A hatósági nyilvántartás elérhetősége: A felnőttképzők meghatározása az ÁSZF-ben: Szolgáltató 1: Nyilvántartási szám: B/2020/001452 Nyilvántartásba véve: 2020. 09. 24. Szolgáltató neve: Aradi Ágnes Nyilvántartó bíróság, hatóság típusa: Egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szerv Nyilvántartó bíróság, hatóság megnevezése: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Nyilvántartásba vételi száma: 55162577 Adószám: 56509241-1-30 Székhely: 3388 Poroszló, Rákóczi út 25. Levelezési cím: 3388 Poroszló, Rákóczi út 25. Telefonszám: +36705963843 E-mail: Képviseletre jogosult személy viselt neve: Aradi Ágnes Tisztségének megjelölése: egyéni vállalkozó Képviselői jogviszony kezdete és vége: 2020. 02. - határozatlan idejű megbízás A képzési tevékenység(ek): 8559 - M. n. s. egyéb oktatás; 8551 - Sport, szabadidős képzés; 8560 - Oktatást kiegészítő tevékenység Kapcsolódó szolgáltatás(ok): Felnőttképzési tanácsadás; Pályaorientációs tanácsadás Szolgáltató 2: Nyilvántartási szám: B/2021/001095 Nyilvántartásba véve: 2021.
A korábban létesített egyéni vállalkozók éves ellenőrzési terv alapján és eseti jelleggel kerülnek ellenőrzésre. Jogorvoslati lehetőség Jogorvoslati lehetőség: Az ügyfél az elsőfokú határozat ellen fellebbezhet. A fellebbezési jog nincs meghatározott jogcímhez kötve, fellebbezni bármely okból lehet, amelyre tekintettel az érintett a döntést sérelmesnek tartja. Jogorvoslati lehetőség részletei: Az ügyfél az elsőfokú határozat ellen fellebbezhet. Kinek kell címezni a felllebezést (az elbíráslásra jogosult szerv): Ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik, a fővárosi és megyei kormányhivatal jogosult a fellebbezés elbírálására, ha első fokon államigazgatási hatósági ügyben a járási (fővárosi kerületi) hivatal járt el. Hová kell benyújtani a fellebbezést (az elsőfokú hatóság, amely a döntést hozta): A fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala A benyújtási határidő: A határozat kézhezvételétől számított 15 nap A fellebbezési illeték mértéke: Az első fokú közigazgatási határozat elleni fellebbezés illetéke – ha e törvény másként nem rendelkezik, és a fellebbezés tárgyának értéke pénzben megállapítható – a fellebbezéssel érintett vagy vitatott összeg minden megkezdett 10 000 forintja után 400 forint, de legalább 5000 forint, legfeljebb 500 000 forint.
Egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének bejelentése Az egyéni vállalkozói tevékenység olyan vállalkozási forma, amelynek keretében Magyarország területén természetes személy letelepedés keretében üzletszerű – rendszeresen, nyereség- és vagyonszerzés céljából, saját gazdasági kockázatvállalás mellett folytatott – gazdasági tevékenységet végezhet.
Az űrlap Előlapján előtöltésre kerülnek a beküldő személy azonosításához és az űrlap iktatásához szükséges adatok a közhiteles nyilvántartásokból. Beküldő adatai a 4T-adatokkal: viselt név (titulus, családi név, keresztnév, 2. keresztnév bontásban) születési név (családi név, keresztnév, 2. keresztnév bontásban) anyja születési neve (családi név, keresztnév, 2. keresztnév bontásban) születési hely és idő Adóazonosító jelet – amennyiben az eljáráshoz szükséges TAJ-számot - amennyiben az eljáráshoz szükséges Lakcím adatokat – amennyiben léteznek ezek az adatok: Állandó lakcím Tartózkodási hely Levelezési cím Az előtöltött adatok a felhasználó által nem módosíthatók. Amennyiben a betöltött adatokban eltérés tapasztalható, azt jelezni kell a nyilvántartó hatóság felé. Amennyiben valamely külső nyilvántartás nem érhető el, és adatai nem töltődnek be az űrlap előlapjára, úgy a szükséges adatok manuálisan rögzíthetők. Töltse ki az űrlapot (Hivatkozás: "Hogyan tudok űrlapot kitölteni? Hogyan tudok űrlapot beküldeni? ")
Köszöntjük a cigándi Kántor Mihály Általános Iskola honlapján Intézményünk fenntartója: 3950 Sárospatak, Kossuth Lajos u. 44. Tel. : +36 47 795 202 Hírek, események Kérjük, hogy adója 1%- ával támogassa a Cigándi Általános Iskola Tanulóiért Alapítványt!!! Adószámunk: 18626915- 1- 05 Adó 1% Cigándi Általános Iskola Tanulóiért Alapítvány adószám:18626915- 1- 05 Utolsó frissítés: 2022. március 24.
