rendelet értelmében: 8. § (2) Az építtető az építésügyi hatósági engedélykérelem szakszerű előkészítése érdekében építésügyi igazgatási szakértőt vehet igénybe. 10. § (2) Ha az építésügyi hatósági engedélyezéshez szükséges kérelmet, mellékleteit és a dokumentációt építésügyi igazgatási szakértő készíti elő, és az építtető az építésügyi hatósági engedélykérelme benyújtásakor kérelméhez mellékeli az építésügyi igazgatási szakértő – a kérelem benyújtását legfeljebb tizenöt nappal megelőzően kelt – nyilatkozatát, akkor az ügyintézési határidő az adott ügyben egyébként meghatározott a) két hónap helyett harminc, b) harminc nap helyett tizenöt, c) tizenöt nap helyett tíz nap. Az építésjog, azon jogi területhez tartozik, melyet jogászaink legritkábban gyakorolnak. Az építéshatóságokon - tisztelet a kivétel - nagyon gyakori a friss diplomával rendelkező fiatal munkaerő, aki nem hivatásának, hanem csak "ugródeszkának" tekinti ezt a területet, sem tervezői, sem pedig kivitelezésben eltöltött gyakorlattal nem rendelkezik, ennek ellenére, beosztásánál fogva, akár neves tervezők munkáját bírálja el és talán több generáción át az építőiparban tevékenykedő kivitelező munkáját ellenőrzi, mint hatóság.
A tervezett HÉSZ módosítás elősegíti a város gazdaságfejlesztési céljainak megvalósítását, ezért indokolt a tömb kiemelt fejlesztési területté nyilvánítása. Fentiek alapján várjuk észrevételeiket és javaslataikat, melyeket az előzetes tájékoztató és az elkészült tervezet önkormányzati honlapon történő közzétételétől számított tizenöt napon belül lehet megtenni, kizárólag elektronikus úton. A Várfürdő tömbjére vonatkozó Helyi Építési Szabályzat egyeztetési dokumentációját Gyula város honlapján közzéteszem, melyek lakossági véleményezésére 2022. március 10. napjától (csütörtök) 2022. március 25. napjáig (péntek) van lehetőség a honlapon A lakosság, civil és gazdálkodó szervezetek, érdekképviseleti szervek, egyházak (partnerek) a szabályozási terv módosításával kapcsolatban véleményt, észrevételt, javaslatot tehetnek a megadott határidőn belül elektronikus levélként a e-mail címre. A határidő letelte után azok szakmai véleményezésére kerül sor. A kérdéseket és véleményeket megismertetjük a Képviselő-testülettel, mely döntést hoz azok elfogadásáról, illetve megválaszolja az el nem fogadott javaslatokat.
Ezután kerül felterjesztésre az Állami Főépítészhez, az eljárás további lefolytatására. Fentiekkel kapcsolatban várjuk véleményeiket. Gyula, 2022. március 10. Dr. Görgényi Ernő polgármester
törvény 165. § alapján a helyi önkormányzat a partnerségi egyeztetés személyes megjelenést előíró szabályaitól eltérően a tájékoztatást, a véleménynyilvánítást és az egyeztetést elektronikus úton is lefolytathatja. A vírus további terjedésének megakadályozása érdekében, a hatályos jogszabályok szerint a partnerségi egyeztetést elektronikus formában folytatjuk le. A hirdetményt és a véleményezésre készített munkarészeket közzétesszük a város hivatalos honlapján (). A partnerségi eljárás lefolytatásának hirdetményét közzétesszük a Városháza előtti hirdetőtáblán, és a Gyulai Hírlapban. A város fő turisztikai attrakciója, a Gyulai Várfürdő. Az elnyert támogatás felhasználása során elkészült a "Termál Aqua Palota" építészeti terve. A terv hatósági egyeztetése során felmerült, hogy az évtizedek óta folyamatosan működő épületegyüttes több önálló helyrajzi számú ingatlanon áll. Ma már nem lehetséges, ami még a korábbi fejlesztések engedélyezési eljárásakor megengedhető volt, hogy a telekhatárokon nyílások, átjárók és gépészeti átvezetések épüljenek meg.
A magyar Himnusz költője, Kölcsey Ferenc is himlőfertőzésben veszítette el a fél szemét. Akkor kezdődött meg a kór visszaszorulása, amikor egy Edward Jenner nevű brit orvos 1796-ban felfedezte, hogy a tehénhimlő okozta enyhe fertőzés védettséget ad ellene. Ezután indult meg a széleskörű hatékony vakcinázás, amely a 19-ik században jelentős eredményeket ért el. Az oltótollal a felkarra beadott karcolásra (a ma már egyáltalán nem használatos skarifikációs oltásra) Magyarországon is sokan emlékezhetnek, és viselik heges nyomát. A himlők azonban még a nyugati világban is sokfelé fennmaradt a 20-ik században is. A fekete himlő elleni oltás jelentőségét jól mutatja, hogy a vakcina szót is neki köszönhetjük, hiszen a latin vacca, azaz tehén kifejezés áll mögötte. A fekete himlő csak lassan változott A fekete himlő bármilyen félelmetes is volt, a legyőzésére mégis megvolt a viszonylag egyszerű lehetőség néhány sajátos tulajdonsága miatt. ANTSZ - A védőoltások története 1. - Himlő (fekete himlő), a "foltos szörny", a "fekete halál". Az egyik, hogy ez egy nagyon stabil, nagyon lassan változó vírus.
