A zeneelméletben a két legmeghatározóbb szám a 3 és a 2*2=4, ezzel szemben a 11-nek szinte egyáltalán nincs közvetlen szerepe. Beethoven - Moonlight Sonata Beethoven: MoonLight Sonata ( 440 Hz) 432Hz - Moonlight Sonata Beethoven: MoonLight Sonata ( 432 Hz) Verdi és a 432 Hz [] 1884-ben Giuseppe Verdi írt egy levelet az Olasz Állami Zenei Bizottságnak, amelyben kéri tőlük a normál "A" hang 432 Hz-en történő rögzítését, amit matematikai okok miatt tartott szükségesnek. Annak ellenére, hogy nem járt sikerrel a kérése, ő saját maga ezt a 432 Hz-es hangolást használta. Ezt a hangolást azóta is Verdi-hangolásként ismerik. A 432 Hz történelmi háttere [] Azokat az archaikus egyiptomi hangszereket, amiket eddig kiástak, 432 Hz-re hangolták. A görög mitológiában Orfeusz zenéjével lecsillapította a vadállatokat, táncra indította a sziklákat, megállította a folyókat. Héthúrú lantján állítólag olyan harmóniákat volt képes megszólaltatni, amely megindította az alvilág őreit is. Értette a természet nyelvét, tudott beszélni az állatokkal.
Az ősi Görögországban a zenei eszközöket 432 Hz-re hangolták. A 440 Hz [] 1939-ben Joseph Göebbels náci propagandaminiszter javaslatára egy konferencián 440 Hz-en állapították meg a normál "A" hangolási frekvenciáját zenészek és matematikusok hatalmas tiltakozó hulláma ellenére. 1940-ben az USA is csatlakozott, ők is 440 Hz-re módosítottak. 1955-ben a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet elfogadta a 440 Hz-es "A" hangot, majd 1975-ben az ISO 16 szabványként rögzítették. A szabvány eredetileg 439 Hz-et állapított volna meg, azonban ezt elvetették, mint matematikailag túl nehézkes alaphangot, mivel a 439 prímszám. 440 Hz-es frekvenciájú hang hullámhossza (átlag 343200 mm/s terjedési sebességgel számolva) pontosan 78 cm. Visszaalakítás 440 Hz-ről 432 Hz-re [] Digitálisan a 440 Hz-es hangolású zene könnyen lejátszható 432 Hz-en, ehhez csupán olyan hangszerkesztő/lejátszóprogramra van szükség, amely a felvétel mintavételi sebességét változtatni tudja. A 432 Hz-re való áthangoláshoz a hangfelvétel sebességét/magasságát 1, 852%-kal kell csökkenteni.
A digitális korszak előtt a 440 Hz-en rögzített hangfelvételeket nem feltétlenül 440 Hz-es hangoláson hallgatta a közönség. A lemezjátszóknál és magnóknál a hálózati tápfeszültség (walkmanek esetében az elemek töltöttsége) is befolyásolta a lejátszási sebességet, a magnók pedig általában "húzták" is a szalagot, tehát a zenét lassabban, alacsonyabb frekvencián játszották le. A magnók egy részén (főleg a riportermagnókon és diktafonokon) a lejátszási sebességet fokozatmentesen állítani lehetett. Külső hivatkozások [] Zene, mint fegyver az emberi tudatra ébredés ellen: [1] David Icke weboldala: [2] "Back to 432 Hz": [3] Omega 432: [4] "A rejtélyes 432": [5]
528 Hz és 432 Hz - Csoda és gyógyítás (zene, rezgés, zaj, hang, frekvencia) - YouTube
És ekkor még nem volt egységes a hangolás. 1826-ban a Drezdai operaházban 435 Hz-hetz hangoltak, de ugyanekkor Milánóban 451 Hz-hez! A hangszereknek mindegy volt, hova hangolják őket, de az énekeseket megviselte, hogy hol így, hol úgy kell énekelni, ezért az egységes hangolás elsősorban miattuk volt szükséges. A franciák 435 Hz-et vezették be 1859-ben alaphangként. Ebben a hangolásban a C hang 258. 65 Hz-en rezeg. A matematika itt is beugrott: hangoljuk a C-t 2 8, azaz 256 Hz-re. Ekkor az A hang 430, 54 Hz. Ám ez utóbbi csak a számmániásoknak tetszett és nem is terjedt el. A Verdinek tulajdonított 432 Hz valójában 430. 54 Hz-nek indult, ezt a Schiller Institute hangolta fel 432-re. Több értéken is vacilláltak, miközben például az angolok (kik mások) a praktikus felén fogták meg a dolgot: hőmérséklethez hangoltak. Közismert, hogy a hidegben a hangszerek elhangolódnak a hőtágulás miatt. Az angolok tehát úgy hangoltak, hogy belekalkulálták a koncertterem levegőjének hőmérsékletét IS. Egy Scheibler nevű úriember már 1834-ben előállt a 440 Hz ötletével [5], melyet akusztikai kísérletekkel hozott össze, de azt csak 1939-ben fogadták el egy konferencián [6].
