korlátja is előrehaladottan rossz állapotban van – ezzel kapcsolatos félelmét több olvasónk is megfogalmazta –, a műszaki vizsgálat során pedig az is kiderült, hogy a teljes szerkezet megérett a felújításra. Az úttestet és a járdákat a Gábor Áron utca korszerűsítése során rendbe tették, így a munkálatok ezt a részt nem érintik majd. Amint arról beszámoltunk, az önkormányzat pár éve már tervezte az 1970-es évek elején épült, 36, 8 méter hosszú és 11, 5 méter széles híd rendbetételét, majd 2019 novemberében el is fogadtak egy tanácshatározatot a műszaki és gazdasági mutatókról. Az akkor elhangzottak szerint a beruházás költségét 2, 1 millió lejre becsülték, és ebből nem csupán a forgalmas felüljárót akarták korszerűsíteni, hanem rendbe akarják tenni a híd egyik lábánál levő gondozatlan területet is, ahol 11 új parkolóhelyet alakítanának ki.
S ha részben még igazuk is lehetne – drága albérletek, emelkedett költségek –, valójában az olcsóbb megoldás hosszú távon mégis drágábbnak bizonyulhat: nem csak maga a képzés változott meg, hanem megszűnt a közösségi életforma, a közös gondolkodás és kérdésfeltevés lehetősége, mindaz, ami az egyetemi időszak egyediségét, varázsát is jelentette. Ez pedig már rövid távon is súlyos, alig pótolható veszteséget jelenthet, hiszen az értelmiségi életforma megalapozása került veszélybe. A diákok egy része eddig ugyanis beletörődött, megszokta, mi több, megszerette az online egyetemi életet, vannak, akik már nem is kívánták vissza a korábbi állapotot. A visszatérésnek sem örül mindenki, hiszen például Kolozsváron – de nem csak ott – rövid idő alatt kell lakhatási lehetőséget, esetenként drága albérletet keresni. Szerencsésnek mondhatja magát az, akinek biztosított a kollégiumi ellátás, azaz a diákbentlakás. Noha valóban nehéz megoldani ezt a helyzetet, mégsem lehet egyéni érdekek szerint játszadozni az egyetemi oktatás módozataival sem, s aki úgy gondolja, hogy az online képzés ugyanazt biztosítja, mint a jelenléti oktatás, vélhetően téved.
Ám ezután ismét a szemük elé került a szárazföld. Kelet felé hajózva eljutottak a mai Groote-folyóig, ahol Diaz a térképek alapján kikövetkeztette, hogy hiszen így már túl kellett jutniuk a legdélibb ponton. Megállapította, hogy megtalálta az 1470-es évek óta keresett utat, India felé. Mivel azonban a friss ételek hiánya miatt a legénység skorbutot (a krónikus C-vitamin hiánytól keletkező, sorvadásos betegséget) kapott, így Diaz kénytelen volt visszafordulni, és elindult visszafelé. A nagy földrajzi felfedezések timeline | Timetoast timelines. Egy következő hajósra várt, hogy végigmenjen az általa felfedezett úton – ez volt Vasco da Gama. Vasco da Gama (1460 v. 69 – 1524. ) Hogyan jutottak el Indiába? A későbbi portugál hajós fiatalkorában valószínűleg matematikát és hajózást tanult. Amikor a spanyol zászlók alatt hajózó Kolumbusz 1492-ben eljutott Amerikába, amit akkor még egy ideig India fölfedezésének hittek, a portugál udvar úgy érezte, hogy lépéshátrányba került. Ezért mindent megtett, hogy összeállhasson egy olyan flotta, amely most már egészen biztosan eljut egy rövidebb úton át Indiába.