A kutatók úgy gondolták, hogy már erre az évtizedre megszűnik ez a betegség, de sajnos a háborúk közbeszóltak. A védőoltások világnapját Magyarország kezdeményezte az Egészségügyi Világszervezetnél még 2004-ben. Az utóbbi években elterjedt oltásellenesség hátterében egy csaló orvos meghamisított vizsgálata áll, a vakcináknak semmilyen veszélye sincs – hangsúlyozta az InfoRádiónak Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház Országos Haematológiai és Infektológiai Intézetének osztályvezető főorvosa. Miért szükségesek az oltások?. A védőoltások kapcsán nem csupán a gyermekkori kötelező oltásokra kell gondolnunk, amelyeket úgynevezett kampányoltások során adják be a gyermekeinknek, hanem többféle, más oltás is létezik, mutatott rá Szlávik János. A többi között – a fertőzések megelőzésre szolgáló, a munkakörökhöz (pl. egészségügy) kötött oltásokat, de külföldi utazások előtt alkalmazott injekciókra is felhívta a figyelmet. De a felsoroltakon túl is számtalan nem kötelező védőoltás létezik Magyarországon. A Földön a védőoltások segítségével eddig egyetlen egy betegséget sikerült teljes egészében eltüntetni, ez pedig a fekete himlő, mely emberek millióinak halálát okozta a középkortól kezdődően.
A Royal Szálló egy szobája 1961-ben (Fotó: Fortepan, Bauer Sándor) Megszigorították a pár hete életbe léptetett utazási járványrendelkezéseket is. Budapestről külföldre csak azután lehetett utazni, ha valaki igazolni tudta, hogy védőoltásban részesült, és külön orvosi igazolással rendelkezett, hogy az oltás eredményes volt. A külföldre utazóknak külön oltási pontokat jelöltek ki a fővárosban. A vidékiek, ha külföldre kívántak utazni, a megyeszékhelyek KÖJÁL intézeteinél oltathatták be magukat. 1963-ban fekete himlő miatt az egész Royal szállót karantén alá vonták Budapesten - Tudás.hu. A későbbi részletesebb beszámolókból aztán kiderült, hogy a beteg alkalmazott egy nő volt, aki épp az esküvőjét tartotta a hotelben. A férj szintén a szálloda alkalmazottja volt. A tünetek az esküvő utáni reggelen jelentkeztek a fiatal arán. A 170 szobás szállodában 26 országból összesen 221 vendég tartózkodott, ők természetesen a szállóban tölthették le a karantént, akárcsak a szállóban rekedt 525 alkalmazott. A szálló további 89, épp műszakon kívüli munkatársát is zárlat alá vonták, őket az Istenhegyi úti Védőnőképző Intézetben helyezték el.
A védőoltásokról részletesen tájékozódhatunk a oldalon, melyet az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a hiteles és megfelelő tartalmú tájékoztatás követelményeinek megfelelő forrásként ismer el. A honlapon történő tájékozódás megkönnyítheti a fakultatív oltások beadatásával kapcsolatos döntésünket is.
1963. augusztus 31-én fura kiütések jelentek meg a budapesti Royal szálló egyik alkalmazottjának testén, akihez orvost hívtak. Így kezdődött az a történet, mely kísértetiesen emlékeztetett Rejtő Jenő híres regényére, ráadásul a mostani járvány előtt a főváros legutolsó, ragály miatti karanténjához vezetett. A Vesztegzár a Grand hotelban egy indonéziai szállodában játszódott, s a karantént pestis miatt rendelték el, a Nagykörúton viszont feketehimlő ütötte fel a fejét – legalábbis a feltételezés szerint. Az a betegség, mely egykor a világ egyik legpusztítóbb betegségének számított. Ezt a kórt tartják felelősnek az amerikai és az ausztrál őslakos népesség nagyrészének elpusztításáért. Első ismert áldozata V. Ramszesz egyiptomi fáraó volt, tehát a betegség legalább 2000 éven keresztül fenyegette az embereket, és még a XX. század közepén is rendeltek el miatta karanténokat Európában. A betegség nem tett különbséget az emberek között, s ha nem is végzett az áldozattal, azon sokszor maradandó nyomokat hagyott.
Edward Jenner 1796-ban fedezte fel, hogy a tehénhimlő (hasonló, de emberben kevéssé patogén vírus) általi mesterséges fertőzés – a vakcinázás – olyan védettséget vált ki az emberből, amely hatékony az emberi himlővel szemben is. Globális eradikációja [ szerkesztés] A himlő egyike azon két fertőző betegségnek, amit az embernek sikerült világszerte felszámolni (a másik a keleti marhavész, 2011). Az erre irányuló vakcinázási akció előtti évben, 1967-ben, a járvány mintegy 10 millió embert fertőzött. A kampány lényegében Jenner módszerén alapult, és 1980-ban hivatalosan lezárult. A siker azon alapult, hogy ez egy igen konzervatív, nagyon kevéssé változékony vírus, amely csak emberben képes fertőzni és szaporodni, és nem okoz lappangó vagy perzisztens (tartósan fennálló) fertőzéseket. Jövőbeli kilátások [ szerkesztés] Mivel a mai emberi népességben már egyre fogy azoknak az aránya, akik (természetes vagy mesterséges úton) immunológiai védettséget szerezhettek a himlővel szemben, ezért egy újonnan kialakuló járvány rövid távon valószínűleg minden korábbinál gyorsabb és pusztítóbb lenne.