Szürke tónusú, az elmosódottság benyomását keltő képeivel a valóság (alig hihető) látszatával akar szembesíteni, a kép egészét akarja láttatni. Richter többször hangsúlyozza, hogy műveiben a személyesség kizárására törekszik, nos, hogy ez mennyiben lehetséges, már az első teremben, legújabb rajzait látva is megkérdőjeleződik bennünk, de elmosódó fotó-realisztikus festményei is erős nyomot hagynak az egyszerű szemlélőben és természetesen a kortárs képzőművészetben is. Titkárnő (Sekträrin, CR: 14) 1963, Olaj, vászon, 150 cm × 100 cm, A Bundeskunstsammlung letétje, Gerhard Richter Archiv, Staatliche Kunstsammlungen Dresden, Drezda (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Galéria, © Gerhard Richter 2021) Az 1972-es Velencei Biennálé után újabb útkeresés időszaka következett be Richter gondolkodásában, aki ekkoriban, elsősorban Tiziano mintájára, saját oltárképet szeretett volna festeni. „Lehetetlen megfesteni az élet nyomorúságát, kivéve talán szürkével, hogy eltakarjam” – Megnéztük a Gerhard Richter-kiállítást - WMN. Bármilyen mesterien és tudatosan is használt mindent a modern festészet és régebbi korok művészetének eszközeiből ez a kísérlete kudarcba fulladt.
Mintha nem is egy művész életművével lenne dolgunk, annyira heterogén. Nála még a szürke is sokszínű, pedig ez igazán nehezen elképzelhető. GERHARD RICHTER: Két gyertya 1982 "Nincsenek szándékaim, rendszerem, irányom. Nincs programom, stílusom, célom. " Hajtogatja Richter, ha művészi célkitűzéseiről faggatják. Nem könnyíti meg az újságírók és kritikusok dolgát, ha felvilágosítást kérnek tőle műveiről Richter a kezdetektől fogva kívül marad az aktuális művészeti áramlatokon, trendeken. Bár a hatvanas évek elején a pop art hatására fordul a reprodukció, másolás, sokszorosítás kérdései, s a hétköznapok tematikája, a reklám, a média képei felé, művészetében ezek a témák egészen más módon kerülnek feldolgozásra. A programnélküliséget programjának, a festészetet pedig a gondolkodás egy formájának tekinti. "Arra a kérdésre, mire gondolok, amikor festek, nem tudok válaszolni. Ez olyan, mintha valaki Albert Einstentől azt kérdezte volna, mire gondol, amikor egyenleteket ír? Nem gondolkodott, számolt. Gerhard Richter. Valós Látszat. "
Forrás: Gerhard Richter / Magyar Nemzeti Galéria És ha minderre még fel is van készülve az egyszeri galérialátogató, a Valós látszat még ehhez képest is meg tudja lepni, hiszen rögtön az első teremben a festőnek elkönyvelt művész finom ceruzarajzait sorakoztatja fel. A kiállítás kurátora, Bódi Kinga művészettörténész által "táj- és hangulatképekként", illetve "időjárás-jelentésként" azonosított művek Richter legújabb munkái: 2021 márciusa és áprilisa között készültek, kifejezetten a budapesti tárlat kedvéért – egy évvel azt követően, hogy az alkotó kijelentette: lezárta festőművészi pályáját.
A legjobb példa erre Tiziano Angyali üdvözlet című festményének parafrázis-sorozata, amelyről így mesélt az alkotó: "Nem tudok úgy festeni, mint Vermeer – elvesztettük ezt a gyönyörű kultúrát, minden utópia szertefoszlott, minden elfolyt a csatornába, a festészet csodálatos ideje véget ért… Nem ismerek senki mást, aki ennyire kötődne a művészettörténethez és szeretné a régi mestereket, és ennyire szeretne úgy festeni, mint ők. Voltak esetek, amikor megpróbáltam feltámasztani Tizianót és másokat, de természetesen nem sikerült véghezvinnem. Meg akartam festeni az Angyali üdvözletet magamnak. Ez a példa arra, hogy mennyire lehetetlen ma így festeni. " Ez az önvallomás elevenedik meg az 1973-tól datált Angyali üdvözlet Tiziano után sorozat darabjaiban – amelyet később bővített a festő. Az érthetőség kedvéért ezen a kollázson egymás alá raktam az eredeti, 1540 körüli festményt és Richter két különböző Angyali üdvözletét: Ki kicsoda? Végül pedig itt van az egyik legjellegzetesebb Richter-sorozat, a fotófestményeknek is hívott történelmi arcképcsarnok, amely az 1972-es Velencei Biennáléra készült, és 48 briliáns elme portréjából áll Kafkától Mannig, Brucknertől Pucciniig.
A szürke a nagyszámban készült tenger- és felhősorozatok, s a későbbi üvegfestmények (vagy inkább installációk? ) alapszíne. Richtert a szín-felület viszonya, a színfelvitel technikája foglalkoztatja a monokróm festményeken (automatizmus, ha szürke, akkor már monokróm... ), ahol a szürke tulajdonképpen nem-színként van jelen. Azóta is szériában készülnek a szürke-sorozatok, amelyek a mű megismételhetetlenségébe, egyediségébe vetett hiten ejtenek súlyos csorbát. Ugyanez a törekvés fedezhető fel természetesen a fotóalapú festmények hátterében is: a művek kiindulópontja, az alap is megismételhető, s tetszés szerinti mennyiségben reprodukálható, s erről készülnek aztán a richteri "másolatok". A szürke-sorozatok variációi az általában nagyméretben készült (225 x 125 cm) üvegfelületek ( Nyolc szürke, 2002 - a műegyüttes ma a bilbaói Guggenheim múzeum tulajdonában van), amelyek a festészet-szobrászatinstalláció határterületein mozognak. Itt nemcsak a szín, de maga az anyagválasztás is döntő jelentőségű: a tükröződés, a képfelszínen kirajzolódó árnyékok, az üvegfelülettel való állandó kísérletezés, a játék szintén a művek részét képezik.