(1487) Vasco da Gama: Megkerüli Afrikát, eljut Indiába. (1498-99) b) Nyugat → Indiába Új földrész: Amerika (1492) Cristoforo Colombo (genovai tengerész): Hajói: Santa Maria, Nina, Pinta 1492 októberében megérkezik San Salvadorra Elnevezi az őslakosokat indiánoknak (mivel azt hiszi, India földjére lépett) aranyat nem találnak Amerigo Vespucci Dél-amerikai felfedezőutat indított (1499-1502) Rájön, (1504) hogy egy új földrészt fedeztek fel (Amerika róla kapta a nevét) Ferdinando Magellan 3 éves expedíció (1519-től) Neki sikerül először körbehajóznia Földet Feltételezte, hogy az amerikai kontinensen vannak olyan pontok, ahol át lehet törni. 3 hajójából egy tért vissza Lisszabonba Az átjárót a tűzföldi területeknél találta meg, a partraszállásnál meghalt Indián civilizációk (Prekolumbián civilizációk): -maja -azték -inka -1519-ben Hernan Cortez rombolja le a civilizációt. Mi MICSODA // Vasco da Gama sikeres útja Indiába. → Hódítók=Conquistador Amerika gyarmattá tétele (Klasszikus gyarmatosítás időszaka): a) Indián civilizációk kifosztása az aranyért.
Lajos visszavonja a nantes-i ediktumot 1526 I. Ferdinánd magyar és cseh király 1618-1648 Harmincéves Háború 1618 a csehek megtagadják II. Ferdinánd megkoronázását 1700 a Habsburgok spanyol ága kihal 1701-1714 spanyol örökösödési háború 1709 a franciák döntő vereséget szenvednek 1713 a békékben XIV. Lajos unokáját ismerik el spanyol királynak 1714 az osztrák Habsburgok is békét kötnek a franciákkal kihal a Jagelló-ház 1576-1586 Báthori István 1613 a Romanov-dinasztia hatalomra kerülése (Oroszország) 1700-1721 északi háború 1520-1566 I. Törvényhozó Szulejmán 1516 Morus Tamás: Utópia Machiavelli: A fejedelem (kiadás) 1602 Campanella: A napváros 1620 Francis Bacon: Novum Organum Thomas Hobbes: Leviatán 1683 John Locke: Értekezés az emberi értelemről
Őt még a kíváncsiság és a tudásszomj vezette, de egy évszázaddal később a makedón származású hadvezér, Nagy Sándor már meg is hódította Ázsia jelentős részét. Ázsia azonban nem adta olyan könnyen magát, mint más földrészek. Ázsia európai felfedezése nem hasonlított Amerika, Afrika vagy Ausztrália felfedezéséhez. A fejlett birodalmaknak köszönhetően Ázsiában nem alantas kultúrákkal találkoztak az európaiak, hanem fejlett gazdasággal. Maguk az ázsiai népek is folyamatosan utaztak a szárazföldön, és fejlett hajózásuknak köszönhetően a tengeren. Kialakultak a kereskedelmi utak. A járható és hajózható utak felderítésében nagy szerepük volt a kor felfedezőinek. Fa Hszien hajóutakat tesz meg Dél-Ázsiában, Csang csien a Lop-Nor tó vidékét tárta fel. Egy legendás arab utazó, bizonyos Ibn Battuta mohamedán utazó túlteljesítette a muzulmán vallás által előírt kötelező zarándoklatot. Célja az volt, hogy bejárja az iszlám birodalmat, miután ezt megtette tovább utazott egészen Pekingig. Élete során mintegy 120 ezer (! )
II. János (ur. 1481-1495) uralkodása alatt Algarve tartomány partjainál szolgált, és francia hajók elfogására szakosodott, itteni feladatát aztán olyan eredménnyel végezte, hogy
A parasztokat elkergetik = bérleti szerződéseket felbontják így ők a manufaktúrákban vállnak munkát - Tőkefelhalmozás: Bizonyos rétegeknél fölhalmozódik a befektetésre alkalmas pénz, mások pedig elveszítik a megélhetési forrásaikat, munkáseszközeiket bérmunkát vállalnak ( földesúrból lett tőkés- gentry nem földesúrból lett tőkés- yeoman) - elsősorban a kereskedelemből - továbbá: - rabszolgakereskedelemből - kalózkodásból - a gyarmatok kifosztásából - holland és angol kereskedelmi társaságok jönnek létre