S bár minden Dragon Ball rajongó bátran rákerekíthet egy fél pontot a végeredményre, pusztán a témaválasztás okán, ez nem változtat azon a tényen, hogy egy szűk év plusz munkával a Kakarot lehetett volna a Dragon Ball játékok zászlóshajója… így azonban egy mérsékelten szórakoztató, interaktív Dragon Ball Z kompendium lett.
A gyakran mulatságos és még ennél is gyakrabban epikus történet ugyanis még így is behúz, és bár vélhetően számtalan alkalommal fogunk szitkozódni egy-egy elmért ellenfél, vagy az újabb kétszáz begyűjtendő gömb kapcsán, ezért bőven kárpótol majd minket a játék gerincét jelentő, banálisságában elragadó, meglehet, sokak által jól ismert történet. A Dragon Ball Z: Kakarot 2020. január 17-én jelent meg PC-re, valamint PS4 és Xbox One konzolokra. Az idei és a jövő év további megjelenéseiért és tesztjeiért látogass el folyamatosan frissülő játék-kalendáriumunkhoz. A Dragon Ball Z: Kakarot akár mérföldkő is lehetne, hiszen hatalmas lelke van és a mostanra védjeggyé avanzsált univerzum minden pillanatát értő gonddal idézi fel, afféle "best of" gyűjteménnyé nemesítve a játékot. Ugyanakkor hiába a fantasztikus átvezető animációk, a gyönyörűen képernyőre idézett, igényes világ, az alkalmasint ötletes töltelék elfoglaltságok, ha épp a legfontosabb rész, a nagybetűs JÁTÉK az, amit összecsaptak a készítők.
A főzőcskézés kiemelten fontos lesz, mivel az elkészített finomságok elfogyasztása után ideiglenes buffok lesznek a jutalmaink, ezek nélkül pedig valóban embert próbáló feladat leverni a sztori nagyobb ellenségeit. A mellékmissziók során felvonul előttünk a Dragon Ball világának színe-java, olyan régi ismerősökkel találkozhatunk újra, akikre talán már a legelvetemültebb rajongók is csak halványan emlékeznek. Érdemes időt szánni az ilyen extra feladatok elvégzésére is, mivel teljesítésük után nem csak különböző gömbök, tárgyak, no meg egy halom tapasztalati pont lesz a jussunk, hanem ideális esetben az adott NPC is csatlakozik hozzánk Soul Emblem formájában. A Soul Emblemet a Community Board nevű táblán helyezhetjük el. Külön táblát kapott a harc, a felfedezés, a főzés, és még pár témakör, az egyes Emblemek pedig eltérő módon növelik meg ezeknek a tábláknak a szintjét. Ha mondjuk az egyik NPC a főzésben profi, akkor érdemes az ő Emblemét erre a táblára pakolni, itt kapjuk utána a legtöbb pontot - különféle ajándékokkal egyébként az Emblemek szintjei növelhetőek.
Az üzenettel együtt Luther egy 95 tézisből álló vitairatot is eljuttatott feletteséhez, melyet Philip Melanchton szerint azon az estén – német nyelven – a wittenbergi vártemplom kapujára is kifüggesztett. A lutheri 95 pont kapcsán fontos előre leszögezni, hogy a szóban forgó tételek nem kinyilatkoztatásul íródtak; éppen ellenkezőleg, vitára buzdították azokat az olvasókat, akik megfelelő teológiai képzettséggel rendelkeztek. A cél – mint az idézetből is kiderül – mindössze egy disputa összehívása volt, a dokumentum pedig a kezdeményező szerzetes álláspontját tükrözte. Luther tehát az általa szerkesztett 95 tétellel nem egy új felekezetet akart alapítani – bár később kétségkívül ez történt –, hanem "mindössze" a katolicizmust igyekezett megreformálni oly módon, hogy a búcsúcédula-árusítás károsnak ítélt gyakorlatát kiiktatja. Ezzel együtt a később kibontakozó lutheri reformáció alaptézisei – mint például a hit általi kizárólagos megigazulás vagy a sola scriptura tana – sem forradalmi újításokként, csupán a pénzért adott bűnbocsánat elleni érvelés részeként jelentek meg.
A búcsúcédulák osztogatása a 16. század elejére már a háborúk és fényűző építkezések nyomán túlköltekező pápák bevett pénzszerzési módszerévé vált, annak tehát jól kialakult gyakorlata volt: a hívek megfelelő adományért cserébe igazolást kaptak arról, hogy bűneik bocsánatot nyertek. "Amint a pénz a ládikába hullik, a tisztítótűzből a lélek kiugrik" – mondta állítólag Tetzel, a neki tulajdonított kijelentés pedig kiválóan rávilágít arra, hogy ez a szokás etikai szempontból bizony ugyancsak aggályos volt. A búcsúcédula-árusítás gyakorlata a wittenbergi egyetem elismert teológusát, Luther Mártont is felháborította, aki ugyan Bölcs Frigyes szász választó (ur. 1486–1525) alattvalójaként nem találkozott Tetzelékkel – hiszen a fejedelem nem engedte be őket országába –, hívei közül viszont 1516–17 során sokan útra keltek a bűnbocsánat elnyerésére, és utóbb beszámoltak neki tapasztalataikról. A Ferenc-rendi szerzetes a hallottak nyomán úgy döntött, panaszlevelet ír Albert érseknek, melyet 1517. október 31-én küldött el Mainzba.
Miután a birodalom ~ -ben bekebelezte Egyiptomot, szabaddá vált az út a Vörös-tenger mentén dél - az Indiai-óceán - felé, ahol fontos kereskedelmi utak húzódtak. ama magában véve jelentéktelen eseménnyel kezdődik, hogy Luther Márton (l. o. ) a bűnbocsátó levelek árulásánál elkövetett visszaélések ellen a vittenbergai vártemplom ajtaján ( ~ okt. 31. ) kiragasztott 95 tételben kikelt és az ellentételekben foglalt hittani igazságoknak bárkivel szemben megvédelmezésére... Lásd még: Mit jelent Erdély, 1526, 1521, Fejedelem, II. Lajos?