2003 -tól márványtábla örökíti meg Cigándon a száz esztendeje született Kántor Mihálynak, a község kiváló tanítójának, a bodrogköz jeles néptanítójának az emlékét. 3] 2012. augusztus 19-én felavatták Kántor Mihály bronzból készült mellszobrát, a róla elnevezett általános iskola előtti utcafronton. [8] amely Czigándi Varga Sándor alkotása. A Bodrogközi Múzeumporta tájházában számos személyes tárgya látható. Síremléke a cigándi köztemetőben található. Megjegyzések [ szerkesztés] ↑ Ezt a sárospataki Tudományos Gyűjtemények kézirattárában őrzik. ↑ akkor még Nagyközségi Önkormányzat ↑ Az emléktáblát a tanító születésének 100. évfordulójára helyezték ki ugyan, de nem az aktuális évben (1985-ben), hanem jóval később, csak 2003-ban. Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] ↑ Nagy I. 2004: Hegyi József. Kántor Mihály, a Bodrogköz kutatója. Cigánd: Nagyközségi Önkormányzat, Cigánd, 17–19. o. (2004). ISBN 963-214-8561-8 ↑ Arcanum 2001: Főszerkesztő: Kenyeres Ágnes: Kántor Mihály. Magyar életrajzi lexikon: 1000-1990.
Gyűjtésének legszebb darabjaiból kiállítást rendezett, amit a Néprajzi Múzeum vezetői, köztük Győrffy István is megtekintettek. A cigándiak kiemelkedően szép szőtteseinek múltjával, jelenével és formakincsével kapcsolatos gyűjteménye 1961 -ben jelent meg, Bodrogközi len- és kendermunkák című könyvecskéjében. A Bodrogköz tárgyi néprajzával foglalkozók számára ez a kiadvány mindmáig alapmunkának számít. [3] [4] Kántor Mihály valósággal szerelmese volt szülőföldjének, ennek a világtól elzárt sajátos településű bodrogközi tájnak. Kutatta a múltját, jelenét, s okleveles adatok alapján színesen, olvasmányosan írta meg a Bodrogköz történetét. Gyűjtötte és tanulmányokban feldolgozta a bodrogközi néphagyományokat. Szenvedélyesen gyűjtötte a népszokásokat, meséket, táncokat, dalokat. A ma is népszerű és híres cigándi népdal a "Szárnya, szárnya, szárnya a madárnak, / Nincsen párja a cigándi lánynak. / Tele van a, tele van a / Szája édes csókkal, / Zsebkendője csörgős mogyoróval…" is Kántor Mihály gyűjtéséből való.
A IskolákListá a Magyar Köztársaság legnagyobb, a tanulmányokról érdeklődők sorában mindig nagyobb közkedveltségnek örvendő, iskolai adatbázis. Az érdeklődők itt minden iskolatipusról felvilágosítást kapnak - az óvodától a főiskoláig.
1929-ben újabb tanítói állást szerveztek, s még ebben az évben állami segélyből felépítettek három tantermet és egy tanítói szolgálati lakást. Ennek szükségességét jól mutatja az iskolába beíratott tanulók száma, amely 1904 és 1934 között 278-ról 572-re emelkedett. Volt olyan osztály, ahol a létszám meghaladta 80 főt. Az 1930-as években a reformátuson kívül a faluban az izraelita népiskola, a községhez tartozó Erzsébet- és Bélatanyán pedig egy-egy római katolikus népiskola működött. 1939-ben két állami iskolát szerveztek három tanteremmel. A tanköteles tanulók száma ekkor már 750 volt. Az 1952/53-as tanévben 19 osztályban és 9 tanteremben szűkösködött a 768 tanuló. A pedagógusi munkát 17 nevelő látta el a szükséges 22 helyett. Ilyen körülmények között nem lehetett komoly és értékálló munkát végezni. A tanyai iskolák körzetesítését követően 1963-ban 954 emelkedett a diákok száma, és 38 tanító, tanár foglalkozott az oktatásukkal, nevelésükkel. A felső tagozat szétszórtan, az alsó tagozat állandóan délután járt iskolába.
Tanítói munkája mellett rendszeresen foglalkozott néprajzi és helytörténeti kutatással. Közvetlen kapcsolatot tartott a néprajztudomány vezető egyéniségeivel: Bátkay Zsigmonddal, Lajtha Lászlóval és Gönyei Sándorral. 1909 -ben jelent meg első néprajzi jellegű dolgozata Az ódalgazda, 1910 -ben pedig a Bodrogközi szólásmódok című gyűjteménye. 1925 -től sorra jelentek meg tanulmányai, részdolgozatai. 1927 -ben írta a cigándi nép táplálkozási szokásairól írt Az ezeréves cigándi malom című művét, amelyet Sátoraljaújhelyben a cigándi előestén elő is adott. [1] 1932 -ben a Bodrogköz című kiadványa és 1940 -ben Népművészet Zemplénben címmel jelentek meg publikációi. [2] Néptanítóhoz híven aktívan rész vett a közéleti munkában is. 1911 -ben megalapította a Keresztyén Ifjúság Egyesület et. Szintén alapítója és egyben vezetője is volt a Levente Egyesületnek és a Magyar Búzavirág táncegyüttesnek, amely legnagyobb sikerét a cigándi keménycsárdás sal érte el. Gyűjtötte a kender és len feldolgozásával kapcsolatos adatokat, szőtteseket.