Van abban nem kevés báj, amikor az erdélyi magyar ember hátradől a román közszolgálati tévé előtt, és egy cseh filmet néz, ami azzal kezdődik mindjárt, hogy Nádasdy gróf csatára vezényli seregét: - Istenért és Magyarországért! A Báthory Erzsébet című filmet már régóta várom. Na nem olyan régóta, alig kétéves film, de annó óriási beharangozással készült, hogy na ez aztán igen, ez hollywoody költségvetés, és egyébként is. Sok jót nem vártam a csehektől, és erősen tartottam attól is, hogy ismét egy átlagos vámpírfilm készül jobbra érdemes ősanyánkról. S minő kellemes csalódás. Az igen helyesen hosszan kibontott film szép történet egy későreneszánsz főúri hölgyről, aki rossz időben rossz helyen született. Nem a véreskezű grófnőről szól, nem a női Drakuláról, hanem az érzékeny, nem is enyhén idegbeteg, belterjes család főasszonyáról, akinek egy szintén belterjes, idegbeteg korban kellett megélnie kórságát. Na, ez most kicsit költőire sikeredett, de ennyi a filmben is benne van. Mielőtt bárki is, aki a filmet látta, vagy látja, szememre vetné, mennyire hiteles, vagy nem a film: közlöm, hogy igen, hiteles.
A per akár "kitalált vagy felnagyított vádakra is épülhetett" - következtetett Benda. A Benda és más történészek munkáinak hatása teljességgel érződik a filmen: a szolgálókat kényszervallatták, a tanúkat beszervezték. Ugyanakkor a filmben Báthory Erzsébet dühkitörései érthetetlen módon többször is emberi életet követelnek, mintha mégis igazuk lenne a tanúknak. A mozi ráadásul kínosan erőltetett traumával magyarázza a grófnő eszelős metamorfózisait: a történelmi szakkönyvek szerint egyébként családszerető Nádasdy gróf olyan hévvel erőszakolta volna meg feleségét, hogy az elvetélt. E kitalációnak semmi történeti nyoma, csupán a rendező érthetetlen agyszüleménye, más, szóban forgó legendák eredetét azonban már kiderítették. Az egyik első elemző, Túróczi László jezsuita atya 1729-ben írt ellenreformációs tanmeséje az egyik ludas: a valójában protestánsnak született Báthory Erzsébetet szerinte az sodorta bűnbe, hogy "kézfogójakor elhagyta katolikus hitét". Másban is túllőtt a célon: megteremtette azt a legendát, hogy Báthory Erzsébet a szerencsétlen leányok vérében fürdött - nem törődve azzal, hogy ilyesmi fel sem bukkan a jegyzőkönyvekben, nyilván már csak azért sem, mert a vér gyors alvadása miatt lehetetlen is lenne kivitelezni.
Bathory / Báthory - A legenda másik arca (2008) rendező: Juraj Jakubisko szereplők: Anna Friel - Báthory Erzsébet Karel Roden - Thurzó György Hans Matheson - Caravaggio Vincent Regan - Nádasdy Franco Nero - II. Mátyás király Bolek Polívka - Petr barát "A hírhedt 16. századi grófnő, Báthory Erzsébet hátborzongató történetét sokan feldolgozták már: történészek, írók, költők, drámaírók, zeneszerzők, festők és filmesek próbálták leírni és megjeleníteni az elképzelhetetlent. Báthory Erzsébet az emberiség legvéresebb gyilkosaként szerepel a Guinness Rekordok Könyvében. A legenda szerint többnyire nők estek áldozatul a grófnő kegyetlenségének: megkínozta és megalázta őket, kiontott vérükben fürdött, fogaival tépte szét az áldozatok eleven húsát, majd végzett velük. De valóban ez történt a grófnő várában? Az eltelt négy évszázad alatt semmilyen történelmi dokumentum nem került elő, ami mindezt egyértelműen igazolná. A film a hagyományos elképzelésektől eltérő módon ábrázolja a grófnő alakját.
Fehér Gólya Múzeum Kölked jan. 04 Kölked, Múzeum A Fehér Gólya Múzeum weboldala: A Fehér Gólya Múzeum címe: 7717 Kölked, Széchenyi u. 1. A Múzeum elérhetősége: Levélcím: 7717 Kölked, Széchenyi u. 1. Telefon: (+36 69) 384 208, (+36 30) 846 6020 Email: Belépő: felnőtt: 450Ft/fő gyermek 18 éves korig: 350Ft/fő nyugdíjas: 350ft/fő óvodás: 200Ft/fő Csoportkedvezmény 20 fő felett: 300ft/fő A belépőjegy tartalmazza a szakvezetést! Hungary Card elfogadóhely A Fehér Gólya Múzeum nyitva tartása szeptember 1 – április 30. : keddtől szombatig 10. 00-16. 00 május 1 – augusztus 31. : keddtől vasárnapig 9. 00-17. 00 A Fehér Gólya Múzeum története A dunai ártér határában fekvő Kölked község mindig biztos fészkelő- és táplálkozó helyet biztosított a fehér gólyák számára. A 2002 óta itt működő Fehér Gólya Múzeum európai kitekintésben is egyedülálló, hozzá hasonló tematikus létesítményről csak a lengyelországi Klopot településen tudunk. A múzeumban a látogatók élményt adó tárlatvezetés keretében ismerkedhetnek meg a gólyák életmódjával, vándorlási szokásaival, valamint a gólyagyűrűzés módszereibe is betekintést nyerhetnek.