Ugyanakkor az összes többi hang frekvenciája nem lesz ilyen szép egész szám, de ezt ők nem értik. Nem mindegy? A zenész egy furcsa állatfaj. Aki ismer igazi zenészt, az tudja. Hogy mennyire nem mindegy, hova hangolnak, azt jól mutatja a "standard A" frenkvenciájának kalandos útja az elmúlt 300 évben. Maga a fogalom, hogy Herzben mért frekvenciához hangolunk, csak a huszadik század terméke - 1930 előtt nem létezett ez a mértékegység. Az is igaz, hogy a korábbi mértékegység egyenértékű a Hertzcel, így a korábbi adatok is pontosan ismertek. A magasabbra hangolás nem csak játék a számokkal: a hangszereknek élesebb, fényesebb hangja lesz, míg alacsonyabbra hangolás esetén a hangszerek tompább hangon szólnak. Ezért nagyon egyszerű megkülönböztetni a digitálisan, számítógéppel elhangolt zenét attól, amit tényleg "félrehangolt" hangszerekkel vettek fel. Nem csak a hangmagasság, de a hangszín is változik. Ez egy teljes zenekarnál különleges összhatást ad. És ezért nem mindegy. Hangolások a történelem folyamán [4] Az egyiptomiakról nincs feljegyzés, hogy milyen mértékegyég szerint hangoltak - bármit is állítanak az ezobuzik -, első információk az 1700-as évekből vannak.
Ez az a pont, amikor valaki feladja az életét. Amikor már nincsenek tervek a célokhoz, és nincs érdeklődés se, egyszerűen nem képes változtatni, megújulni. Biztosan ismered azt az érzést, amikor meg kell tenned valamit, amiről tudod, hogy jó, de valamiért összeszorul a gyomrod, és lesz benned egy furcsa érzés. Egy enyhe félelem. Itt nem azért félünk, mert nem vagyunk rá képesek, hanem azért, mert párszor kudarcot szenvedtünk, és attól tartunk, hogy megint elbukunk. Viszont, amit te is észrevehettél, hogy akárhányszor bátor voltál és meg merted ezt lépni, nagyon büszke voltál magadra, és volt benned egy jó érzés. CSAK A HOGYANOK szerepelnek benne! | Kasza Tamás blog. Ezt mindig meg kell lépni. Egy változás utólag mindig azt igazolja, hogy megérte. Nekem hogyan sikerült? Számomra az értékesítés egy hatalmas változtatás volt. Kasza Tamás könyveinek és videóinak hála el tudtam indulni, és nekiláttam a munkának. Elképesztően sok kudarc ért, de nagy örömömre a sikerből is akadt bőven. Most felsorolok pár dolgot, amik nekem segítettek, mint értékesítő: Elsődleges: mi az ügyfél vágya és problémája?
Ezen kívül min sikerült még átlendülnöd, hogy tényleg megírd? Valahogy az egész univerzum mellém állt. Elindítottam ezt a történetet, és rejtélyes módon, amikor összeállt. Elhatároztam, hogy egyet meg fogok írni, akkor hirtelen megjelent Facebook-on Weiser István szemináriuma. Oda pont el tudtam jutni – ahogy eljutottam, az is ilyen varázslatos dolog volt. Ahogy elkezdtem írni, jött egy srác, akiről kiderült, hogy szerkesztő és tördelői munkát végez, elkezdett érdeklődni. A lányom lett a lektorom. Aztán egyszer csak a tördelő srác mondja, hogy nagyon tetszik neki a történet, szívesen megcsinálná a borítót. Így akkor meglett a borító is. Tulajdonképpen bevonzottam ezt a helyzetet. A Covid ideje alatt felolvasásokat tartottam és mivel tetszett az embereknek, jött az ötlet, hogy miért nem olvasom fel a saját könyvemet én? A sráctól, aki a videóvágásokat segíti az iskolában, segítséget kértem a youtube-videókhoz, és elmeséltem neki az ötletet. A munka problémái | Kasza Tamás blog. Tőle kaptam kölcsön egy 80. 000 Ft-os stúdió mikrofont.
A könyvírás rejtelmei - Péri Györgyivel beszélgetek Mai beszélgetőpartnerem Péri Györgyi, aki így ír magáról: Kócos fogak, kócos haj, kócos gondolatok, kíváncsiság. Erdő, KÉK-túra, salsa…sok salsa. Ha visznek, motorozás; szellemes szellemeskedések, művészkedő bölcselkedések, pajkos, lezser szétszórtság. Tájak, utak, írások, felolvasások, oktatás…változás, nevetés, élet. Péri Györgyi sokrétű érdeklődése mellett megjárta már a hadak útját, ahogy mondani szokták. Az élet kudarcai után mindig optimistán és erősebben állt fel. A FŐNIXÉLEDÉSEK írójaként a novellák és versek mellett most egy regénnyel is bemutatkozik. Egy olyan fejlődésregénnyel, amelyben a mindenki életét kísérő újjáéledésekkel találkozhatunk. Továbbolvasom...
Hát kifizette most a tandíjat. Nem fogod megbánni - ígérte a Pap és a Főapáca. - Itt egy nyugta, ezzel menj az Elvarázsolt Kastélyba, és keresd meg az Öreg Kádárt. Mire odaérsz, már a Hegyi Tündér is ott lesz. Öreg a nénikétek! - fogadta a Diákot és a Tündért a Kastélyban a Kádár. - Itt van egy huszonöt literes hordó, ezt ezen a héten megtöltitek. Aztán minden héten egy újat kaptok, és azt is megtöltitek, és egészen addig itt maradtok, amíg én nem mondom nektek, hogy elmehettek! Mert nekem senki ne mondja, majd amikor elmentek a három, öt vagy hétfejű sárkányra vadászni, hogy nem kaptatok jó kiképzést. Aztán mit töltsünk a hordókba? - kérdezte a Diák. Sárkányvért. Ahogy megöltök egyet, felfogjátok a vérét, és visszahozzátok a hordót. De mielőtt elkezditek a harcot, meg kell ismernetek egymást. Meg kell látnotok a másik fogának a fehérjét, földbe kell döngölnötök egymást, fához vágni a másikat, és mindenekelőtt megtanulni fát hasogatni a másik hátán, anélkül, hogy az fájna. Ennek neki is gyürkőztek.