Ezen a rövid képzeletbeli utazáson az Alföld néhány déli tájára kalandozunk majd el, de mielőtt útra kelnénk, tudjunk meg néhány dolgot magáról az Alföldről! Az Alföld – földrajzi bepillantás Az Alföld a Duna, az Északi-középhegység, az Északkeleti-Kárpátok és az Erdélyi-középhegység által határolt, mintegy 100 000 négyzetkilométer nagyságú terület. A Kárpát-medence összterületének egyharmadát foglalja el, így annak legnagyobb tája. Az Alföld domborzatilag és éghajlatilag egységes, túlnyomó része síkság, amelyet a Tisza és mellékfolyói tagolnak három nagy és több kisebb tájegységre. Területének zöme megművelt szántóterület, Magyarország zöldség- és gyümölcstermelésének kétharmada az innen származik. Nagy kiterjedésű legelők, rajtuk hatalmas csordákkal jellemzik e tájegységet. Három nagytájra osztható, mint a Duna-Tisza köze, a Tiszántúl, valamint a Bánát vagy Bánság. Hazánk varázslatos tájai - A Dél-Alföld | Sulinet Hírmagazin. Egy kis történelem Nem pusztán a Bánság, de szinte az egész Alföld hódoltsági területté vált a török korban. Az egykor virágzó falvak közel kétharmadát egyenlővé tették a föld színével, a lakosság nagy része pedig vagy elmenekült, vagy meghalt.
Az Alföld elhelyezkedése Magyarország legnagyobb tája az Alföld, alacsonyan fekvő síkság. Kelet és dél felé az országhatáron túl is folytatódik. Északon az Északi-középhegység határolja, nyugaton pedig a Dunántúl tájai: a Dunántúli–középhegység, valamint a Sió, amely a Dunántúli-dombságtól választja el. Az Alföld kialakulása Az óidőben kiemelkedett hegység teljesen lepusztult, lesüllyedt, és tenger öntötte el. Amikor a tenger visszahúzódott, vastag üledék maradt a felszínen, majd a folyók szintén szétteregették hordalékukat a területen. Az Alföld jellemzői Az Alföld hazánk legszárazabb és legszélsőségesebb vidéke. Az alföld tajan.com. Itt a leghidegebb a tél és legmelegebb a nyár. Itt süt a legtöbbet a Nap, amely kedvező a mezőgazdaság számára, viszont gyakoriak az aszályok, amikor hetekig nem esik egyetlen csepp eső sem. A csapadék évi eloszlási is igen szélsőséges: tavasz végén, nyár elején sok a csapadék, az év többi részében jóval kevesebb. Gyakran öntözésre van szükség, hogy pótolják a hiányzó vízmennyiséget.
Ez az ég – mondja anyukája. És mi ez a nagyon selymes zöld szőnyeg, amiben olyan jó heverészni? Ez a fű – mondja az anyukája. És mi az a nagy, meleget árasztó fényesség? Az a nap! - mondja a Kisvakond anyukája. És ha itt ilyen csodálatos, miért élünk akkor mi a föld alatt? MERT AZ A MI HAZÁNK" - zárja kesergő Facebook-bejegyzését Alföldi Róbert. Regionális földrajz | Sulinet Tudásbázis. A mai napon szintén egy másik bejegyzésben a saját színházdarabjait hirdeti a baloldali rendező a követőinek, "a színház gyógyir a léleknek" című bejegyzésében, ugyanis szerinte a Fidesz győzelmére gyógyírt jelentenek a darabjai. Mint látható, nagyon nem viseli jól a Fidesz mindent elsöprő győzelmét a baloldali rendező.
Kolon-tó, Kelemen-szék). 1. Bácskai-tábla Egyik legjobb, legjelentősebb búzatermő vidékünk a lösztakarón kialakult jó minőségű mezőségi talaj révén. Északnyugati részét kimagasodó homoktakaró fedi (Illancs 172 m-es kiemelkedése). 1. Tiszamellék Felső-, Középső- és Alsó-Tiszavidékre tagolható. A Tisza - ma már csak elméleti - árterét foglalja magába. 1. Bodrogköz A Bodrog és a Tisza közötti ártéri rész, sok helyen őrzi az eredeti vízi világot. Tiszától délre eső folytatása a Rétköz. 1. Heves-Borsodi nyílt ártér Az alacsony síkság öntésiszappal, öntéshomokkal, szikesedett, lösziszappal fedett felszínét az északról lefutó patakok hordalékkúpja, völgyei tagolják. 1. Zagyva-medence (Jászság) Lapos tál alakú medence, a Gödöllői-dombságtól az Eger-patakig terjed. Délnyugati része a Tápióság. 1. Tisza-árok A folyót követő, legalacsonyabb területeket magába foglaló, Szolnoktól Szegedig tartó tökéletes ártéri síkság. Az alföld tájai térkép. Nyugati határa a Kiskunság homoktakarója. 1. Tiszántúl 1. Maros-Körös köze A kistáj területét a jégkorszaki szelek hulló pora (lösz) és a folyók - elsősorban a Maros - hordaléka alakította ki.