Költési időszakban a környező villanyoszlopok fészkeiben élőben is megtekinthető a gyönyörű madár. A Fehér Gólya Múzeum terepi és múzeumi oktatási programjai élményszerűen, interaktívan segítik a természeti értékek megismerését. A gólyák családjából hazánkban csak két faj, a fehér gólya (Ciconia ciconia) és a fekete gólya (Ciconia nigra) él, melyek irodalmi, néprajzi vonatkozásairól is hallhatnak az érdeklődők a múzeumban. A Fehér Gólya Múzeum előre meghirdetett időpontokban rendszeresen ad helyet különböző gyermek- és családi programoknak, ajándékkészítő kézműves foglalkozásoknak, melyek során a résztvevők természetes alapanyagokból készíthetnek szebbnél szebb tárgyakat, szakértő segítők közreműködésével. Szeretettel várjuk a kedves érdeklődőket! Belépő: felnőtt: 500 Ft/fő gyermek 18 éves korig: 400 Ft/fő nyugdíjas: 400 Ft/fő óvodás: 250 Ft/fő Csoportkedvezmény 20 fő felett: 350 Ft/fő Nyitva tartás szeptember 1 - április 30. : keddtől szombatig 10. 00-16. 00 május 1 - augusztus 31. : keddtől vasárnapig 9.
Fehér Gólya Múzeum - Kölked Cím: 7717, Kölked Széchenyi u. 1. Telefonszám: (30) 846-6020 Nyitva tartás: V. 1- VIII. 31. :K-V 9-17 IX. 1-IV. 30. : K-Szo 10-16 Előzetes bejelentkezéssel a bemutatóhely nyitvatartási időn kívül is fogad vendégeket. V. : K-Szo 10-16 Előzetes bejelentkezéssel a bemutatóhely nyitvatartási időn kívül is fogad vendégeket. Csoportos belépő (20 fő felett) 250 HUF Belépő felnőtteknek 400 HUF Belépő diákoknak 300 HUF Belépő nyugdíjasoknak 300 HUF
A Fehér Gólya Múzeum hivatalos oldalát itt találod! További olvasnivaló Kölkedről Altinum, a Dunai Limes legdélibb bástyája Mohács és Kölked között Kölked látnivalói – falu a déli határnál, amit már a rómaik is ismertek Erdőfű, ahol megállt az élet
Kb. 3-5 éves korukban érik el ivarérettségüket. A fészekrakás után május vége felé 4-6 tojást rakva kezdik meg a költést. A tojásokon a gólyapár felváltva kotlik, tehát nemcsak a tojó, hanem a hím is ül a tojásokon. A költés 29-30 napos ideje alatt egymást látják el élelemmel, a tojáson épp szolgálatot tevőnek a párja szervírozza a begyűjtött finomságokat. Már augusztusban elkezdenek gyülekezni a vonuláshoz, de csak szeptember közepén indulnak el. A nyugat-európaiak Gibraltár, a kelet-európaiak a Boszporus felé veszik az irányt, hogy átszeljék a Földközi-tengert. Afrikában aztán a Szaharát átrepülve egészen Dél-Afrikáig repülnek, hogy ott töltsék a telet. A gólya fokozottan védett faj, természetvédelmi értéke 100 000 Ft. A német EURONATUR természetvédő szervezet a gólyaállományok megóvásáért kiemelkedően sokat tevő településeknek Európai gólyafalu címet adományoz. Nagy büszkeségünkre 1996-ban másodikként a Somogyi megyei Nagybajom község tehette ki az elismerést több nyelven is hirdető feliratot a faluvégi helységnévtáblák mellé.
Nyitvatartás szeptember 1 - április 30. : keddtől szombatig 10. 00-16. 00 május 1 - augusztus 31. : keddtől szombatig 8. 00 Árak felnőtt: 700 Ft/fő 18 éves korig: 600 Ft/fő nyugdíjas: 600 Ft/fő csoportkedvezmény iskolás csoportok részére: 20 fő felett 500 Ft/fő óvodás: 400 Ft/fő 3 éves kor alatt ingyenes NOE tagsági kártyával a 3. és további 14 év alatti gyermekek ingyenes belépésre jogosultak Forrás: a múzeum honlapja